A hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokkal kapcsolatos törvényi előírások ellenőrzése (2019. I. félév)

Közzétéve: 2019. november 20.

A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Műsorfigyelő és -elemző főosztály 2019-ben hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálta az Mttv. 39. §-ának érvényesülését kilenc országos médiaszolgáltató programjában. A vizsgálat célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése volt.

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz. 2015-től minden fent nevezett programot akadálymentesítve kell közzétenniük. A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük, és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét. A nem felvételről közzétett műsorszámokra vonatkozóan a 2014. decemberi törvénymódosítás fogalmazott meg előírást: ezen műsorok esetében ésszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozás várható el. A műsorban elhangzottakat csak akkor lehet rövidített tartalmi összefoglaló formájában feliratozni, ha egyébként a felirat terjedelme a tartalom követését nem tenné lehetővé.

Az Európai Tanács 2019. április 9-én fogadta el az akadálymentesítési irányelvet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 Irányelve) , amely az uniós tagállamok azon jogszabályait közelíti, amelyek a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelményekre irányulnak. A becslések szerint több mint 80 millió ember él az EU-ban valamilyen fokú fogyatékossággal, akik mindannyian előnyét fogják látni az új szabályoknak. A Bizottság 2015 decemberében terjesztette elő a javaslatát, majd a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások eredményeként 2018 novemberében egy ideiglenes megállapodás született. Az akadálymentesítési irányelv Tanács általi elfogadására azt követően került sor, hogy az Európai Parlament 2019. március 13-án megszavazta a javaslatot.

A normaszöveg megállapítja, hogy az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas, és a fogyatékossággal élő személyek száma az előrejelzések szerint jelentősen emelkedni fog. Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét. Ugyanakkor a fogyatékossággal élő személyeket célzó termékek és szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közötti eltérések akadályozzák a termékek és szolgáltatások szabad mozgását, és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon.

Az ENSZ-egyezmény (Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. december 13-i egyezménye) hatálybalépése a tagállamok jogrendjében a termékek és szolgáltatások akadálymentességével kapcsolatban további nemzeti rendelkezések elfogadását teszi szükségessé. Uniós fellépés hiányában ezek tovább növelnék a tagállamok vonatkozó szabályai közötti eltéréseket. Ezért az ENSZ-egyezmény végrehajtását közös uniós szabályok meghatározásával szükséges elősegíteni. Az irányelv összehangolt cselekvést tart szükségesnek annak biztosítására, hogy az elektronikus tartalmak, hírközlési szolgáltatások és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes egészében biztosítottak legyenek a fogyatékossággal élők számára. Ezért a digitális, egységes piacon harmonizálni kell az akadálymentességi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.

Az akadálymentesítési irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy közelíti a követelményekre vonatkozó tagállami rendelkezéseket az eltérő tagállami szabályokból fakadó hátráltató tényezők felszámolása révén. Az irányelv előmozdítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljeskörűen, egyenlő módon vehessenek részt a társadalom életében. Harmonizálja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó termékekre vonatkozó akadálymentességi követelményeket, és kiegészíti a (EU) 2018/1972 irányelvet, amely követelményeket határoz meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére biztosítandó egyenértékű hozzáférésre vonatkozóan.

Az irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés tartalmi akadálymentes elérhetőségén túl olyan mechanizmusok adaptálását is jelenti, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő felhasználók számára a támogató-segítő technológiák használatát. A befogadást biztosító szolgáltatások magukban foglalhatnak honlapokat, online applikációkat, letölthető alkalmazásokat, mobilalkalmazásokat, valamint csatlakoztatott televíziószolgáltatásokat. Az (EU) 2016/2102 irányelv akadálymentességi követelményeket határoz meg a közszférabeli szervezetek honlapjaira, mobilalkalmazásaira vonatkozóan, melyek akadálymentességének négy alapelve az érzékelhetőség, a kezelhetőség, az érthetőség és a stabilitás. Ezek az alapelvek az irányelv szempontjából is relevánsak.

