Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – CE/17566-18/2024. számú határozat: Elek, FTTH-hálózat

Közzétéve: 2024. szeptember 24.

Iktatószám: CE/17566-22/2024.
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Gárgyán Anikó
Készült: 2024. 09. 23.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett, több mint 50 ügyfelet érintő elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdés alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2024. 08. 27. napján kelt, CE/17566-18/2024. számú határozattal az építési engedélyt megadta. A határozat 2024. 09. 18.  napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2024. 09. 24.

Az eljárás adatai

Az ügy száma: CE/17566/2024.

Az ügy tárgya: az Elek FTTH hálózat (tsz.: CC-2024/ELEK-L-01, HK tervazonosító: 1000001235) tárgyú építési engedélyezési eljárás

Kérelmező, Építtető: D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)

A döntés rendelkező része

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; a továbbiakban: Építtető) részére a Kocsis László (HI-V, HI-VN, SZÉM2 13-10846) által készített, CC-2024/ELEK-L-01 számú kiviteli terv alapján (HK tervazonosító: 1000001235) az Elek FTTH hálózat elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek címe, helyrajzi száma:

Elek:     meglévő nyomvonalon építés: 063/2; 083/12; 083/13; 083/15; 083/16; 083/17; 083/18; 083/24; 083/24; 083/41; 083/41; 083/41; 083/41; 083/9; 083/9; 087/15; 087/18; 087/19; 1018; 1064; 1065; 1067/1; 1067/1; 1067/3; 1067/3; 1068; 1069; 1115; 1128; 1129; 1131; 1132; 1189; 1190; 1239/3; 124; 1251; 1252; 1316; 1317; 1377; 1378; 1379; 1398; 1434/1; 1442; 1442; 1442; 1446; 1450/1; 1450/1; 1450/1; 1451; 1452/1; 1463; 1487; 1490; 1501; 1502/1; 1518/3; 1518/4; 1518/5; 1529; 1539; 1569; 1570; 1576; 1576; 1576; 1576; 1577; 1577; 1577; 1577; 1578; 1587; 1613/3; 1614/2; 1614/4; 1615/19; 1615/19; 1615/20; 168/32; 172; 2026; 2027; 2028; 2069/1; 2142; 2150; 2159/1; 2159/10; 2159/11; 2159/17; 2159/17; 2159/7; 2159/9; 2180/3; 2181; 2224; 2225; 2226/19; 2226/20; 228; 2286/1; 256; 280; 3/1; 300; 326; 3276/1; 3277/3; 3513/2; 3513/2; 3513/2; 3514; 3515; 3516/1; 3516/1; 3516/1; 3516/1; 3516/1; 3516/1; 3516/2; 3516/3; 3517; 3518; 3518; 3518; 3518; 3518; 3518; 3518; 3518; 3519/1; 3519/2; 3520/1; 3520/1; 3520/1; 3520/1; 3520/1; 3520/1; 3520/1; 3520/1; 3520/2; 3521/1; 3521/4; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3522; 3523; 3524/1; 3524/5; 3524/6; 3525; 3526/1; 3526/2; 3529; 3529; 3529; 3530; 3530; 3530; 3530; 3530; 3534/4; 3535; 3536; 3574; 360; 3609; 3644; 3714; 3766; 3801/3; 3809/1; 403; 4133; 4134; 4138; 4308; 4309/1; 4309/1; 4309/2; 4309/3; 4309/4; 4309/4; 4309/4; 451; 505/2; 540; 577; 578; 591/2; 639; 664; 673; 68; 713; 714; 715; 716; 718; 719; 747; 777; 803; 821; 856; 86; 886; 888; 888; 90; 900/1; 900/2; 959; 960;

