Minden privát ami nem nyilvános?
Újabb kellemetlenség ütötte fel a fejét a Facebook háza táján. A napokban robbant a hír, miszerint egy fejlesztés közben fellépő hiba miatt a legjelentősebb közösségi oldal magától átállította 14 millió felhasználó új posztjainál a javasolt alapbeállítást úgy, hogy az átállítás nélkül automatikusan nyilvános legyen. Ennek következtében közel egy hétig a figyelmetlen posztolók úgy osztották meg teljes nyilvánossággal a tartalmaikat, hogy azt eredetileg ismerősi körüknek vagy egy meghatározott csoportnak szánták. A Facebook a hibát ugyan elhárította, de a feszhasználók a sérelmezik magánszférájuk megsértését. De beszéltünk-e privacy sérelemről, ha csupán posztjaink nyilvánosságának mértékével van probléma?
A Facebook beállításai között mindenki megadhat egy alapbeállítást (főszabályt) a posztjai nyilvánosságáról, amit utána az egyes közzétételeknél bármikor módosíthat. Az említett baklövés azért kényes, mert az érintett felhasználók joggal bízhattak az alapbeállításuk tartósságában, így nem feltétlenül ellenőrizték minden új bejegyzésnél azok nyilvánosságát. Ez a félresikerült beállítás „ragadós” volt, ami azt jelenti, hogy posztról posztra következetesen megmaradt addig, amíg az adott személy nem módosította azt.
A 2018 igen viszontagságos év a Facebooknak, aki mindig hangsúlyozta a felhasználó saját kontrollját tartamai felett, egy ilyen hiba pedig egyértelműen rossz hatással van a szolgáltatóba vetett – és a Cambridge Analytica botránnyal így is megtépázott – bizalomra. Valószínűleg idén nem ez az utolsó privacy probléma a Facebooknál: egyrészt a közösségi portál így is mikroszkóp alatt van és bármely hasonló zűrzavar különösen aggasztónak érezhető, másrészt az adataink – a profilunktól a privát üzeneteken át a célzott hirdetésekig – része a Facebook virtuális termékének. Így ha a dolgok rosszra fordulnak, a magánszféránk nagyon is érintett – írja a Recode.
Adódik a kérdés: miért és hogyan is sérül az adott személy magánszférája, ha Facebook posztjainak nyilvánosságáról van szó? A magyar adatvédelmi szakirodalomban Szabó Máté Dániel mutat rá arra, hogy ahogyan a személy, úgy azon adatok és információk sem lehetnek forgalomképesek, amelyek őt (különösen a mai virtuális világban) megtestesítik, hiszen „az egyén dönti el, hol húzza meg a határt önmaga és a külvilág között információs értelemben, azaz meddig engedi be a külvilágot a személyes szférájába”. Az egyénnek tehát nem csak önmaga, de a rá vonatkozó ismeretek felett is rendelkezési joga van, ami nem más, mint az információs önrendelkezési jog, avagy információs privacy.
E rendelkezési jog pedig szükségképpen két irányban is érvényesül, nevezetesen magában foglalja ez ellenőrzés és a kapcsolattól való elzárkózás jogát is. Mindenki maga döntheti el, hogy mikor, hogyan, kivel és mennyi információt oszt meg saját magáról, de ugyanilyen joga van arra is, hogy ettől elzárkózzon, a magánszférájába senkit (vagy meghatározott személyeket) be ne engedjen, „így magában foglalja az önkifejezés, az eltitkolás vagy rejtőzködés, a megismerés és a nemtudás jogát is” – írja Szabó.
A közösségi oldalakon közzétett információknál azonban speciális a helyzet. Hiába csak az ismerőseikkel osztunk meg tartalmakat, a posztolás pillanatában – akarva akaratlanul – az információ kikerül birtokosának ellenőrzési és rendelkezési joga alól. Ugyan maga a poszt az egyén fennhatósága alatt bármikor módosítható és törölhető, arra nincsen rálátása, hogy a „bevont kör” ezzel az információval mit kezd (letölti, továbbküldi, másolatot készít róla, stb.).
Mindezek ellenére joggal várhatja el a regisztrált felhasználó, hogy beállításai szerint történjen a posztjainak nyilvánosságra hozatala, hiszen amíg arról a döntést saját maga hozza meg, a rendelkezési joga nem korlátozható. Talán naivitásra vallana a százas vagy éppen ezres nagyságrendben mozgó ismerősi körben megosztott információk privát jellegére hivatkozni, de végeredményben ez sem változtat a közösségi médiaszolgáltató felelősségén.
A Facebook elnézést kért a problémáért, Erin Egan (chief privacy officer) pedig biztosított mindenkit arról, hogy a hiba nem volt hatással korábbi posztjaik nyilvánosságára, és továbbra is mindenki maga választhatja meg saját célközönségét, ahogyan eddig is.