Blogbejegyzés
Kárpát-medencei médiakutatás
2013. március 4. 09:07

Médiahasználat és közéleti érdeklődés

A határon túli magyar közösségek körében 2011-ben végzett, médiafogyasztást vizsgáló kutatásunk egyik legsúlyosabb konklúziója az volt, hogy a nemzeti identitás és értékrend megtartása szempontjából elsősorban az tekinthető igen aggályosnak, hogy mindegyik régióban drasztikusan csökkent a közszolgálati információforrások használata, ami érvényes mind a helyi, mind a magyarországi médiumok esetében.

A csökkenés nagyságrendje megközelíteni – számos társadalmi réteg esetében pedig meghaladni – látszik azt a határmezsgyét, amelyet átlépve, a vizsgált határon túli népesség tagjainak számottevő hányada visszafordíthatatlanul képtelenné válhat a közösségi létet fenntartó kohéziós erőtérhez szükséges közérdekű információk befogadására. Vagyis az érintett nemzeti közösségek tagjai, valamint azok széles rétegei egyre inkább képtelenné válnak azon „hívószavak” dekódolására, melyek kellő visszacsatolás híján visszafordíthatatlanul erodálják a közösségi kohézió tartópilléreit. Elsősorban a közösségi értékek és a nemzeti identitás megőrzését, valamint a közösségi érdekek hatékony civil- és pártpolitikai képviseletéhez szükséges legitimációt, mely társadalomszervezési mechanizmusok meggyengülése és hiánya kisebbségi helyzetben törvényszerűen az asszimiláció felgyorsulásához vezet.

Nyilvánvaló, hogy a vázolt negatív tendenciák kialakulásában számos tényező, így materiális és tudati (identitás- és értékrendbeli) okok is közrejátszanak, mégpedig egymással szoros kölcsönhatásban. A médiakutatások az utóbbiak megértésében segíthetnek, hiszen éppen az információforrások mint tudatformáló tényezők hatásmechanizmusainak természetét tárhatják fel. A tömegtájékoztató médiafelületek mint domináns információközvetítők kutatása nyilvánvalóan fontos feladat, és a már eddig is feltárt összefüggéseket további hatásmechanizmusok vizsgálatával próbáljuk körbejárni és elmélyíteni. Amint azt már korábbi elemzéseinkben (Nemzeti Identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 1999–2011) is hangsúlyoztuk, kiemelten fontos az identitással és az asszimilációs tényezőkkel szoros egységet alkotó értékrend, ezen belül pedig különösen annak közéleti megnyilvánulási formái, melyek alakulására a médiahasználat természetesen úgyszintén meghatározó, döntő hatással bír. Ezeket részleteikben még nem vizsgáltuk, a további elemzés célja tehát a közösségi értékrendhez való viszony és a médiafogyasztás kölcsönhatása.

Ilyen, általunk kiválasztott, a határon túli magyarság közösségi értékrendjét leíró változó a közéleti érdeklődés foka, a közéleti aktivitás foka, a hazafogalomhoz, az önrendelkezéshez vagy a kettős állampolgársághoz való viszony. Az értékrendváltozók közül tehát elsőként a közéleti érdeklődés intenzitásának mértékét vizsgáltuk a négy (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék) régióban. Arra a kérdésre, hogy „Milyen mértékben foglalkoztatják Önt az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések?” közel azonos megoszlásokat kaptunk a négy régióban, azaz a „nagyon nagy mértékben” és az „elég nagy mértékben” válaszok együttesen mindenütt megközelítették a 70%-ot, míg az „egyáltalán nem” csupán Erdélyben érte el az 5%-ot, a másik három területen 3% körül vagy alatt maradt. Azokkal együtt viszont, akik nem foglaltak állást a kérdésben, a negatív attitűdök már mindenütt számottevőnek bizonyultak. Szociodemográfiai- és identitásváltozók szerint az összkép eléggé megosztott. Csupán annyi bizonyos, hogy a nagyobb fokú közéleti érdeklődés legkevésbé a fiatalokat, leginkább pedig az idős korosztályhoz tartozókat jellemzi. Ugyancsak mindegyik régióra egyaránt érvényes tapasztalat, hogy a társadalmi ranglétra alsóbb fokain elhelyezkedők, illetve az asszimiláns rétegek tagjai számottevően csupán átlag alatti mértékben érdeklődnek közösségük helyzete iránt, amely érdeklődés mind az iskolázottság növekedésével, mind az anyagi helyzet javulásával egyenes arányban nő.

A közéleti érdeklődéshez való viszony szerint például a televízió-nézési szokások terén is egymáshoz igen közeli megoszlásokat regisztráltunk a régiókban. A közösségük közélete iránt átlag fölött érdeklődők mindenütt a regionális átlagokat magasan meghaladó arányban követik a magyar nyelvű közszolgálati televíziók műsorait, bár emellett a kereskedelmi tévék adásait sem nézik a regionális átlagoknál kevésbé intenzíven. Velük szemben a közéleti kérdések iránt negatív érdeklődéssel bírók mélyen átlag alatti mértékben szerzik csupán információikat a magyar közszolgálati televíziók műsoraiból, s miután emellett a kereskedelmi tévék műsorait a regionális átlaghoz közeli arányban nézik, anyanyelvi információbázisuk nagymértékben az utóbbi médiafelületek hírforrásaira szűkül.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink