Ebben a főrovatban a média- és a hírközlési termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban kerülő felhasználók minden hasznos információt egybegyűjtve megtalálnak az ügyintézéshez szükséges címektől kezdve a jogszabályokon, határozatokon, nyilvántartásokon át az állampolgárokat segítő tájékoztató szolgáltatásokig, hírekig. Külön rovat foglalkozik a digitális átállással és azzal, mikor érdemes a média- és hírközlési biztoshoz fordulni.

Ebben a főrovatban elsősorban a hírközlési területtel foglalkozó szakemberek, hírközlési szolgáltatók jutnak információkhoz. Tájékoztatást kaphatnak többek között a piacelemzési eredményekről, az előírt adatszolgáltatások feltételeiről, a felügyeleti eljárások állapotáról, a frekvenciapályáztatások aktuális helyzetéről, a Nemzeti Filmiroda által kezelt nyilvántartásokról.

Ez a főrovat elsősorban az NMHH felelősségi területeivel foglalkozó sajtómunkatársak számára tartalmaz hasznos információkat. Itt jelennek meg a közérdeklődésre leginkább számot tartó információk, az NMHH-t érintő legfrissebb hírek, sajtóközlemények. Az érdeklődők itt tájékozódhatnak a Szóvivői iroda elérhetőségéről, letölthetik kiadványainkat.

Ez a főrovat az NMHH önálló hatáskörű szervéről, a Médiatanácsról és működéséről ad információkat. Az érdeklődők tájékozódhatnak a testület ülésein történtekről, a Médiatanács ajánlásairól, a médiaszolgáltatási pályázatok aktuális állapotáról, a médiaszolgáltatások és sajtótermékek nyilvántartásáról és bejelentéséről, a műsorelemzések eredményeiről.

Gyengénlátóknak English Magyar
 

Összefoglaló az e-aláírásról, az e-bélyegzőről, az e-hirdetésről és a terület jogi szabályozásáról

• Publikálva: 2012.02.06. 16:20 • Címke: bizalmi szolgáltatások, elektronikus hirdetés, elektronikus aláírás • Forrás: E-szolgáltatás felügyeleti osztály

Az elektronikus üzenetküldés tömegessé válásának egyik következményeként egyre inkább igény merült fel arra, hogy joghatást kiváltó üzenetet elektronikus formában is meg lehessen tenni (pl. szerződéses ajánlat, illetve annak elfogadása, teljesítés igazolása). Ehhez azonban szükséges, hogy az így kapcsolatba kerülő felek hitelesen megállapíthassák, kitől származik az üzenet, és annak tartalma nem változott-e a feladás óta. (Az elsőként említett funkciót a papíralapú írásos szerződéskötéseknél az aláírás, illetve a bélyegző tölti be.)

Elektronikus formában lévő irat is tartalmazhatja annak a nevét, aki a nyilatkozatot magáénak vallja, de ennek természetesen nincs olyan bizonyító ereje, mint a kézírásos aláírásnak. Ezért különböző technológiák kidolgozása vált szükségessé annak érdekében, hogy az elektronikus formában történő aláírás, illetve bélyegzés a papíralapú aláíráshoz hasonló hitelességgel rendelkezzen. Ezen technológiák használatának joghatásait, a technológiákkal és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetekkel szembeni követelményeket a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (eIDAS Rendelet) és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szabályozza.

Az információs technológia napjainkban tapasztalható robbanásszerű előrehaladása drámai módon átalakítja a korábbi társadalmi és gazdasági érintkezési formákat. E fejlődés egyik eredménye az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különféle üzleti, kereskedelmi tranzakciók elektronikus adatátvitellel történő lebonyolításának (elektronikus kereskedelem), valamint egyéb szolgáltatások elektronikus úton való közvetítésének elterjedése.

Az elektronikus kommunikációs eszközök útján létrejött magánjogi jogviszonyok alapvető szabályainak meghatározása, illetve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogi feltételek megteremtése céljából került megalkotásra az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény. A törvény szabályainak érvényesülését biztosítja többek között az elektronikus aláírásról szóló törvény is.