Mit tudtunk meg Mark Zuckerberg meghallgatásából?

Közzétéve: 2018. április 12.

Mark Zuckerbeg, a Facebook alapítója és elnök-vezérigazgatója kedden és szerdán az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa és Kongresszusa előtti meghallgatáson vett részt. A képviselők összesen több mint 15 órán át faggatták a Facebook elsőszámú vezetőjét főként a nemrég kirobbant Cambridge Analytica botránnyal kapcsolatban, lássuk milyen fontosabb új információkra derült fény.

Mark Zuckerberg

Kép forrása

Összességében elmondható, hogy az energetikai és kereskedelmi bizottság valamint az igazságügyi és kereskedelmi bizottság előtti kétnapos meghallgatás valószínűleg igen kényelmetlen volt a 33 éves milliárdos számára, mely testbeszédéből is látszott. Több elemzés is foglalkozik azzal, hogy vajon a kérdések megválaszolása alatti viselkedéséből és testtartásából milyen következtetéseket lehet levonni azok igazságtartalmára nézve, bár hozzá kell tenni, hogy a hasonló eljárások során a meghallgatott személy eskü alatt válaszol a kérdésekre, és hamis tanúzás terhe mellett a válaszok tartalmáért személyesen felel, vagyis ha utóbb kiderül, hogy az általa adott válasz egésze vagy valamely része nem fedi a valóságot, súlyos jogi következményekkel kell számolnia. Arról megoszlanak az elemzői vélemények, hogy Zuckerberg hogyan teljesített a meghallgatás során. Vannak akik szerint Zuckerberget a felé záporozó sokszor szakmaiatlan és laikus kritikákkal és megjegyzésekkel sem lehetett kizökkenteni, türelmesen és nyugodtan viselkedett és minden képviselő kérdését igyekezett érdemben megválaszolni. Más vélemények szerint azonban a képviselőknek sikerült sarokba szorítaniuk Zuckerberget, és majd félszáz olyan kérdés volt, melyre nem tudott megfelelő választ adni.

A képviselők főként adatvédelmi aggályaikat fogalmazták meg Zuckerberg felé, aki igyekezett világosan és érthetően megválaszolni a felmerült kérdéseket. Többek között bocsánatot kért és elismerte saját és cége felelősségét a Cambridge Analytica ügyével kapcsolatban, hozzátéve, hogy a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hasonló hibák ne fordulhassanak elő. Ez többek között azt is magában foglalja, hogy mindenkit értesítenek, akinek bármilyen adatához hozzájuthattak az adathalászok, hogy a 6 hónapja nem használt alkalmazások automatikusan ki lesznek zárva a felhasználók személyes adataihoz való hozzáférésből, valamint szisztematikusan átvizsgálják az összes nagyobb felhasználóbázissal rendelkező facebookos applikáció adatvédelmi politikáját és gyakorlatát. Zuckerberg úgy nyilatkozott, hogy a Facebook alapítása óta egy optimista és idealista cég, melynek hatalmas sikere magával hozta a rosszindulatú támadások nagymértékű elterjedését is, melyre nem fordítottak elegendő figyelmet. Ma azonban belátja hogy ez súlyos hiba volt, és a jövőben sokkal elővigyázatosabban kezelik a hasonló fenyegetéseket.

Felmerült emellett a Facebook finanszírozási gyakorlatának lehetséges változása is, mely kapcsán újra szárnyra kapott a hír, hogy fizetős lehet a szolgáltatás. Ez önmagában azonban nem igaz, hiszen maga Zuckerberg is azt hangsúlyozta, hogy azért van szükség a felhasználói adatok gyűjtésére, hogy ingyenes maradhasson a szolgáltatás. Enélkül ugyanis lehetetlen lenne a hirdetések értékesítése, a hirdetésektől mentes működéshez viszont teljesen új működési stratégiára lenne szükség. Azt azonban hozzátette, hogy bár a jövőben sem szeretne előfizetési díjat szedni az oldal használatáért, ha a felhasználókban felmerül ennek komoly igénye, felmerülhet az ingyenes mellett egy fizetős modell, de kiemelte hogy alapvetően mindig is ingyenesen lesz használható az oldal.

Szó volt még az álprofilok mesterséges intelligencia által történő felismeréséről és eltávolításáról (melynek kapcsán említésre került Magyarország is) az álhírek elleni küzdelemről, az új európai adatvédelmi rendeletnek, a GDPR-nak való megfelelésről, és arról hogy ezt a Facebook igyekszik majd törvényi kötelezés hiányának ellenére kiterjeszteni Európán kívüli országokra is.

Egy szenátor kérdésére Zuckerberg újra megerősítette, hogy annak ellenére hogy a jövőben rengeteg saját gyártású médiatartalmat is elő fog állítani a cég, a Facebook nem tekinti magát médiavállalatnak, ahogyan nem tekintik magukat pénzügyi szervezetnek vagy légitársaságnak sem, annak ellenére hogy lehetőséget biztosítanak egymás közötti pénzküldésre és drónokat építenek az internetes lefedettség fejlesztésére. Azt azonban hozzátette, hogy ha az a kérdés merül fel, hogy felelőséggel tartoznak-e a szolgáltatásaikon keresztül közzétett tartalomra nézve, a válasz egyértelmű igen.

Ebből adódnak a meghallgatás médiaszabályozás szempontjából kiemelkedően fontos megállapításai, melyek a Facebook lehetséges jövőbeni szabályozásával kapcsolatosak. A meghallgatás során ugyanis többször felmerült a Facebook és a hasonló adatvédelmi aggályokat felvető más közösségi oldalak működésének törvényi szintű szabályozása, melyet korábbi álláspontjától eltérően Zuckerberg nem zárt ki kategorikusan. Belátta, hogy az önszabályozás nem hatékony megoldás, és ahogyan az utóbbi években bebizonyosodott, nem alkalmas önmagában minden felmerülő probléma kezelésére. Úgy fogalmazott, hogy az internet fontossága folyamatosan erősödik világszerte és emiatt a szabályozás előbb-utóbb elkerülhetetlen. Hozzá tette azonban, hogy nagyon különös gondossággal kell eljárni ezen szabályozás megalkotásakor, ugyanis figyelemmel kell lenni a kisebb vállalkozásokra is, akik nem biztos hogy ugyanolyan könnyen be tudják tartani azokat az előírásokat amelyeket a Facebook, valamint ami ennél is fontosabb el kell kerülni az internet túlszabályozását, és megfelelő egyensúlyt kell találni a szólásszabadság és az egyéni érdekek védelme között. Kijelentette, hogy készek alávetni magukat szövetségi szintű szabályozásnak, amennyiben azok megfelelőek (azt azonban nem részletezte mit tart annak), és ígéretet tett arra, hogy szorosan együttműködnek a jövőben a törvényhozással annak érdekében, hogy megtalálják a szabályozás leghatékonyabb módját.

Könnyen elképzelhető tehát, hogy a szenátusi meghallgatás az első lépcső volt a közösségi oldalak szövetségi szintű szabályozásának iránya felé, mely véget vethet a hasonló szolgáltatások szabályozatlanságából adódó (média)jogi anomáliáknak.

 

Papp János Tamás