A kötet három részből áll, amelyet fejezetekre és alfejezetekre bomlik.

1. A szerzők díjazása
2. A vizuális művek alkotóinak díjazása
3. Az audiovizuális művek alkotóinak díjazása

A kötet tehát műfajcsoportonként, illetve műtípusonként dolgozza fel a díjmegállapítás és a jogdíjfizetés formáit, külön kitérve a jogsértések esetén megállapított vagyoni hátrány mértékére és a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése címén megítélt összegekre. A vizuális művészetek esetében a képzőművészek, a fotóművészek, az iparművészek, az alkalmazott művészek, az építészek és a hozzá kapcsolódó alkotók, míg az audiovizuális művészetek esetében a filmelőállítók, a filmalkotások szerzői, valamint a televízióműsorok alkotói esetében a Szerző konkrét példák mentén mutatja be, az üzleti titok határát nem súrolva, a szerzői díj megállapításának és mértékének eltérő változatait.

A kötet fontos következtetése és tanulsága, hogy szinte minden vizsgált műtípus hasznosításának egyedi törvényszerűségei és sajátosságai vannak, amelyek különbségekhez vezetnek a díjazások megállapításának módjára és összegszerűségére, ugyanakkor a szerződéses viszonyokat nagyban behatárolja az alkotók művészeti piacon elfoglalt helye, a megrendelőkkel (vevőkkel) szembeni tárgyalási pozíciója, amelyeket nem igazán lehet jogi eszközökkel befolyásolni.

Ugyancsak kiemelendő a kötet fontosabb megállapításai közül, hogy minden műtípus ki van téve a jogsértéseknek, az illegális többszörözések, letöltések ártalmainak. Emiatt a jogalkalmazó szerveknek sosem a jogsértés tényének megállapítása, hanem a jogosulatlan felhasználásokkal okozott vagyoni hátrány mértékének kiszámítása okoz nehézséget.

A kötet az alábbi link segítségével ingyenesen letölthető.

Kiss Zoltán Károly: A vizuális és az audiovizuális alkotók díjazása