Blogbejegyzés
Médiajog
2014. október 10. 14:07

Képmás és közösségi oldalak - hírek a nagyvilágból

Hozzájárulásunkkal vagy hozzájárulásunk nélkül? Figyelmetlenségből, vagy a legnagyobb gondosság mellett? Képmáshoz való jogot érintő hírek és esetek a nagyvilágból.

A világhálót elárasztották a sztárok titokban készített meztelen fotói, a Google pedig a képeket hosszú időn át elérhetővé tette - állítja az amerikai ügyvéd, aki az Apple iCloud által kiadott intim képeken szereplő sztárok védelmét látja el. Bár az intim fényképek közzététele, tárolása már számos esetben előtérbe került, azonban ilyen nagyméretű botrány aligha kerekedett belőle az elmúlt időkben.

A Facebook felhasználók eddig több mint 250 milliárd fotót töltöttek fel az oldalra, és jelenleg átlagosan 350 millió új kerül fel naponta. Összehasonlításképpen a Flickr felhasználók 3,5 millió képet töltenek fel minden nap, és az oldalon 8 milliárd fotó elérhető összességében. A Facebook 2011 közepén még „csak” 100 milliárd fotófeltöltéssel büszkélkedhetett, azóta azonban ez a szám jelentősen megnőtt. A Facebooknak 1,15 milliárd felhasználója van, ami azt jelenti, hogy az egyes felhasználók átlagosan kicsivel több, mint 217 fotó feltöltésért felelnek.

A képmáshoz való jog, valamint a közösségi oldalak kapcsolata meglehetősen szerteágazó lehet. Egyrészt gyakran kifejezett akaratunk ellenére hozzájárulunk saját képmásunk közzétételéhez, felhasználásához, másrészt a közélet szereplői valamelyest „lemondanak” a nyilvános szereplés során a róluk készíthető fényképek külön engedélyeztetéséről. A felmerülő kérdéseket minden ország joggyakorlata máshogyan dönti el.

Sokszor állhat elő azonban olyan váratlan helyzet, vagy olyan kérdés, amelyre nehezen tudunk a jog szabályai szerint választ keresni, és ha találunk is választ, nem feltétlenül egyértelmű egy-egy esetben a hozzájárulás megléte vagy hiánya, és inkább csak a szólásszabadság és a személyiségi jogok (képmáshoz való jog) hosszas mérlegelésének eredményeként fogalmazódhat meg valamiféle megoldás.

Így történt egyszer, hogy egy videóblogger feleségével egy ontarioi fesztiválra tartott, amit szeretett volna megosztani az oldalán. A férfi meglátott egy csapat részeget, akiket épp megpróbáltak eltámogatni egy utcasarokról, azonban két férfi a földön maradt. A blogger odament hozzájuk és közelről filmezte őket, de kiderült, hogy az egyikük már halott.! A videoblogger feltöltötte a megrázó képsorokat a Redditre, és bár kitakarta a holttest fejét, a kommentelők kikezdték hozzászólásaikban. Többek szerint ilyen tartalmat nem tölthetett volna fel, mások viszont kifejezetten örültek, hogy ilyen dolgok is felkerülnek nyilvános videómegosztókra, mondván, nem kéne szemet hunyni afelett, hogy az utcán halnak meg a hajléktalanok. A kérdés az: mihez fűződik nagyobb közérdek: a hajléktalan személyiségi jogához, vagy ahhoz, hogy a hajléktalan problémát be lehessen mutatni.

Létezik egy másik gyakori probléma, amely a ma igen népszerű „szelfizés”, azon belül is a csoportos „szelfi” (usie) készítése kapcsán merül fel. Így például – nem hétköznapi példával élve – a Samsung most Barack Obama elnököt vetette be marketingfogásként. Az elnököt David Ortiz győzte meg egy szelfi szükségességéről. Utóbbi, akit Big Papi néven is ismernek, tweetelte ezután az elnöki szelfit és a Samsung azonnal felkapta azt a közösségi marketinges szekerének előretolásához. A márka egyébként előre eltervezte a szelfi elkészítését, ellátta Ortizt egy telefonnal és remélte, hogy az elnök felbukkan a megfelelő pillanatban. Így is lett. A Fehér Ház is reagált azóta a nem engedélyezett elnöki akcióra, megjegyezve, hogy amikor Ortiz félrehívta az elnököt,  nem tudták, hogy egy marketing akció zajlik.

Problémát jelenthet a szülő gyermekéről, családjáról közzétett fényképeinek megítélése. A gyermeknek, családtagoknak vajon nincsen joguk rendelkezni saját képmásuk felett? Az esetek többségében ugyanis a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem koordinálható a fénykép feltöltése után, hogy a gyermekről vagy családtagról készült képet ki nézi meg.  Így például előfordult, hogy egy amerikai családi fényképét az érintettek beleegyezése nélkül egy reklámhirdetésre használtak fel Prágában. A képet korábban egy ismert közösségi oldalra töltötte fel a reklámplakáton szereplő amerikai család.

Számos ilyen és hasonló esetet emelhetünk ki a képmásunk felhasználásához hozzájárulás kapcsán, azonban azt látnunk kell, hogy a probléma az idő előre haladtával egyre szerteágazóbb. A technológia fejlődése újabb problémákat szül, és a hozzájárulás megállapítását is egyre nehezebb lesz megállapítani.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink