Médiatanács: a virtuális reklámok a legzavaróbbak

Közzétéve: 2017. február 24.

A Fehér György-pályázaton keresztül 2017-ben hatszázmillió forinttal támogatja televíziófilmek készítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – döntött legutóbbi ülésén a testület. A Magyar Lapkiadók Egyesülete határozatát a Népszava egyik kifogásolt cikkének ügyében nem találták jogsértőnek. A Médiatanács megbízásából készült tanulmányból kiderült, hogy az emberek a termékmegjelenítések közül a virtuális reklámokat találják a legirritálóbbnak.

Fehér György-pályázat: felhívás televíziófilmek készítésére

A Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program keretében idén is pályázati felhívást tesz közzé televíziófilmek és televíziófilm-sorozatok gyártásának vissza nem térítendő támogatására. A Fehér Györgyről elnevezett pályázaton újdonság, hogy idén háromszakaszossá alakult az eljárás a mecenatúraprogram filmes pályázataihoz hasonlóan: először a tervezett tévéfilm történetének részletes – cselekményt, helyszíneket és szereplőket bemutató – összefoglalóját tartalmazó treatmentjei alapján szűkíti a kört a bírálóbizottság, ezt a személyes konzultáció követi. A harmadik szakaszban adható be a teljes pályázati anyag, amely egyebek mellett komplett forgatókönyv, produkciós költségvetés és egy országos televíziótól kapott bemutatási szándéknyilatkozat beadását is megköveteli. A felhívás célja, hogy legfeljebb 70 perc hosszúságú tévéfilmek, valamint legfeljebb két epizódból álló – részenként minimum 25, maximum 50 perces – tévésorozatok kapjanak támogatást. A 600 millió forintos keretből egy pályázat maximum 120 millió forinttal, illetve a tervezett összköltség 75 százalékával támogatható. Az első szakaszban a treatmentek beadási határideje március 23. A Médiatanács a harmadik szakasz lezárulta után, július 25-éig dönt a kedvezményezettekről, a támogatásban részesülő filmeket pedig jövő év szeptember 3-ig kell majd elkészíteni.

Kutatás: a termékmegjelenítések közül a virtuális reklám a leginkább irritáló

A Médiatanács megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérte a termékmegjelenítés és más hasonló, új típusú hirdetési formák fogadtatásához kapcsolódó véleményeket. A tavaly év végi, mintegy száz főt érintő felmérésben a termékmegjelenítési formák széles körét reprezentáló, a zömmel kereskedelmi tévécsatornák műsorából összevágott programrészleteket, valamint a bennük megjelenő termékelhelyezéseket tesztelték. Az adatfelvételen egyrészt szemkamerát használtak – az alanyok szemmozgását egy videokamera követi, így a kutatók pontosan regisztrálhatják, hogy mikor és mit néz –, másrészt fókuszcsoportokkal dolgoztak Budapesten, Debrecenben és Pápán.

A kutatás eredménye szerint a tévénézők számára a termékelhelyezés a hagyományos reklámblokknál kevésbé zavaró, elfogadott forma egészen addig, amíg az természetesen illeszkedik a műsor eredeti tartalmához, nem mesterkélt és nem eltúlzott. A termékmegjelenítés vizsgált típusai közül egyedül a virtuális reklámot tekintették a nézők egyértelműen zavarónak, ugyanis az a képernyőn futó műsor képarányának csökkentésével megtöri a nézői élményt. Bár jó emlékezeti hatást ért el, a fogadtatása rendkívül negatív volt: a válaszadók 75 százaléka érezte irritálónak. Az eredmények szerint az sem növelte a termékmegjelenítések elutasítottságát, ha egy műsorban nagy számban, akár különböző formában fordultak elő. Irritáló tényezőnek számított azonban a megkérdezettek körében, ha a műsorban elhelyezett termék, márka megjelenítési módja erőltetett és eltúlzott volt. Az, hogy a termékmegjelenítés a képernyő mekkora részét foglalta el, továbbá hogy milyen hosszan mutatták, rendkívül meghatározó tényezőnek számított: a legtöbben érthetően az egész képernyőt elfoglaló, hosszú ideig bejátszott termékmegjelenítéseket/reklámokat vették észre. A kutatásban résztvevők szerint aggályos azonban a termékmegjelenítés azon sajátossága, hogy mivel kevésbé befolyásolják a befogadói élményt, védelmi mechanizmusokat alig hívnak elő, ellentétben a televíziós reklámokkal, amikkel kapcsolatban szinte immunisnak hiszik magukat.

