„A hír fake, a vélemény szabad” - a Segway találkozása a magyar online hírújságírással a Tóth Árpád sétányon

Közzétéve: 2018. június 6.

„Segway gázolt gyermeket a Budai Várban” adta hírül a ’lényeget’ a magyarországi online hírsajtó java szombaton (2018.06.02.). Ám ’hír’-ből csak a közlekedési eszköz (segway) és a helyszín (Tóth Árpád sétány) az igaz, minden más pedig hamis. Mi történt valójában és milyen tanulságai lehetnek e hírtorzulásnak egy olyan időszakban, amikor Európa és a világ éppen a fake news elleni harcát vívja?

factfake.jpg

A kép forrása

A Google keresőbe a segway szót hétfőn (2018.06.04.) gépelve még mindig ’vezető hírként’ jelent meg három hírportál, olyan tartalma, melyről vasárnap (2018.06.03.) teljes mértékben bebizonyosodott minden alapot nélkülöz. A szombaton megjelenő hamis tudósítások lényege a következő volt: segway-jel gyermeket gázoltak a Budai Vár Tóth Árpád sétányán múlt hét csütörtökön (2018.05.31.).

Valójában azonban egy a sétányon segway-jel közlekedő turista – az ott játszó gyermekek elkerülése közben – balesetet szenvedett (hátára esett), és kérésére mentőt hívott a sérült turistához az egyik gyermek apukája.

Mi – és mi nem – történt csütörtöktől hétfőig? Ezt próbáljuk rekonstruálni hét hírportál erről szóló tudósítását elemezve, és közben következtetések után kutatva.

A hamis hír forrása egy privát Facebook bejegyzés volt, melyet az I. kerületi Facebook csoport közösségi részében tettek közzé (csütörtökön) képpel.

34120433_10216790539782324_889549209458442240_o.jpg

Forrás: Facebook

Két nappal rá (szombaton) az oldal adminisztrátora az oldal hírfolyamába is kiposztolta a hamis információt. A hamis információ pedig szombattól fogva önálló életre kelt. De milyen tényezők járulhattak ahhoz, hogy hiteles forrásként kezeljék a közösségi médiában megjelenő privát közlést a professzionális hírportálok?

A hamis információ aktuális volt, hiszen az V. kerület nemrég arról döntött, hogy június közepétől kitiltja segway-eket a belvárosból. Egy ’témába vágó’, ráadásul gyermeket érintő balesetről való gyors tudósítás lehetősége nyomást helyezett az online szerkesztőségekre.

Döntő motívum lehetett, hogy az I. kerületi Facebook-csoport adminisztrátora egy szerkesztői döntést hozott meg azzal, hogy egy privát – de nyilvános – olvasói közlést betett a közösség hírfolyamába. Mindez szombaton történt, hírszegény időszakban. A történetet hitelesítette a kép és az állítólagos ’szemtanú’, aki posztolt.

A mentségeket követően érdemes a kevésbé mentő körülményeket is számba venni. Mind a hét hírportál tényként közölte le a hamis információt. Semmi kétséget nem közvetített a cím egyetlen esetben sem, holott egyértelmű volt: csak egy forrás van, az is felhasználó által generált tartalom a közösségi médiából. Hitelesség szempontjából elgondolkodtató, hogy a felhasználó, aki a hamis hír alapját képező posztot közzétette, fantázianéven szerepel a Facebookon.

Az sem változtatott ezen a gyakorlaton, hogy a hírforrás bizonytalanságára (Facebook) utaló tényt a leadben már egyértelművé tette az első közlő, mi több jelezte: a forrás megerősítésére (OMSZ válaszára) várnak. Sőt, a közlésekből az is egyértelmű volt, hogy nincs másik független, a hír valódiságát megerősítő forrás, hiszen a többedik professzionális közlők is forrásként a közösségi médiára és/vagy az azt ’hitelesítő’ mainstream médiára hivatkoztak. Az már csak külön érdekesség, hogy egyes ’tudósítások’ hogyan fűzték tovább az ’alaphírt’. Volt olyan, amely már a címében a segway-ek várbeli használatának tilalmát helyezte kilátásba.

Érdemes egy pillantást vetni az azóta a Facebookposzt alatt kibontakozott vitára is (Szükségesek-e segwayek a budai Várba?). Ebben a vitában többször is megjelent az alaphír hamis volta, mely viszont a vita témája szempontjából nem minősült relevánsnak, inkább apropót szolgáltatott egy, a helyi lakosságot foglalkoztató közügy megvitatására.

Posztunk témája szempontjából viszont fontos választ fogalmazott meg az egyik felhasználó a hír valódiságát kétségbe vonó állításra/véleményre: „A hírekben úgy írták, hogy a gyerek sérült meg.”

A felhasználó válasza rámutat arra az alapproblémára, mely úgy formulázható: mi várható el egy átlagembertől, ha tájékozódni szeretne közügyekről egy olyan médiavilágban, melynek irányát egyre inkább az újmédia határozza meg? A felhasználó helyesen járt el, hiszen egy felhasználó által generált tartalom valódiságát – független forrást keresve – egy tájékozódás szempontjából szeriőznek tartott online hírportálon ellenőrizte. Azaz hiteles(nek tartott) orientációs pontot keresett!

Kérdés: feladata-e egy felhasználónak hogy tovább menjen, és ellenőrizze az online hírportál forráskezelését? A tudatos médiahasználat kiterjed-e erre?

Véleményem szerint, nem, és jelen esetben az sem segített volna, ha felhasználónktól legalább még egy független hírforrás megtekintését követeljük meg. A felelősség ezen a ponton már a professzionális online médiát terheli.

Igaz, hogy a felhasználótól manapság elvárható, hogy időnként kiszakadjon a közösségi média által generált információs-buborékból. A fősodorba tartozó online hírmédiával szemben pedig az várható el, hogy az online környezetben is alkalmazzon forrásellenőrzési mechanizmusokat, és azokat ne áldozza fel a hírverseny és a kattintás-számok oltárán. Már ha továbbra is fontos számára a feléje irányuló olvasói bizalom és – végső soron pedig – hitelességének megőrzése. Legyen a hír továbbra is szent!

Nyakas Levente