Az „irányított nyilvánosság” és „a szerkezet megváltozása” Magyarországon

Közzétéve: 2018. október 18.

Megjelent a Médiatudományi Könyvtár legújabb kötete Az „irányított nyilvánosság” és „a szerkezet megváltozása” Magyarországon. Hat kultúrpolitika-történeti esettanulmány az 1970–80-as évek irodalmi közéletéből címmel.

MK33web1.jpgAz elmúlt évtizedek irodalom- és politikatörténeti kutatásának köszönhetően a magyar irodalmi élet hetvenes-nyolcvanas évekbeli „irányított nyilvánosságának” ma már nemcsak szerkezeti felépítése, elvei és gyakorlata ismert, hanem politikai és személyi háttere is, működésének nagyobb összefüggéseivel, esetenként részleteivel.

Csapody Miklós kötete nem a késő Kádár-korszak sajtóirányítása rendszerének elemző bemutatására törekszik. Nem is politikai, szervezeti vagy eseménytörténeti áttekintést kíván nyújtani, hanem sokkal inkább – saját megélt tapasztalatai alapján – a szisztéma gyakorlati működésének bemutatását tűzi feladatául.

A hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon már nem létezett a megelőző időszakra jellemző rettegett és durva hatósági cenzúra. Hivatalosan nem is létezett cenzúra, a pártközpontban és a minisztériumban a kinyomtatott folyóiratszámokat már csak utólag olvasták és minősítették – nem számítva azt a számtalan esetet, mikor egyes írásokat, máskor egész számok kéziratait előzetesen bekérték, vagy a pártközpont a főszerkesztőknek (olykor saját kérésükre) „tanácsokat adott”. A tényleges, szigorú, láthatatlan (nem ritkán kapkodó, ötletszerű, máskor megtorló, kvázi bosszúálló) cenzúrát a pártközpont illetékes osztálya (alosztálya) és a megyei pártbizottságok első titkárai gyakorolták az állambiztonsági szervek segítségével. Ez annyit jelentett, hogy például a Tiszatáj számainak gépelt kéziratai a nyomdából rendre a szegedi politikai rendőrség révén jutottak el az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkárához, aki a politikailag kényesnek ítélt írásokat vagy az egész számot szükség szerint futár útján továbbította Budapestre az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának.

A kötetben a folyamatok, konkrét ügyek tényszerű dokumentálását a magyar szellemi életet megbénító, eltorzító állampárti cenzúra tárgyilagos bemutatása és a szerző, Csapody Miklós biográfiája fogja egységbe. A kötet olyan a hetvenes-nyolcvanas évekbeli minisztériumi irományokkal alátámasztott, korabeli állambiztonsági iratokkal és személyes feljegyzésekkel kiegészített esettanulmányokat hoz, amelyek ma már jószerével ismeretlenek vagy már feledésbe merült „esetek”, a maguk idején azonban az irodalmi életben nagy vihart keltő, botrányos események voltak. Ezekbe a szerzőnek közvetlen közelről volt alkalma beletekinteni, minthogy pályája alakulása kezdetén, helyzetéből adódóan szemlélőjük, tevékeny részesük vagy részbeni alakítójuk volt.

A kötet az oldalsó linken keresztül, a „Kapcsolódó tartalmak” közül ingyenesen letölthető.