Azt szokták mondani: az a jellemző, hogy az európai autósztrádákon, kínai kamionok, amerikai árut szállítanak. Vagyis lefordítva: a korábban kiépült távközlési hálózatokon távol-keleti eszközbeszállítók nyertek teret és a fogyasztókhoz főként olyan „újmédiás” tartalmakat juttatnak el, melyeket a nagy, közösségi oldalak és a nagy amerikai cégekhez kapcsolódó közösségi szolgáltatások produkálnak, mint pl. Facebook (mely most ment a tőzsdére) Google stb. – indította a beszélgetést Mátrai Gábor.

Mindezek új alkalmazásaikkal, fejlesztéseikkel alapjaiban változtatták meg azt a „ökoszisztémát”, gazdasági rendszert, amely korábban kialakult. Ezek teljes mértékben átalakították a fogyasztói szokásokat is. Hogy ezt az átalakulást mi indukálta azt valójában nehéz megítélni. Vajon a fogyasztói szokások változása késztette-e a szolgáltatókat újításra, vagy az új ötletek, új alkalmazások és megközelítések hatnak a fogyasztókra, fogyasztói szokásokra, erre pontos válasz nem adható. De a legvalószínűbb hogy ezek „kéz a kézben” járnak és kölcsönhatásban állnak egymással.

Fontos szempont az is, hogy az üzleti modellek hogyan alakulnak át. Az egyik oldalon az új „fenomének” (pl. a Facebook) különösebb beruházás nélkül olyan hálózatot, olyan értéket teremtenek, melyet nagy éréken jegyez a befektetői piac, így a tőzsde is. A másik oldalon pedig a nagy inkumbens hírközlési vállalatok óriási hálózati befektetésekkel, komoly beruházásokkal tőzsdei értéküket, ha nem is vesztik, de nem tudják olyan mértékben növelni, mint amennyire azt az új „fenomének” teszik. Ebben a rendszerben kell a szabályozó hatóságnak trendeket elemezni, majd szabályozási irányokat kijelölni, előre meghatározni.

A frekvencia nagy értéket jelent, mert a mai gyorsan átalakuló világban két fontos „hívó szó” van: az interaktivitás és a mobilitás. Ezek tere a frekvencia. Azok a tartalmak, melyek elérhetők az internet világában egyre nagyobb sávszélességet igényelnek (pl. videó). A mobilitás magáért beszél, így a frekvencia felértékelődött, mint egy olyan „jószág”, ami láthatatlan, mégis hatalmas értéket képvisel. Ezek állami tulajdonúak és kiemelt odafigyelést és gazdálkodást igényelnek. Ez így van európai szinten is (azonos szabványok, szabályok, nemzetközi roaming).

A riporter kérdésére Mátrai Gábor kifejtette, hogy a negyedik szolgáltató szükségességét az indokolta, hogy tapasztalataik szerint hosszú évek óta beállt a magyarországi mobilpiac, nem változnak a kialakult piaci arányok, és a mobilpiacon is paradigmaváltás tapasztalható. Megnőtt az adatcentrikus üzleti modell jelentősége, vagyis a verseny egy új szegmensen folytatódhat.

Mindez az okostelefonok piacán is tapasztalható: ezek az eszközök jelentős sávszélességet igényelnek és nagy adatmennyiséget képesek továbbítani. De az adatmennyiség továbbítására a pl. a távmunka során is szüksége van a felhasználóknak (táblagépek).

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű átrendeződést várnak az elnökhelyettes kiemelte, hogy elsősorban a verseny élénkülésére és olyan csomagok bevezetésére számítanak, amelyek ösztönzik a régebbi szolgáltatókat, hogy új, versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal lépjenek piacra. Olyan frekvenciát bocsátottunk piacra - mondta -, amely minden új szolgáltatás közvetítésére alkalmas (beleértve a negyedik generációs technológiát is) és az adattovábbítás mellett, természetesen a hangszolgáltatásra is lehetőséget biztosít.

A mobilkommunikációban, különösen az ún. okos készülékek megjelenésével az SMS és hangalapú kommunikáció áttevődik adatközpontú kommunikációra. Az adatcentrikusság teljesen átrendezi a piacot, hiszen az adatátvitel kapacitásigénnyel bír. Hogy mennyivel, azt pontosan nem lehet megmondani. Korábban is sokan próbálták ezt meghatározni, és minden esetben alábecsülték a tényleges fejlődéshez képest. Biztosan új szolgáltatások jelennek meg.

Az árak mindig érzékeny kérdések. A hatóság a verseny élénkítésével és szabályzó eszközeivel egyaránt a fogyasztói árak csökkentésében érdekelt és ezért meg is tesz mindent. A piacelemzés során kijelöljük az inkumbens szolgáltatókat és kötelezettségeket szabunk ki rájuk (pl. hozzáférési lehetőségek). Számunkra nagyon fontos - folytatta Mátrai Gábor -, hogy az árak csökkenjenek, vagy a megadott árhoz minél több szolgáltatás kapcsolódjon. Emellett olyan ösztönzőket építünk be a szabályozásba, amelyek a szolgáltatókat arra késztetik az áraik kialakításánál, hogy a piacon olyan szolgáltatásokat biztosítsanak, amelyeket a társadalom különböző fizetőképességgel rendelkező csoportjai is meg tudnak fizetni. Mi számítunk arra, hogy az árak csökkennek, illetve hogy az árak szinten tartása mellet az igénybe vett szolgáltatás használati értéke és az ügyfélkiszolgálás növekedni, a panaszok pedig csökkenni fognak. Mindez a piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy beruházzanak. A hatóságnál szoros együttműködésben dolgozik több divízió, és ez biztosíték arra, (a törvényi felhatalmazáson kívül), hogy a frekvenciagazdálkodástól, a szabályozáson, a felügyeleten, a szolgáltatásminőségi paramétereken át egészen az előfizetői szerződésekig lefedi a hírközlés napi ügyeit, tevékenységeit.

Végezetül Mátrai Gábor beszélt a piaci szereplőkről is. Elmondta, hogy a gazdasági hátteret megvizsgálva ezen a piacon - abból fakadóan, hogy ez egy hálózatos, nagy beruházást és tőkét igénylő fejlesztéseket kívánó iparág - jellemzően nem egy-egy országra koncentráló vállalkozások, hanem multinacionális cégek vesznek részt. Így bizonyos európai trendeknek is meg kell valósulniuk, de a hatóság szerepe itt arra irányul, hogy a nemzeti sajátosságok érvényesüljenek. „Nekünk így azt is figyelembe kell vennünk, hogy az EU-s normák se sérüljenek, de a magyarországi fogyasztók érdeke és védelme is maximálisan érvényesüljön. És ennek érdekében már eddig is több mindent tett a konvergens hatóság” (pl. internet Hotline).