A IV. fejezet a szolgáltatók kötelezettségeit foglalja össze. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek megfelelően tervezzenek és nyújtsanak szolgáltatásokat. Meg nem felelés esetén meg kell hozniuk azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szolgáltatás megfeleljen az alkalmazandó követelményeknek. Továbbá a szolgáltatóknak valamely illetékes hatóság indokolt kérelmére meg kell adniuk minden vonatkozó információt, valamint kötelesek együttműködni a hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedésben, hogy a szolgáltatás megfeleljen az akadálymentességi követelményeknek.

Az I. melléklet IV. szakasza az audiovizuális médiaszolgáltatásokra további akadálymentességi követelményeket fogalmaz meg. Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, ezek nyújtása során – igényeik figyelembevételét célzó – funkciókat, szabályokat, eljárásokat kell bevezetni. Ezek közül kiemelendő az érzékelhetően, kezelhetően és érthetően megjelenített elektronikus műsorkalauzok biztosításának követelménye, amelyek tájékoztatást nyújtanak az akadálymentes hozzáférés lehetőségeiről, valamint annak biztosítása, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálymentességi elemeit – mint például a feliratokat a siket és nagyothalló személyek számára, a hangos leírást, a hangos feliratozást és a jelnyelvi tolmácsolást – a szolgáltatók teljeskörűen, pontos megjelenítést lehetővé tévő minőségben, a hanggal és a videóval szinkronban továbbítsák, ugyanakkor tegyék lehetővé a megjelenítés és a használat felhasználói vezérlését.

A tagállamoknak ellenőrizniük kell a szolgáltatások irányelvben foglalt kötelezettségeinek való megfelelését, és nyomon kell követniük a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat a korrekciós intézkedések meghozatalának biztosítása érdekében.

Gondoskodniuk kell az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről, és ezért megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat kell létrehozniuk. A szankcióknak megfelelőnek kell lenniük a jogsértések jellege és a körülmények szempontjából, hogy ne jelentsenek alternatívát a gazdasági szereplők számára az akadálymentesítéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a lakosság tudomást szerezzen a felelős hatóság létezéséről, munkájáról és határozatairól.

A tagállamok legkésőbb 2022. június 28-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az irányelvnek megfeleljenek. A rendelkezéseket 2025. június 28-tól alkalmazzák.

Az NMHH vizsgálatának módszere

A műsorok elemzése meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történt. A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzőinek (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) rögzítése mellett az alábbi kérdéseket tartalmazta:

  • akadálymentesítették-e a médiaszolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat,
  • minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott műsorszámot elláttak-e segédlettel,
  • a teletext felirattal jelentkező műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot, és
  • megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák?

A vizsgálat hét közszolgálati (M1, M2/Petőfi TV, M3, M4 Sport, M5, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médium programjára irányult. Négy általános tematikájú televízió mellett egy hír, egy sport, egy kulturális és egy gyerekcsatorna, valamint egy archív tartalmakat sugárzó szolgáltató szerepelt.

Májusban az addig kábelhálózatokon és műholdon terjesztett M3 „retrótévé” kikerült a csatornakínálatból és az interneten vált elérhetővé. Az MTVA közleménye szerint folyamatosan bővülő kínálattal az online térben a közmédia minden olyan videóanyaga elérhető lesz ingyenesen, amelynek online közzétételi jogával rendelkezik. Állásfoglalásuk szerint az M3 lekérhető médiaszolgáltatássá alakulásának előnye, hogy így erősödik a szabad, személyre szabott műsorválasztás lehetősége. Az M3 internetre költözése következtében kikerült a mintánkból.

Valamennyi elemzésbe vont csatornánál a Műsorelemző osztály havonta négy nap analízisét végezte el a 0 órától 24 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Az adatfelvételt külsős hallássérült munkatársak végezték. A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adatain és az abból nyert átlagértékeken alapulnak.

A vizsgálat eredménye

Az alábbiakban 2019 első félévének tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgált hat hónap 208 napjának elemzése során 4927 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon vetített műsoridőnek a 82,7 százalékát látták el segédlettel.

Hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot a félév ellenőrzött napjain leghosszabb időtartamban az M2 adott közre (525,6 óra). A csatornát az M4 és a Duna TV követte a sorban, míg a Duna World, az M5, az M1 és a TV2 mérsékeltebb időtartamban sugárzott feliratozott programokat. A legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot az RTL Klubnál regisztráltuk.

1. táblázat: Segédlettel ellátott műsorórák száma
Médiaszolgáltató Segédlettel ellátott műsorórák száma Segédlettel ellátott műsorórák aránya Egy napra jutó, segédlettel ellátott átlag műsoróra
Duna TV 515:28:13 89,5% 21:28:41
Duna World 486:51:28 84,5% 20:17:09
M1 472:16:38 82,0% 19:40:42
M2 525:40:14 91,3% 21:54:11
M3 277:01:00 86,8% 17:18:49
M4 519:40:35 90,2% 21:39:11
M5 484:39:28 84,1% 20:11:39
RTL Klub 374:12:51 65,0% 15:35:32
TV2 417:25:25 72,5% 17:23:34

A Médiatörvény rendelkezése alapján minden olyan műsorszámot akadálymentesíteni kell a napi programban, amely megfelel az Mttv. 39. § (2) bekezdésében szereplő meghatározásnak. Adataink szerint a félév során az akadálymentesítendő műsoridő 99,9 százalékát látták el segédlettel a médiaszolgáltatók.

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 99,7 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. A segédlettel sugárzott műsorok 0,3 százalékát látták el jelnyelvi tolmácsolással (az M1, M2, Duna TV és a Duna World programjában), vallási és fogyatékkal élők számára készült műsorok volt e segédlettel megtekinthetők, valamint az M2-n jelnyelvi narrátorok segítségével tolmácsolták a Hetedhét kaland című ismeretterjesztő programot és néhány animációt az olvasni még nem tudó gyerekek számára. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét a felirat mellett jelnyelvi tolmács segédlettel ellátva adta közre az M1 és az M2.

Segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok

A segédlettel kötelezően ellátandó programok között a törvény kiemeli a hírműsorokat, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a közérdekű közleményeket, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat. Nyolc híradó kivételével a médiaszolgáltatók biztosították a hozzáférést a hírműsorokhoz (a segédlet a Duna TV, M1, M4, M5 és az RTL Klub hírműsoráról hiányzott). Az 1039 ellenőrzött időjárás-jelentés közül öt esetben maradt el a segédlet. A politikai reklámokat, a közlekedési- és sporthíreket, valamint a politikai tájékoztató műsorokat feliratozva mutatták be az ellenőrzött napokon. Közérdekű közleményeket a Duna TV, a Duna World és az M1 programjában regisztráltunk, melyekben az információk minden esetben írásban, a hallássérült nézők számára is hozzáférhető módon jelentek meg. Fogyatékkal élőszemélyekről szóló műsor az M1, a Duna TV és a Duna World programjában volt látható, melyet minden esetben akadálymentesítve mutattak be (Esély), s felirat mellett jelnyelvi tolmács is közreműködött a műsorszámok mindegyikén. A rendszeresen jelentkező magazinműsor mellett időnként más tematikájú műsorszámokban is láthattak a nézők fogyatékkal élőkkel foglalkozó szegmenseket (Duna TV Baptista magazin, Útravaló; M4 Fradi TV, Sport7; M1 Család, Életkor, Ma este; M2 Én vagyok itt).

Figyelemfelhívás

A feliratozott műsorszámok előtti figyelemfelhívás és txt. oldalszám megjelenítése követelményének a vizsgált médiaszolgáltatók eleget tettek. A figyelmeztetés elmaradása elenyésző esetszámban, az M4, M5 és a TV2 programjában fordult elő. Az M1-nél és az M4-nél a műsorblokkok előtti figyelmeztetést érvényesnek tekintettük az összetett műsorok minden szegmensére vonatkozóan.

Gyártási hely

Az akadálymentesített programok döntő mértékben hazai gyártásban készültek, melyeken kívül közel azonos arányban szerepeltek a műsorkínálatban az európai országokból és az USA-ból származó alkotások.

2. táblázat: Az akadálymentesített műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása
Gyártási hely %
Magyarország 71,7%
Európa 13,4%
USA 11,9%
egyéb ország 3,0%

A közszolgálati csatornák (M1, M2/Petőfi TV, M3, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World) naponta átlagosan 20,5 órányi programot láttak el segédlettel, és ezzel a műsoridő 86,9 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. A fogyatékkal élő személyekről szóló műsorszámok, az időjárás-jelentések, a közérdekű közlemények, a közlekedési- és a sporthírek, valamint a politikai magazinműsorok és a politikai reklámok akadálymentesítése hiánytalanul megvalósult. A félév során ellenőrzött 1533 hírműsor közül csupán négy nem kapott feliratot. Jeltolmáccsal ellátott műsorszámokat a Duna TV, a Duna World és az M1 adott közre, az M2 pedig a gyermekműsorok egy részéhez jelnyelvi narrációt biztosított.

A teletext felirattal vetített műsorszámok előtt három esetben hiányzott a figyelemfelhívás és az oldalszám. Az akadálymentesített programok 75,6 százaléka magyar gyártásban készült, melyeken kívül európai országokban létrehozott produkciók fordultak elő nagyobb arányban.

Leghosszabb időtartamban sportműsorokat és ismeretterjesztő programokat láthattak segédlettel a nézők, majd a gyermekeknek készült programok, a sorozatok és a hírműsorok következtek a sorban. Az M1, a Duna TV és a Duna World kínálatában rendszeresen látható volt fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva adtak közre. A leggazdagabb műfaji spektrummal a Duna TV rendelkezett, míg a tematikus csatornák elsősorban a profiljuknak megfelelő programokat kínáltak.

A kereskedelmi médiaszolgáltatók (RTL Klub, TV2) naponta átlagosan 16 és fél órányi műsort feliratoztak, s így a műsoridejük 68,7 százaléka vált elérhetővé a hallássérült nézők számára. Akadálymentesítve mutatták be a közérdekű közlemények, a politikai reklámok és a politikai magazinműsorok mindegyikét, míg a híradók közül négy, az időjárás-jelentések közül pedig öt műsorszámról hiányzott a segédlet az ellenőrzött napokon.
A főként hazai gyártásban készült műsorszámok mellett amerikai produkciók fordultak elő nagyobb arányban. A felirattal vetített műsorszámok előtt egy esetben hiányzott a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. Leghosszabb időtartamban sorozatok, mozifilmek és hírműsorok szerepeltek a repertoárban, melyeket a játékok, vetélkedők, az információs magazinok és a realityk követtek. Fogyatékkal élőknek készített műsor és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a kereskedelmi tévék programjában az ellenőrzött napokon.

Műfaji kínálat

A műsorkínálat összetételét jellemző tendenciák megegyeztek az előző évben tapasztaltakkal. A sorozatok után legnagyobb arányban sportprogramok és ismeretterjesztő műsorok szerepeltek a kínálatban. Hírműsorok, gyermekeknek készült programok és mozifilmek közül választhattak még nagyobb gyakorisággal a nézők. A meséken és az animációs sorozatokon túl a gyermekek számára készült ismeretterjesztő és vallási műsorokat is felirattal vetítették. A közszolgálati és a kereskedelmi tévékre egyaránt jellemző volt, hogy elsősorban sorozatokkal, vetélkedőkkel és szórakoztató programokkal bővítették a repertoárjukat, melyek mindegyikét felirattal mutatták be.

