Blogbejegyzés
Médiajog
2017. március 24. 11:35

Legyen-e cenzor a Google, vagy sem?

E kérdés talán az egyik legfontosabb dilemmája a szólásszabadság újkori történetének. Az ún. „on demand” szolgáltatások ugyanis oly mértékben átírták a hírközlés mechanikáját, hogy kérdésessé vált az emberi tartalomszabályozás létjogosultsága is. Erre jó példa a Google Inc.-et érintő folyamatos kritika, mely a keresőóriás hirdetési és videó-szűrési politikáját érinti.

Google

Kép forrása

A napokban számos hír jelent meg a Google hirdetésivel kapcsolatos azon aggályokról miszerint üzleti modellje gyűlöletkeltő, támadó és méltatlan tartalmakhoz kapcsolja olyan nagyvállalatok reklámjait mint a Mcdonalds, a Marks & Spencer, sőt az Egyesült Királyság kormánya. Ennek eredményeként az érintettek bojkottot hirdettek a Google és a Youtube szolgáltatásaival szemben, melyre válaszul a vállalat biztosította a bojkottban résztvevőket a tartalmakhoz való szigorúbb hozzáállásáról. Ebbe beletartozik hirdetési politikájának szűkebbre szabása, a hamis szerzők hirdetési lehetőségeinek megszüntetése, illetve, hogy nagyobb szabadságot biztosít a hirdetőknek felületeik kiválasztásához. Ennek célja, hogy elkerülhető legyen a nekik nem tetsző tartalmakhoz kapcsolt hirdetésük megjelenítése. Ezen kívül a keresővállalat új mesterséges intelligencia-fejlesztők felvételét is előirányozta a hirdetési felületet nyújtó videók megfelelőbb szűrésének kialakítására.

A probléma első olvasatra teljesen megoldott, hiszen döntési lehetőséget biztosít a cégeknek, hirdetési igényeik befolyásolására. Ugyanakkor felmerül a Google tartalomszűrő tevékenységének túlhangsúlyozása is. Kérdésként vetődik fel ugyanis, hogy milyen alapon válhat tartalomszűrésre alkalmassá. A szövetségi, tagállami, illetve európai uniós jogszabályok, a Google, vagy a vállalatok dönthetnek-e arról, hogy mely tartalom essen a kizárás körébe?

Az algoritmusok cenzori tevékenységével valójában az a probléma, hogy kizárnak olyan, a meghatározó vállalatoknak nem tetsző tartalmakat, melyek gyakran nem valósítanak meg bűncselekményeket, nem minősülnek gyűlöletbeszédnek vagy pornográf tartalomnak, ugyanakkor nem kívánatosak a Google előszűrési rendszere alapján. E kérdéskör így felveti a kiegyensúlyozott hírközlés kritériumának sérülését, mely a tartalmak egy irányba történő beszűkülését okozhatja. A hirdetések nélküli videók ugyanis, minden bizonnyal csökkentik az érdekeltséget további vélemények videó-megosztókon történő terjesztésére.

Egy szintén napjainkban megjelent példán keresztül merül fel ugyanezen kérdés másik oldala. A Youtube-ot ugyanis annak iskolai ún. „restricted” módban futó felülete miatt érték támadások. E beállítás lényege, hogy az iskolai videó-megosztó használat során kiszűrje az oda nem illő szexuális tartalmakat. A cél tehát hasonló az előző példához, hiszen a tartalom szűkítés eszközével él. A probléma azonban akkor artikulálódott, amikor kiderült az alkalmazás a LMBTQ kategóriába tartozó tartalmakat is tiltottként aposztrofálta. A Youtube így letilt minden olyan tartalmat, amelyben a homoszexualitás megjelenik, legyen szó akár a szexualitástól teljesen távol álló tartalomról is. Ezzel a túlszabályozás kérdése merül fel, mely nem csak a szélsőséges, de egyéb tartalmakat is algoritmusok segítségével cenzúrázza. A Google ez esetben ugyancsak egy bocsánatkéréssel reagált és - ahogyan az első példa esetében is - felhívta a figyelmet az algoritmusok esetleges hibáira és a vállalat gyors reagálására.

E két rövid példából látszik, hogy egy olyan – a vállalati cenzúra problémáit megjelenítő – kérdés vetődött fel, mely alapjaiban befolyásolhatja a videó-megosztók cenzori tevékenységének megítélését és új gyakorlatok kialakítására szoríthatja a vállalatokat.

A legfontosabb kérdés az, hogy mely irányba hat majd ez az eltolódás. Vajon az algoritmusok még cizelláltabb változatainak megjelenésére, vagy esetleg a cenzúra visszaszorulására és a tartalmak enyhébb szűrőn keresztüli vizsgálatára kerülhet sor a közeljövőben?

A kérdés valószínűleg még jó darabig nyitott marad, hiszen nem állnak rendelkezésre olyan jogszabályok, melyek befolyásolhatnák a vállalat tevékenységét, így annak kísérletező gyakorlatára kell hagyatkoznunk a továbbiakban is.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink