Jóllehet, vitathatatlan a két jogterület kulturális alapjogokhoz való kötődése, kapcsolatuk mégsem szűkíthető le csupán alapjogi, alkotmányossági rokonságukra. A szerzői jog és a médiaszabályozás számtalan egyéb területen is érintkezik, amelyek leginkább a joggyakorlat, a jogalkalmazás oldaláról láthatók és jeleníthetők meg. Ebből következően a szerzők egyfelől a szerzői jog, másfelől a médiaszabályozás egymással kompatibilis jogintézményeire fűzik fel a másik jogterület válaszát az előbbi releváns tárgyköreire.

Vizsgálódásuk aspektusából a szerzői jog releváns jogintézményei a védelem alanya, tárgya, időtartama, a szabad felhasználási esetkörök, a személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok szerepe, megjelenési formái, a közös jogkezelés és az ennek keretében történő jogdíjfizetés, a felhasználási szerződések, valamint az árva művek felhasználása és engedélyezése.

A kötet szerzői az ismertetett problémákat megoldást kínáló szemlélettel közelítik meg, és egyebek mellett foglalkoznak a médiaszolgáltatásban szóba jöhető védelmi eszközökkel, amelyek a szerzői jogot (önkéntes műnyilvántartás), az iparjogvédelmet (védjegyeztetés) és az internet társadalmi önszabályozási környezetét (domain regisztráció) is érintik, külön fejezetek tárgyalják a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz köthető speciális tárgykörök – leginkább a közszolgálati médiavagyon (és ezen belül a közszolgálati médiaarchívum) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) – szellemi tulajdonvédelmi vonatkozásait is.

A kötet helyenként száraznak tűnő jogi nyelvezetét az olvasó örömére jó néhány érdekes esettanulmánnyal fűszerezték a szerzők, így a szakjogászok és „médiamunkások” mellett a jogi paragrafusok világában kevésbé jártas olvasók számára is érthető magyarázattal szolgál a különféle szerzői jogi esetekre.