Milyen védelmet adnak a jogszabályok online megfélemlítés esetén?

Közzétéve: 2017. november 15.

A cyberbullying magyarul online megfélemlítést, zaklatást jelent. Sok formája létezik, de mindben közös, hogy ártó szándékkal, interneten, számítógépen vagy mobil eszközön követik el. A magyar Büntető törvénykönyvben nem szerepel önálló tényállásként az online megfélemlítés, de egyes európai országokban már látni a jelenség hatását a büntetőjogra, az Egyesült Államokban pedig már nevesített törvények is léteznek.

A cyberbullying jelentése internetes megfélemlítés, zaklatás. Online térben, elektronikus eszközökön és különböző online, közösségi felületeken keresztül, szándékosan elkövetett cselekmény, amelynek célja az áldozat megszégyenítése és megalázása. Az ismételt elkövetés, ami a hagyományos zaklatásnak alapvető eleme, az online környezetben nem szükséges feltétel, itt akár egyetlen cselekmény elég a megfélemlítéshez: egy megosztással is pillanatok alatt eljuthat a lejárató üzenet több száz emberhez. Jellemző, hogy az elkövető és az áldozat között az erőviszonyok kiegyensúlyozatlanok, az erősebb személy, az elkövető nyomást gyakorol a gyengébbre, az áldozatra. Az online anonimitásba vetett hit csak tovább erősíti ezt az egyenlőtlenséget.

Online megfélemlítés történik, ha az áldozatot a Facebookon kommentekben alázzák meg vagy kínos képet töltenek fel róla az engedélye nélkül, vagy az elkövető a saját blogján vagy vlogján szégyeníti meg. Az e-mailben kapott bántó, fenyegető üzenetek is online megfélemlítésnek számítanak.

Az áldozat számos joga sérül ilyen helyzetben, főként az emberi méltósághoz való joga és egyes személyiségi jogai. Büntető törvénykönyvünkben nincs önálló tényállás az online megfélemlítés szankcionálására, így a hagyományos, „offline” zaklatás (Btk. 222. § Zaklatás) tényállása áll legközelebb hozzá. Egyelőre az európai jogrendszerekben sem találkozhatunk önálló tényállásként az online megfélemlítéssel, a jogalkalmazók az ilyen cselekményt – többek között – a zaklatás, fenyegetés vagy becsületsértés tényállásai alapján ítélik meg, de alkottak már olyan tényállásokat is, amelyek figyelembe veszik a technológiai fejlődést.

Horvátországban bekerült a büntető törvénykönyvbe a gyermekkel szexuális kizsákmányolás céljából történő ismerkedés tényállása, amikor az elkövető egy 15. életévét be nem töltött személlyel online ismerkedik abból a célból, hogy szexuális vágyait kielégítse. Csehország büntetőjoga pedig nevesíti a szexuális kizsákmányolási célú zsarolást: az elkövető szexuális cselekmény végzésére vagy ruhátlan felvétel készítésére kényszeríti az áldozatot, zsarolva őt egy – már a birtokában lévő – szexuális tartalmú képpel vagy videóval.

Az USA 22 tagállamában már léteznek olyan zaklatásellenes (antibullying) törvények, amelyek nevesítve is rendelkeznek a megfélemlítés online formáiról. Hosszú út vezetett idáig, a törvényalkotás legfőbb ösztönzői olyan tragikus esetek voltak, amelyekben fiatal emberek váltak annyira agresszív online megfélemlítés áldozataivá, hogy az öngyilkosságot látták az egyetlen kiútnak.

***

Fogalmi és szabályozási áttekintés a téma hazai szakértőjétől:

Átfogó cikk külföldi és hazai példákkal: