A Rákóczi Szövetség által szervezett nyári táborba több ezer gyermek érkezett a nyár folyamán Magyarországról, a határon túlról és a diaszpórából is. Az Internet Hotline kollégái arra kaptak felkérést, hogy a Sátoraljaújhelyen táborozó középiskolások számára tartsanak tájékoztató előadásokat az online veszélyekről, jelenségekről. A segélyszolgálat munkatársai mindig nagy örömmel vesznek részt olyan eseményeken, ahol személyesen is találkozhatnak a hotline egyik célközönségével, a kamasz korosztállyal, és első kézből kaphatnak részletes információkat az eszközhasználati szokásaikról, online élményeikről. A munkatársak számára a nyelvi akadályok sem jelentettek problémát, amikor kiderült, hogy az egyik csoportban a gyermekek nagy része nem beszélt magyarul, ezért gyorsan reagálva a váratlan helyzetre, angolul tartották meg az előadást.

Az Internet Hotline interaktív előadásának témája az online veszélyek köré épült. Többek között megkérdezték a gyermekeket arról, hogy milyen platformokat használnak leggyakrabban. Továbbra is népszerű a Facebook, a Messenger és az Instagram, ugyanakkor nagyon sokan használják a TikTokot, a Snapchatet, és egyre többen a Discordot is. A hotline-nal kapcsolatos általános információk ismertetése után a kollégák gyakorlati példákon keresztül mutatták be a fontosabb online jelenségeket, például az online zaklatást, a szextinget, az online behálózást és a gyermekek online szexuális célú zsarolását. A fiktív eset bemutatása után a fiatalok kisebb csoportokba rendeződve beszélték meg egymással, hogy ők mit tennének, hogyan cselekednének a bemutatott helyzetben, majd a teljes csoporttal is megosztották a dilemmáikat és a személyes tapasztalataikat is.

A közös eszmecserék, vélemények ütköztetése érdekes tanulságként szolgált olyan kérdésekben, hogy a gyerekek hogyan küzdenek meg bizonyos problémákkal, mikor és hogyan lépnének közbe, ha online zaklatást tapasztalnának, küldenének-e intim képet egy ismeretlennek, és mit tennének, ha már megtörtént a baj, mikor vonnák be a felnőtteket, és mikor fordulnának a rendőrséghez. Egy, a foglalkozásokon végzett anonim felmérésből egyértelműen kiderült, hogy mind a 22 csoportban volt a résztvevőknek személyes érintettségük az átbeszélt online jelenségek vonatkozásában, azaz online tevékenységeik során már találkoztak ezekkel.

Az egyik legérdekesebb diskurzust kiváltó kérdés az volt, hogy vajon az egymásról készített és az osztályközösség részére létrehozott Messenger-csoportban megosztott meme-ek és vicces, sokszor nem túl előnyös képek és videók minősülhetnek-e a szeretet, a barátság kifejezésének, illetve mikor lépi át egy ilyen tevékenység azt a határt, amikortól már inkább bántónak számít.

Összesen 333, az előadásokon részt vevő fiatal vállalta, hogy anonim módon válaszol arra a kérdésre, hogy az elmúlt pár hónapban hány olyan emberrel beszélgetett az interneten, akivel még sosem találkozott élőben. A válaszadók csupán 41 százaléka nem beszél ismeretlenekkel online, 126 fiatal, a résztvevők 38 százaléka egy és tíz fő közé tette azon idegenek számát, akivel online csevegett az utóbbi időszakban. Megdöbbentő, hogy 333 kamasz közül 42 gyermek több mint 20 idegennel beszélgetett.

Az Internet Hotline bízik abban, hogy a fiatalok is értékes tudással gazdagodtak az előadások során, a munkatársak számára ugyanis rendkívül hasznosnak bizonyultak a gyerekekkel folytatott véleménycserék. A kollégák álláspontja szerint könnyebb úgy segíteni és gyakorlatias tanácsokkal ellátni a gyermekeket, ha személyesen is találkoznak, és élő, érdemi diskurzust folytatnak velük, amely során megismerhetik a problémáikat, álláspontjukat és az őket foglalkoztató kérdéseket.