Összefoglaló az e-aláírásról, az e-bélyegzőről, az e-hirdetésről és a terület jogi szabályozásáról

Közzétéve: 2012. február 6.

Az elektronikus üzenetküldés tömegessé válásának egyik következményeként egyre inkább igény merült fel arra, hogy joghatást kiváltó üzenetet elektronikus formában is meg lehessen tenni (pl. szerződéses ajánlat, illetve annak elfogadása, teljesítés igazolása). Ehhez azonban szükséges, hogy az így kapcsolatba kerülő felek hitelesen megállapíthassák, kitől származik az üzenet, és annak tartalma nem változott-e a feladás óta. (Az elsőként említett funkciót a papíralapú írásos szerződéskötéseknél az aláírás, illetve a bélyegző tölti be.)

Elektronikus formában lévő irat is tartalmazhatja annak a nevét, aki a nyilatkozatot magáénak vallja, de ennek természetesen nincs olyan bizonyító ereje, mint a kézírásos aláírásnak. Ezért különböző technológiák kidolgozása vált szükségessé annak érdekében, hogy az elektronikus formában történő aláírás, illetve bélyegzés a papíralapú aláíráshoz hasonló hitelességgel rendelkezzen. Ezen technológiák használatának joghatásait, a technológiákkal és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetekkel szembeni követelményeket a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (eIDAS Rendelet) és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szabályozza.

Az információs technológia napjainkban tapasztalható robbanásszerű előrehaladása drámai módon átalakítja a korábbi társadalmi és gazdasági érintkezési formákat. E fejlődés egyik eredménye az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különféle üzleti, kereskedelmi tranzakciók elektronikus adatátvitellel történő lebonyolításának (elektronikus kereskedelem), valamint egyéb szolgáltatások elektronikus úton való közvetítésének elterjedése.

Az elektronikus kommunikációs eszközök útján létrejött magánjogi jogviszonyok alapvető szabályainak meghatározása, illetve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogi feltételek megteremtése céljából került megalkotásra az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény. A törvény szabályainak érvényesülését biztosítja többek között az elektronikus aláírásról szóló törvény is.