új építéssel érintett: 10/2 József Attila utca; 1017, 1018 Bem József utca; 1064, 1065 Árpád utca; 1068, 1069 Attila utca; 1115 Pöltenberg utca; 1128 Vécsei sor; 1131 Kétegyházi út;1132  Bólyai utca; 1190 5742 Elek, Liszt utca; 123 Táncsics utca; 1239/3 Kétegyházi utca 101.; 1251,1252 Thököly utca; 1316, 1317 Munkás utca; 1377 Wesselényi utca; 1378 Mátyás Király utca; 1379 Wesselényi utca; 1398 Hunyadi János utca; 1420 Kazinczy utca; 1487 Béke utca; 1490 Petõfi utca; 1491 Ottlakai út; 1501 Erkel utca; 1518/3, 1518/4, 1518/5, 1612/1, 1613/3 belterület; 1614/2 Kölcsey utca; 1614/4 belterület; 166 Táncsics utca; 168/32, 2181 belterület, 2226/20 Pöltenberg utca; 228 Tompa utca; 2286/1 Rákóczi utca; 280 Széchenyi utca; 300 Szent István utca; 326 Tavasz utca; 3535 belterület; 3536 Vasút sor; 3574 Eötvös utca; 360 Madách utca; 3609 Vajda utca; 3644 Cinka Panna utca; 3714 Dankó utca; 3766 Szántó Kovács János utca; 3801/3 Lõkösházi út; 403 Táncsics Mihály utca; 451 Hõsök út; 452/1 Hõsök út; 505/2 Lõkösházi út; 540 Bajcsy-Zs. utca; 578 Dózsa utca; 639 Zrínyi Miklós utca; 664 Kígyó utca; 673 Zrínyi Miklós utca; 68   Virág utca; 7/6 belterület; 716 Marx utca; 718 Gyulai út; 719 Gyulai út; 777 Virág utca; 8      Ady utca; 803 Vécsei sor; 804 Batthyány utca; 821 Virág utca; 856 Tél utca; 86 Vécsei sor; 887/3 belterület; 90 Kossuth utca; 900/1 Kisfaludy utca; 960 Dugonics utca

építési engedélyt megadja, az alábbi feltételek betartása mellett:

Műszaki tartalom:

A tervezési terület magában foglalja a település teljes belterületén elhelyezkedő magán és közintézményi ingatlanok hálózattal történő lefedését, a mobil bázisállomások optikai kábellel történő elérését is. A tervezett hálózat 64-es osztásarányú, kétszintű osztású FTTH hálózat, amelyet a rendelkezésre álló fizikai infrastruktúra felhasználásával, annak minimális megváltoztatásával terveznek megépíteni. A léges hálózatban – a rövid vég leágazások kivételével – minimálisan 24 szálas optikai kábelt terveztek. A tervezett optikai hálózat a jelenlegi rezes hálózat fölé kerül, ami az új hálózat beüzemelése után lebontásra kerül. Új oszlop építésére csak helyenként kerül sor. A meglévő alépítményi szakaszokon, az M110 vagy M105-ös csőbe 2 db LPE32 védőcsövet kell elhelyezni. A meglévő földkábelek nyomvonalán a léges szakaszok csatlakozásaihoz (műsz.leírás 2.4 pontban felsorolt helyeket) a meglévő megszakítókból 2PE-T40 csöveket terveznek.

A tervezett építmény nyomvonalhossza: 31,12 km.

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél (a továbbiakban: Lechner Kft.). Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§-a alapján elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni.  A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság az e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály BE/39/01213-3/2024. számon, 2024. 08. 07-én feltétellel:

„1. A munkálatokat úgy kell végezni, hogy az Elek, külterület 087/7, 087/18, 087/19 hrsz. alatti Natura 2000 területek állapota (állaga) és jellege a természetvédelmi célokkal ellentétesen ne változzon, azok élővilágát ne veszélyeztesse.

2. Natura 2000 területen depónia, gépparkoló nem létesíthető és egyéb járulékos tevékenység sem végezhető. A gyep művelési ágú területen felázott talajviszonyok mellett nehéz gépjárművekkel közlekedni tilos.

3. Az esetleges gallyazási, fakivágási munkálatok vegetációs időszakon kívül (szeptember 1. és február 28. között) végezhetők, védett madár vagy denevér megtelepedése esetén azok kirepülése után.

