Ebben a főrovatban a média- és a hírközlési termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban kerülő felhasználók minden hasznos információt egybegyűjtve megtalálnak az ügyintézéshez szükséges címektől kezdve a jogszabályokon, határozatokon, nyilvántartásokon át az állampolgárokat segítő tájékoztató szolgáltatásokig, hírekig. Külön rovat foglalkozik a digitális átállással és azzal, mikor érdemes a média- és hírközlési biztoshoz fordulni.

Ebben a főrovatban elsősorban a hírközlési területtel foglalkozó szakemberek, hírközlési szolgáltatók jutnak információkhoz. Tájékoztatást kaphatnak többek között a piacelemzési eredményekről, az előírt adatszolgáltatások feltételeiről, a felügyeleti eljárások állapotáról, a frekvenciapályáztatások aktuális helyzetéről, a Nemzeti Filmiroda által kezelt nyilvántartásokról.

Ez a főrovat elsősorban az NMHH felelősségi területeivel foglalkozó sajtómunkatársak számára tartalmaz hasznos információkat. Itt jelennek meg a közérdeklődésre leginkább számot tartó információk, az NMHH-t érintő legfrissebb hírek, sajtóközlemények. Az érdeklődők itt tájékozódhatnak a Szóvivői iroda elérhetőségéről, letölthetik kiadványainkat.

Ez a főrovat az NMHH önálló hatáskörű szervéről, a Médiatanácsról és működéséről ad információkat. Az érdeklődők tájékozódhatnak a testület ülésein történtekről, a Médiatanács ajánlásairól, a médiaszolgáltatási pályázatok aktuális állapotáról, a médiaszolgáltatások és sajtótermékek nyilvántartásáról és bejelentéséről, a műsorelemzések eredményeiről.

Gyengénlátóknak English Magyar
 

A kéretlen elektronikus hirdetés és a spam: mit jelentenek, mi a különbség?

• Publikálva: 2012.04.06. 10:19 • Címke: kéretlen elektronikus hirdetés, spam • Forrás: Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási osztály

A kéretlen elektronikus hirdetés egy, a hatályos magyar jogszabályokban szabályozott kategória, a spam ezzel szemben nem jogi, hanem inkább köznyelvi és informatikában használatos fogalom, tartalmára több, egymással sem összhangban lévő meghatározás létezik. Magyarországon elektronikus hirdetésnek az elektronikus hírközlés, vagy információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján közölt olyan tartalom minősül, amely a következő három kategória valamelyikébe tartozik bele:

  • a) gazdasági reklám: olyan tartalom, amelynek célja valamely vállalkozásnak, a vállalkozás megnevezésének, tevékenységének, védjegyének népszerűsítése, valamely termék, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (együtt: áru) értékesítésének, igénybevételének elősegítése, illetve valamely áru, vagy árujelző ismertségének növelése.
  • b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás (például jótékonysági, adománygyűjtő felhívások, politikai hirdetések, egyházi élettel, hitélettel kapcsolatos felhívások)
  • c) olyan megkeresések, amelyekben az előző két kategóriába tartozó hirdetések küldéséhez kérnek hozzájárulást.

 

A fentiek szerint tehát elektronikus hirdetésnek minősülnek például a különböző honlapokon, portálokon lévő szöveges és bannerhirdetések éppen úgy, mint az elektronikus direkt marketing eszközeivel (elektronikus levél, SMS, MMS, fax, azonnali üzenetküldő, közösségi oldalak üzenő szolgáltatása stb.) eljuttatott hirdetési tartalmú üzenetek. Nem tartozik viszont az elektronikus hirdetések közé a hanghívás útján, telefonon közölt hirdetés akkor sem, ha tartalma alapján a fenti kategóriák egyikébe tartozna.

A spam kifejezést ezzel szemben az elektronikus úton továbbított tartalmak széles körére használják, ezekben a közös vonás jellemzően az, hogy a felhasználó által nem kívántak. Ezért az, hogy mi minősül spamnek, gyakran szubjektív, az adott felhasználó aktuális döntésének a függvénye, míg az elektronikus hirdetés jelleg a jogszabály alapján a felhasználótól függetlenül eldönthető.

További, az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos fogalmak a következők:

  • Hirdetőnek minősül az, aki a hirdetés küldését megrendelte, vagy akinek az érdekében a közzététel történt.
  • A hirdetést közzétevő ezzel szemben az, aki a hirdetést konkrétan közzéteszi (például az email üzeneteket elküldte).
  • Vannak olyan személyek, vagy szervezetek is, akik, vagy amelyek az elektronikus hirdetéseket gazdasági tevékenységük körében létrehozzák, elkészítik, vagy a hirdetéssel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújtanak, őket a jogszabályok elektronikus hirdetési szolgáltatónak nevezik.