A legszínesebb választékot az általános tematikájú Duna TV biztosította, míg a legszűkebb repertoárral – műsorstruktúrájának megfelelően – az M4 rendelkezett.

3. táblázat: Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása, 2019. első félév (%)
Műfajok %
sorozat 13,4%
sport 12,7%
hírműsor  8,9%
gyerekműsor 8,9%
ismeretterjesztő program 10,4%
életmód magazin 4,7%
mozifilm 7,3%
információs magazin 7,9%
kulturális, művészeti program 5,9%
reality  1,0%
politikai tájékoztató műsor 0,9%
vallási program 1,1%
riportmagazin 0,8%
zenei műsor 3,3%
nem zenei szórakoztató program 1,3%
dokumentumfilm 0,8%
tv-film 2,0%
talk show 1,1%
reklám, műsorajánló 0,7%
szórakoztató program fiataloknak 0,8%
gazdasági magazin 0,7%
vetélkedő, játék 3,5%
nemzetiségi műsor 0,6%
színházi közvetítés 0,3%
egyéb 0,5%

Anomáliák

A feliratozás minőségének ellenőrzését a korábbi gyakorlat szerint folytattuk 2019-ben. A segédlet nélkül közzétett műsorok száma nem volt számottevő, ugyanakkor a befogadást nehezítő tipikus hibák ebben a periódusban is előfordultak. Különböző időtartamú hiány, aszinkronitás és tartalmi pontatlanság valamennyi vizsgált csatorna műsorában rendszeresen tetten érhető volt.

A felvételről közzétett műsorok feliratozásai általában pontosak, míg a nem felvételről közzétett, „élő” műsorok átiratai jellemzően tartalmi összefoglaló jellegűek voltak, melyek hol bővebben, hol szűkebben jelenítették meg a beszélgetések tartalmát. A műsorok egy részénél az összefoglaló írott szöveg az elhangzottakat jól követhető formában, elegendő információt tartalmazva jelenítette meg (pl.: Én vagyok itt, Honfoglaló, Sporthíradó), míg más műsorszámok esetében az elhangzottakat jelentős tartalomvesztéssel adta vissza. A nagy szünetekkel és késve megjelenő, gyakran nem az elhangzottak lényegét kiemelő feliratok a téma összefüggő megértését nem tették lehetővé (pl.: RTL Klub Reggeli, M5 Kult’30, Ez itt a kérdés).

Az M4-nél a sportesemények átirata többnyire összefoglalót jelentett, amely a riporteri kommenteket nem, de a mérkőzések eseményeit közvetítette. Ugyanakkor a közvetítések egy részénél már közel szó szerinti feliratozás is tapasztalható volt. A szövegek jellemzően a beszédtől kissé lemaradva jelentek meg, de előfordult, hogy megelőzték a képi történést és a szóbeli közlést, így a nézők előre értesülhettek a gólokról.

Egyes műsoroknál időről-időre előforduló hiba volt, hogy a teletext kitakarta a képernyőfeliratot, ez jellemezte például a Lexikon – Így illik című műsort is, ahol az adott jelenethez tartozó, képernyőn megjelenő illemtani információkat takarta ki a hangzó szöveget visszaadó teletext. Hasonlóképpen a társadalmi célú reklámok egy részénél az „égetett” felirattal párhuzamosan teletext is megjelent. Szükséges a txt. felirat, ha a képernyőszöveg nehezen olvasható, ellenben jól látható, szó szerinti képernyőfelirat esetén zavaró a kétszeres felirat, mivel a teletext részben vagy egészben eltakarja a beégetett változatot.

