Németország keményen fellép a közösségi oldalakon terjesztett gyűlöletbeszéd ellen

Közzétéve: 2018. február 12.

Január 1-jén hatályba lépett a német gyűlöletbeszéd elleni törvény, amelynek célja arra ösztönözni a közösségi oldalakat, hogy határozottabban és gyorsabban lépjenek fel a platformjukon megjelenő gyűlöletbeszéddel szemben. A törvény ellenzői már az előkészítés során nehezményezték, hogy a magáncégek a magas büntetéstől tartva, várhatóan kellően alapos indok nélkül kezdik majd eltávolítani a problémás tartalmakat, csorbítva a szólásszabadságot. A hatályba lépés óta ez a félelem beigazolódni látszik.

2017 októberében fogadták el Németországban a Hálózati Végrehajtási Törvényt (NetzDG), hogy a 2 milliónál több felhasználóval rendelkező közösségi platformokat arra ösztönözzék, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabban, 24 óra alatt vizsgálják felül és távolítsák el felületeikről a gyűlöletbeszédet. Amelyik vállalat ezt nem teljesíti, akár 50 millió eurós, rekord léptékű bírsággal is számolhat. Az egynapos határidő az egyértelműen jogsértő tartalmakra vonatkozik, a bonyolultabb ügyeknél hét nap áll a közösségi médiás cégek rendelkezésére. A törvény hatálya alá tartozik többek között a Facebook, a Twitter, a Youtube, a Snapchat, az Instagram és a Google is. A bevezetést követő hónapok a felkészülésről szóltak, az érintett platformok speciális bejelentési felületeket, űrlapokat hoztak létre, majd január 1-jén hatályba is lépett a törvény. A Facebook például itt ad tájékoztatást a törvénnyel kapcsolatos változásokról: https://www.facebook.com/help/285230728652028

A NetzDG ellen megfogalmazott korábbi kritikák mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy a törvény sérti a szólásszabadságot, túl nagy hatalmat ad a közösségi médiás vállalatok kezébe egy jogi és társadalmi szempontból is igen érzékeny témában. Félő, hogy a közösségi oldalak annak érdekében, hogy a súlyos pénzbüntetést elkerüljék, inkább törölnek minden kétséges bejegyzést, akkor is, ha nem teljesen bizonyított, hogy gyűlöletbeszédnek számítanak.

A kritikusok által „cenzúra törvénynek” is nevezett rendelet hatására a Twitter már január elején nekilátott a problémásnak tűnő német bejegyzések és profilok eltávolításának és felfüggesztésének. Ennek a folyamatnak egy német neonáci politikus profilja is áldozatul esett egy olyan tweet miatt, amelyben „barbár hordaként” jellemezte a muszlimokat, és a rendőrség felelősségét is felvetette. A profilt blokkolták, majd a politikust karikírozó szatirikus magazin, a Titanic fiókját is felfüggesztették (bár utóbbi azóta ismét elérhető). Ezek alapján a törvényt ellenzők várakozásai beigazolódni látszanak, a kérdés az, hogy hosszú távon is folytatódik-e ez a „blokkolási hullám”.

Angela Merkel kancellár azt nyilatkozta a napokban, hogy a törvény gyakorlati következményei fényében elképzelhető, hogy módosításokra kerül sor, de az továbbra sem kérdés, hogy szükség van a szabályozásra.