4. Minden betemetésre kerülő munkagödör és árok esetében a betemetés előtt gondoskodni kell a kimászni nem tudó állatok (kétéltűek, hüllők, kisemlősök) kimenekítéséről.

5. A kivitelezés során keletkező hulladékokat, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.

6. A kitermelt szennyezetlen talaj a kitermelés helyszínén tereprendezési céllal felhasználható, ehhez nem kell külön engedélyt kérni a hulladékgazdálkodási hatóságtól. Az elkülönítetten gyűjtött építési-bontási hulladékokat – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építtető felhasználhatja az építés során, ugyanazon ingatlanon belül, ahol a hulladék keletkezett. Erről a felhasználásról az építési naplóban külön nyilvántartást kell vezetni.

7. A helyben fel nem használt hulladékokat érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni, azokat az építtető nem deponálhatja egyéb helyrajzi számú ingatlanán.

8. Amennyiben a keletkező hulladékok mennyisége meghaladja az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló hatályos jogszabályban meghatározott mennyiségi küszöböt, az építési tevékenység befejezését követően be kell nyújtani az építési és bontási hulladék nyilvántartó lapot a területi környezetvédelmi hatóság részére.

9. Az építési-bontási munkák során keletkező hulladékok átadása csak olyan átvevő részére történhet, aki/amely rendelkezik az adott hulladék átvételére feljogosító hulladékgazdálkodási engedéllyel. E jogosultságról az építtető köteles meggyőződni még a hulladék átadása előtt.

10. A hulladékok gyűjtésére használt eszközöknek, gyűjtőedényzeteknek alkalmasnak kell lenniük a hulladékok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelő, a környezet veszélyeztetését és szennyeződését kizáró módon történő tárolására.

11. A munkaterületen dolgozóknál keletkező hulladékok elhelyezésére – a dolgozói létszám figyelembe vételével – megfelelő méretű hulladékgyűjtő edényzetet kell elhelyezni, melynek rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.

12. Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hulladékok rövid idejű ideiglenes gyűjtését zárt, fedett edényzetben (pl. fém vagy műanyag hordó, konténer, stb.) kell megoldani, továbbá gondoskodni kell a folyamatos elszállításáról, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére történő átadásáról.

13. A munkák befejezése után a felvonulásra, anyag és hulladéktárolásra igénybe vett területet rendezni kell, annak eredeti állapotát vissza kell állítani.

14. A területen hulladékot felhalmozni tilos!

Jelen döntés az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35400/2383-1/2024.ált. számon, 2024. 07. 29-én feltételekkel hozzájárult:

„1. Az építési munkákat úgy kell végezni, hogy a felszíni, felszín alatti víz állapotában romlás ne következzen be.

2. Az építési területen a munkagépek tárolását, mobil üzemanyag-tartályból történő üzemanyaggal, valamint kenőanyaggal való töltését, illetve ezen anyagok tárolását úgy kell megoldani, hogy a felszíni, felszíni alatti vizekbe szennyeződés ne kerülhessen.

3. A kivitelezés meglévő vízilétesítmények funkcióját, állagát, fenntartását nem befolyásolhatja, illetve veszélyeztetheti.

4. A kivitelezés során az érintett vízilétesítmények (csatorna, víziközmű) kezelőjének/üzemeltetőjének a hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.

5. A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. A parti sáv szélessége az érintett árkok és csatornák esetén a partvonaltól számított 3 méterig terjed. A fenntartási sávban szerelvényt, építményt elhelyezni nem lehet, anyagtárolás nem lehetséges.

6. Vízilétesítmény keresztezése esetén:

  • Keresztezés a térszín felett
  • Vízfolyást, öntöző-, táp- és belvízcsatornát légvezetékkel úgy lehet keresztezni, hogy a sokévi középvízszintnél, illetve az üzemvízszintnél a mederben úszó, a parti sávon, illetve a magasvezetésű csatorna töltéskoronáján, vagy a töltés menti, legfeljebb 6 m széles sávon dolgozó és legfeljebb 7 m magas munkagép akadálytalanul dolgozhasson.
  • A terepszint alatt vezetett vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető nyomóvezetéktől a tartóoszlopokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy az oszlop alapsíkjától 45° szög alatt húzott egyenes a vezeték nyitott munkaárkát ne metssze.
  • Vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető nyíltcsatornát keresztezni a vízilétesítmény kezelőjének hozzájárulásával lehet.
  • Keresztezés a térszín alatt
  • A terepszint alatt elhelyezett vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető nyomóvezeték és gravitációs zárt vezeték keresztezése kábellel, a kábelre vonatkozó biztonsági távolság betartásával keresztezhető.
  • Ivóvízminőségű vizet szállító vezeték esetén a betartandó távolság legalább 0,6 m. A vezetéket úgy kell kialakítani, hogy azon a keresztezés helyétől 2-2 m távolságon belül csőkötés ne legyen.

7. Vízilétesítmény megközelítése esetén:

  • A vezeték nyomvonalát jelölni kell.
  • Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.

8. Vízilétesítményt és tartozékaikat érintő munkák megkezdése előtt a kivitelező köteles a munkakezdést bejelenteni azok kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának.

9. Az építési munkák befejezése után a területet rendezni kell, az eredeti állapotot helyre kell állítani.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 11449-2/2024/h számon, 2024. 07. 29-én kikötés nélkül hozzájárult.

Békés Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály a BE/10/1088-2/2024. számú, 2024. 08. 06-án szakhatósági hozzájárulását megadta.

Az érintett közművek, kezelők nyilatkozatai az E-közmű rendszer 955202108 számú egyeztetésében az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

  • ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. ARV/27-2586/2024. számon, 2024.05.29.
  • MVM Démász Áramhálózati Kft. 2024.05. 28.
  • MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt. 2024.05.29.
  • Invitech ICT Infrastructure Kft. (jogelőd: Invitech ICT Services Kft.) 2024.05.29.
  • MÁV Zrt. 2024.05.30.
  • MAVÍR Zrt. 2024. 05. 28.
  • Oros-Com Informatikai Szolgáltató Kft. 2024.05.24. – automatikus kelt nyilatkozata.

Útkezelők, tulajdonosok nyilatkozatai:

  • Elek Város Önkormányzata //2778-2/2024. számon, 2204. 05. 24-én a tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulását megadta.
  • Magyar Közút NZrt. BEK-897/2/2024. számon, 2024. 06. 18-án közútkezelői hozzájárulását feltételekkel megadta.
  • Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság K-2341-005/2024. számon, 2024. 05. 23-án vagyonkezelői hozzájárulást adott, amelyet K-2341-011/2024. számon, 2024. 06. 24-én módosított.
  • Alföldi Agrárszakképzési Centrum AASzC 1-8/2024. számon, 2024. 05. 13-án vagyonkezelői hozzájárulását megadta.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.”

Az indokolás kivonata

„Az Építtető meghatalmazásából CommCAD Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) 2024. 07. 11. napon benyújtott építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok a hiányok pótlását követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. § előírásainak.

A kérelem mellékleteiben több helyen az Építtető jogelődje, Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. szerepel, amely kiválást követően, 2024. 07. 01-től D-Infrastruktúra Távközlési Kft. néven működik.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az Eht. 94.§ (4e) bekezdése alapján a fizikai infrastruktúra – a rendelkezésben megjelöltek szerinti –felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Előzőekre tekintettel a fizikai infrastruktúrával érintett ingatlanok tulajdonosának hozzájárulása az engedélynek nem feltétele; az értesítés az ingatlan tulajdonosok számára további kötelezettséget nem eredményez.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.”

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Irodában (6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a +3662 568-300 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján – a több mint 50 ügyfelet érintő eljárásban – az eljárás során hozott valamennyi döntését hirdetményi úton közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

Az Ákr. 85. § (5) bekezdés b) pontja alapján a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta:  Szabó Tibor hatósági irodavezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Szegeden, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Kifüggesztés napja: 2024. 09. 24.
Levétel napja: 2024. 10. 10.