Blogbejegyzés
Médiajog
2013. április 10. 14:59

Szerzői jogok és az online hírgyűjtő portálok

Elfogadta a szerzői jog módosítását a német Szövetségi Tanács (a német parlament felsőháza) is, így az még ebben a választási ciklusban hatályba léphet. A bloggerek, politikusok és internetes vállalkozások hiába bíztak az SPD és a Zöldek időhúzó taktikájában.

A törvény értelmében a jövőben a sajtócikkekből részleteket is csak a szerzői díj megfizetése ellenében vehetnek át az internetes portálok. Kivételt képeznek azonban a „legkisebb szövegrészek”. A leginkább érintettek a dologban a netes keresők és a hírgyűjtő portálok, amelyek más online híroldalakról szedik össze tartalmaikat. A legnagyobb kiadói szövetségek „iránymutató döntésnek” nevezték a Szövetségi Tanács határozatát. Szerintük a törvénnyel elismerik és törvényileg védik a kiadók munkáját.

A Német Újságírók Szövetsége ugyanakkor mindent megmozgatott, hogy megakadályozza a törvény elfogadását. A tartományi miniszterelnökökhöz intézett levelükben hangsúlyozták, hogy az új szerzői jogi törvény „jelentős jogbizonytalanságot” idézhet elő, veszélyeztetheti az információs szabadságoknak az interneten való érvényesülését és gyengítheti a szerzők jogait.

A szerzői jogi törvény módosítását célozó törvénytervezet tavaly novemberben került a Bundestag (a német parlament alsóháza) elé, és e hónap elején fogadták el a német honatyák. A szerzői jog módosításának terve eredetileg azt tartalmazta, hogy a cikkekből származó legkisebb részek is a megjelenéstől számított egy évig szerzői jogi védelem alatt álljanak. Az ún. snippetek általában rövidebbek három mondatnál és gyakran az internetes keresők alkalmazzák őket a cím és az URL megadása mellett. A kiadók kizárólagos joga lett volna, hogy sajtótermékeket az interneten kereskedelmi céllal nyilvánosan hozzáférhetővé tegyenek, így a snippetek megjelentetése is csak a kiadó előzetes engedélyének megszerzése/megvásárlása után vált volna lehetővé. Ezen a szigorú megkötésen enyhített aztán a német szövetségi parlament alsóháza: az internetes keresők néhány szót és kisebb szövegrészeket anélkül is felhasználhatnak, hogy előtte a kiadóknak fizetnének. Ezt azzal indokolták, hogy különben az informálódás alapjoga sérülne.

A szerzői jogi törvénynek a kiadók érdekeit figyelembe vevő módosítása mellett az a fő érvelés hangzott el, hogy ezen a területen – ellentétben a szerzői jog más területeivel – joghézag áll fenn. Szükséges, hogy a lapkiadókat megvédjék az internetes keresők tisztességtelen kizsákmányolásával szemben. Az internetes portálok ugyanis a hírek összegereblyézésével jelentős reklámbevételt érnek el, aminek során az újságírók munkáját hasznosítják, az utóbbit azonban a kiadók fizetik meg. A kiadókat tehát részesedés illetné meg a reklámbevételekből.

A törvény ellenzői szerint viszont a sajtókiadók érdekeit a szerzői jogi törvény megfelelően védi. Azonkívül minden kiadónak lehetősége van arra, hogy ne tegye az interneten ingyen hozzáférhetővé a tartalmait. Arra is megvan a technikai lehetőség, hogy a tartalmaikat az internetes keresők számára „láthatatlanná” tegyék. Szerintük a törvény végeredményben egyfajta adót vezet be, amely a kiadók üzleti modelljeit védi, és nem vesz tudomást az új információs technikák kihívásairól. A Max Planck Intézet munkatársai is a szerzői jog módosítása ellen érveltek. A törvénytervezettel kapcsolatban született állásfoglalásukban többek között hangsúlyozták, hogy a nagyon rövid részletek nem érik el az alkotó munka olyan magasságát, amely védelmet érdemelne. Arra is rámutattak, hogy a német legfelső bíróság ítéleteiből az következtethető ki, hogy az interneten való szabad megjelentetés megfelelő technikai védelmi intézkedések nélkül az internetes keresők által alkalmazott snippetek használatának hallgatólagos elfogadásaként értelmezhető.

Franciaországban is hasonló vita bontakozott ki a kiadók és a Google között, (mert, ugye, mindannyian tudjuk, hogy elsősorban az amerikai óriáskonszern bőréről van szó). Ott azonban törvénymódosításra nem került sor, hanem sikerült megegyezni. Létrehoznak egy alapot, amelybe a Google egy alkalommal 60 millió eurót fizet be. Az alap, amelynek a kezelői a francia kiadók, a francia kormány és a Google képviselői, a francia nyelvű hírtartalmak online megjelenését kívánja előmozdítani. A vita ezzel hosszú távon nyilván nem oldódott meg. Az is kérdéses, hogy az ügy német vagy francia „rendezése” lesz tartósabb.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink