A szerzői jogosultságok területének gyakran vizsgált kérdése a jogosultak, értékesítésre jogot szerzett személyek, valamint a társadalom szereplőinek viszonya. A kötet e reláció egy speciális esetével, a jogkimerülés kérdésével foglalkozik.

A szerző feladatául tűzte ki ugyanis a tulajdonjog jogszerű átruházása útján forgalomba hozott szerzői művek adott műpéldányainak terjesztésével kapcsolatos jogalkotás és joggyakorlat vizsgálatát.

A mű két fő jogdogmatikai irányt vet össze, így széleskörű ismereteket tartalmaz a – jogkimerülést elsőként alkalmazó – Egyesült Államok és az Európai Unió eltérő jogalkotásáról e téren.

Mint azt Mezei Péter jelzi, habár az amerikai és német szerzői jogi jogfejlődés számos hasonlóságot mutat, az EGK , majd később az EU eltérő utat járt be.

A kötetben felvázolt elemzés kiválóan érzékelteti a nemzeti és nemzetközi jogkimerülés kizárólagos terjesztési joggal kapcsolatos tartalmát, valamint segít értelmezni az eltérő jogfejlődésű Egyesült Államok és az EU – végső soron hasonló – jogalkalmazásának gyakorlatát, a rendszerekbe épített belső korlátokat, továbbá a párhuzamos import és a követő jog intézményét is.

Végül a szerző reflektál a 21. század legfontosabb szerzői jogi kérdéseire, különös tekintettel az online platformon „eladott” adattartalmak átruházhatósága, tehát a digitális jogkimerülés kérdésére.