Az automata beszédfelismerő programmal átírt műsorok eleget tettek az élő műsorokra vonatkozó „ésszerűen elvárható” pontosság követelményének. Sporadikusan előfordultak szótévesztések, az idegen nyelvű átiratoknak köszönhető értelmetlen kifejezések. Mindent egybevetve azonban a segédletek megfeleltek a törvényi előírásoknak. Az ellenőrzött napokon észlelt, jogszabályt sértő feliratozások esetében a Hatóság eljárást indított. A jogsértő esetek számát és az alkalmazott jogkövetkezményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

Összefoglalás

Megállapítható, hogy 2019 első felében a műsoridő 82,7 százaléka vált elérhetővé a hallássérült nézők számára. A reklámok, műsorelőzetesek és a televíziós vásárlási műsorablakok, valamint a segédlet nélküli műsorszámok kivételével a teljes műsorfolyamot akadálymentesítették a vizsgált televízióknál. Segédletként a médiaszolgáltatók elsősorban teletext feliratot alkalmaztak, amelyen kívül képernyőfelirat, „égetett” felirat és automata beszédfelismerő programmal készült feliratozás tette elérhetővé az információkat.

A gyermekek számára jelnyelvi narrációval akadálymentesített műsorok köre ebben a félévben nem bővült. Anomáliák továbbra is előfordultak a feliratozásban, melyek közül a hiány és a tartalmi pontatlanság volt a leggyakoribb. A nem felvételről közzétett műsorok feliratozása változó minőségben valósult meg, a tartalom megértését akadályozó tömörítés és a hiányok kiküszöbölése továbbra is megoldásra váró feladat.

1. sz. melléklet

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-ről szóló határozatok (Duna, Duna World, M1, M2, M3, M4, M5 médiaszolgáltatások)
Vizsgált időszak Határozat száma Jogsértés Jogsértések esetszáma Alkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2019. január, február, március MN/14053-4/2019. Mttv. 39. § (2) bekezdés 5 750.000,- Ft bírság  (jogsértésenként 150.000 Ft)
Mttv. 39. § (5) bekezdés 32 4.800.000,- Ft bírság (jogsértésenként 150.000 Ft)
Mttv. 39. § (6) bekezdés második mondata 13 1.950.000,- Ft bírság (jogsértésenként 150.000 Ft)
2019. április, május, június MN/22868-4/2019. Mttv. 39. § (2) bekezdés 2 320.000,- Ft bírság (jogsértésenként 160.000 Ft)
Mttv. 39. § (5) bekezdés 26 4.160.000,- Ft bírság (jogsértésenként 160.000 Ft
Mttv. 39. § (6) bekezdés első mondata 2 180.000,- Ft bírság (jogsértésenként 90.000 Ft)
Mttv. 39. § (6) bekezdés második mondata 21 3.360.000,- Ft bírság (jogsértésenként 160.000 Ft)
A TV2 Média Csoport Zrt.-ről szóló határozatok (TV2 médiaszolgáltatás)
Vizsgált időszak Határozat száma Jogsértés Jogsértések esetszáma Alkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2019. január, február, március MN/14055-4/2019. 39. § (2) bekezdése 2 50.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés első mondat 1 10.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 2 560.000,- Ft bírság
2019. április, május, június nem indult eljárás      
A Magyar RTL Televízió Zrt.-ről szóló határozatok (RTL Klub médiaszolgáltatás)
Vizsgált időszak Határozat száma Jogsértés Jogsértések esetszáma Alkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2019. január, február, március MN/14058-4/2019. 39. § (2) bekezdése 2 400.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdése 4 1.820.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 3 1.395.000,- Ft bírság
2019. április, május, június MN/22871-4/2019. 39. § (2) bekezdése 7 1.610.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdése 4 1.940.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 5 2.475.000,- Ft bírság

Lábjegyzetek

  1. 39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára.
    (2) A közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában – a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám – beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést -, politikai tájékoztató műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.
    (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség 2012. évben legalább hatórányi, 2013. évben legalább nyolcórányi, 2014. évben legalább tízórányi napi műsoridő vonatkozásában terheli a kötelezetteket.
    (5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
    (6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat – terjedelmére tekintettel – az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.
    (7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.
    (8) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.
  2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről