Mélyponton a kisebbségek megjelenési aránya a hírműsorokban

Közzétéve: 2017. február 1.

A gazdaság szereplői jelennek meg a leggyakrabban a kiemelt társadalmi csoportokon belül – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb tanulmányából, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el az NMHH Médiatanácsa, és amely a hírműsorokban tapasztalható társadalmi sokszínűséget elemzi. A testület alaki döntéseket is hozott a Békéscsaba 88,9 MHz, a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz és az Esztergom 98,1 MHz rádiós frekvenciák pályázatain.

Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban

A társadalmi sokszínűség szempontjából kiemelt csoportok együttes megjelenésének aránya stagnált a vizsgált programokban: 2015 második és 2016 első félévében egyaránt 17 százalék körül alakult az összes megjelenített társadalmi réteghez képest. A hatóság rendszeresen vizsgálja, hogy hogyan jelennek meg olyan társadalmi csoportok, mint a kisebbségek, civilek és a migránsok a tizenegy legnagyobb televíziós és rádiós hír- és tájékoztató műsorban (MTV1: esti Híradó, Duna TV: Híradó, MR1: 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2: Tények; RTL Klub: Híradó; Class FM: Hírek; ATV: Híradó; Hír TV: Híradó 21, Echo TV: Híradó).

A vizsgált csoportokon belül a nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők médiareprezentációja a mérések kezdete, 2011 óta a legalacsonyabb a tavalyi első félévben volt: az előző félévi 4,1 százalékhoz – illetve a korábban mért 1,9–3 százalék közötti eredményekhez – képest egy százalékra esett vissza az NMHH legfrissebb elemzése alapján. 2015 második felében tetőzött a bevándorlók, migránsok feltűnése a hírműsorokban, ekkor a kisebbségeken belüli összesített arányuk elérte a 62,4 százalékot, a kiemelt csoportokon belül pedig mintegy 4 százalékot tett ki. 2016 első félévére a kisebbségek megjelenése 1 százalékra csökkent, ezen belül a migránsok aránya 28 százalékra apadt, ezzel párhuzamosan visszavették első helyüket a romákról szóló hírek 35,6 százalékkal, harmadik helyen pedig a határon túli magyarok témái zártak közel 20 százalékkal.

A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében kiegyenlítettebb képet mutatott: 2016 első felében 43,3%, illetve 56,7 % volt a fél évvel korábban mért 23,2 és 76,8-os arányhoz képest. A kiemelt csoporton belül továbbra is a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, 2015 második félévében 45,9%, 2016 első félévében pedig 44,1 százalékban – itt meghatározó volt a szolgáltatói szféra uralma, míg az ipar és a mezőgazdaság képviselői elenyésző számban jelennek meg.

A korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan jelentős médiafelülethez jutottak az inaktív társadalmi csoportok (a kiemelt csoporton belüli megjelenések ötödével) és a civilszervezetek (14-18 százalék a két vizsgált időszakban). A munkanélküliek, a fogyatékkal élők megjelenésére a hírműsorokban (egy százalék alatti eredménnyel) azonban még a hajléktalanokhoz képest is kevésbé lehetett számítani.

A most közzétett teljes tanulmányok – a korábbiakhoz hasonlóan – elolvashatók az NMHH honlapján: http://mediatanacs.hu/tart/index/873/Tanulmanyok

Rádiós frekvenciákkal kapcsolatos döntések

A Médiatanács a Békéscsaba 88,9 MHz helyi rádiós frekvencia pályázatára beérkezett mindkét ajánlattevőt – a Radio Plus Kft.-t és az INTERAX Kft.-t – pályázati nyilvántartásba vette. A tanács hiánypótlásra szólította fel mind a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz, mind az Esztergom 98,1 MHz helyi rádiós frekvencia pályázóit.