A szemkamerás vizsgálatok során a TV2 és az RTL Klub kilenc műsorrészletének összesen 66 termékmegjelenítése közül átlagosan 34 terméket vagy márkalogót észleltek, ismertek fel a nézők. A férfiak és a nők tekintetében nem volt tapasztalható lényeges eltérés: a férfiak átlagosan 35-öt, a nők 34-et regisztráltak. Az életkor és a lakóhely nagysága azonban már befolyásoló tényezőnek számított: a fiatalok és a nagyobb településeken élők több terméket regisztráltak a műsorfolyam alatt, mint az idősebbek és a kisebb települések lakói. Az is kiderült, hogy a legkevesebb spontán visszaemlékezést az ismeretlenebb és a képileg kevésbé hangsúlyos, kevés ideig megjelenő áruk generálták. A termékmegjelenítésre felhívó szöveget a nézők sokféleképpen értelmezték: többek szerint a reklámozó cég fizet érte, hogy a nézők figyelmét fókuszálja, vagy a csatorna védi vele magát, hogy reklámidőn túl is hirdethessen, de volt, aki tudta, hogy az valójában a médiatörvény által előírt, a korhatári megkötéshez hasonlatos figyelmeztetés.

A tanulmány a nem megengedett, burkolt reklámokat is vizsgálta: a nézők igenis érzékelik a burkolt reklámokat a műsorokban, és annál kevésbé tartják zavarónak azokat, minél több tartalmi információt szolgáltatnak a termékről. Az úgynevezett hírfolyamok – a képernyő alján olvasható szövegcsíkok – szintén figyelemfelkeltők, ám ezt a formát a többség egyáltalán nem találta zavarónak. A teljes tanulmány elérhető az NMHH honlapján.

Médiafelügyeleti és rádiós pályáztatási döntések – nem volt jogsértő a Magyar Lapkiadók Egyesületének határozata

A Médiatanács hatósági ellenőrzésében nem tárt fel jogszabálysértést abban az ügyben, amelyet egy magánszemély bejelentése alapján indított, aki a Népszava 2016. augusztus 25-én megjelent lapszámának egyik cikkét sérelmezte. A Médiatanács megállapítása szerint a Magyar Lapkiadók Egyesülete első- és másodfokon eljárt szakértői bizottságai a médiatartalmat egészében vizsgálva, műfaját, jellegét, szemléletmódját és feltételezett célját figyelembe véve, az összes körülmény gondos mérlegelésével hozták meg döntésüket, amikor a „Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar” című cikket nem tartották gyűlöletkeltésre és kirekesztésre alkalmasnak.

A Rádió Szentendre egyik novemberi, ellenőrzött adáshetében kevesebb helyi mindennapi és közéleti, közszolgálati és napi hírt, illetve a helyi lakótelepi közösség célcsoportjának szóló műsorszámot tett közzé, mint amit a szerződésében vállalt, illetve amit a médiatörvény a közszolgálati műsorszámokra meghatároz, ezért 20 ezer forintos bírságot kapott.

A debreceni FM90 Campus Rádiót – visszaeső jogsértőként – 80 ezer forintos bírsággal sújtotta a Médiatanács, mert a hatósági vizsgálat alá vont, novemberi adáshetében kevesebb szöveges, magyar zenei és közszolgálati, helyi közéleti és mindennapi hírekkel foglalkozó műsort, ugyanakkor több ismétlést adott közre a szerződésében vállaltakhoz, illetve a közszolgálati műsorszámokra vonatkozó törvényi előírásokhoz képest.

A szegvári Kurca Tv egyik decemberi adáshetének hatósági ellenőrzése nyomán kiderült, hogy egy alkalommal burkolt kereskedelmi közleményt tett közzé egy hírközlési szolgáltató direkt népszerűsítésével egy stúdióbeszélgetésben, ezért a testület a kisközösségi televíziót határozatban figyelmeztette, és felhívta a figyelmét, hogy tartózkodjon a jövőbeni jogsértésektől.

A Médiatanács a Szombathely 88,4 MHz helyi frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásban az alaki vizsgálat eredményeképpen pályázati nyilvántartásba vette a Mária Rádió Frekvencia Kft. pályázót, a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség pályázatát ugyanakkor alaki érvénytelenség miatt elutasította.

A testület a Győr 103,1 MHz helyi rádiós frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásban a Lajta Rádió Kft.-től felvilágosítást kér a benyújtott ajánlat műsortervéről.