A nemzetközi térben is megjelenhet a feledés
A feledtetés jogát Európa-szerte bevezető európai bírósági döntéssel kapcsolatos elemzések számára központi jelentőségű, hogy az ítélet következtében történő eltávolításokat a Google csak európai felületein alkalmazza. Ez azonban megváltozhat.
A Google a kezdetektől erősen ellenezte a feledtetés jogának bevezetését | Fotó: Dreamstime.com
A FELEDTETÉS JOGA arra az Európai Uniós jogra utal, mely lehetővé teszi az internethasználók számára, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a keresőmotorok találati listájából eltávolíttassák, amennyiben azok az adatkezelés szempontjából nem megfelelőek, irrelevánsak vagy túlzott mértékűek, illetve már nem aktuálisak.
Mindeddig a feledtetés jogával kapcsolatos, az információ szabadságát érintő aggodalmak nem bizonyultak túlzottan megalapozottnak, hiszen a keresési találatok közül eltávolított információk továbbra is elérhetőek a keresőmotorok nemzetközi verzióiban. Ez azonban azt eredményezi, hogy a feledtetés jogának csak mérsékelt hatása van – lényegében csak azt akadályozza, hogy a felhasználó véletlenül bukkanjon az panaszos által nemkívánatosnak ítélt információra. A Google azzal is gyengíti az feledtetés jogának következményeit, hogy az eltávolításokat követően figyelmeztetés jelenik meg a keresőmotor felületén arra vonatkozóan, hogy egyes találatok az európai adatvédelmi törvény értelmében nem jelennek meg a listában. Ez pedig lehetőséget biztosít bármely felhasználónak, hogy a Google.com segítségével a teljes listát megjelenítse.
Többek között erre is reagál az Article 29. Working Party (Art. 29. WP) – mely az Uniós tagállamok adatvédelmi hatóságainak küldötteiből, az EU adatvédelmi biztosából, valamint az Európai Bizottság képviselőjéből áll – egy 2014. november 26-án nyilvánosságra hozott iránymutató dokumentumban. A dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson az Európai Bíróság (a továbbiakban: EUB) ítéletének értelmezéséhez és implementálásához.
Az Art. 29. WP szerint igencsak problematikus, hogy az ítélet területi szempontból egyenlőtlenül érvényesül, s nem biztosít megfelelő védelmet az európai polgárok számára. A keresőmotorok által közzétett figyelmeztetések megítélésük szerint csak akkor lennének elfogadhatóak, ha nem tennék nyilvánvalóvá, hogy egy személy kérésére történt a rá vonatkozó link eltávolítása. Ezenkívül azt is megállapítják, hogy nincs jogalapja a Google-nak arra, hogy a tartalomszolgáltatókat figyelmeztesse az őket érintő eltávolításokról. A Google egyelőre érdemben nem reagált, de ígéretük szerint szándékukban áll alaposan áttanulmányozni és mérlegelni a dokumentumot.
A Google a kezdetektől erősen ellenezte a feledtetés jogának bevezetését, az információszabadságra és a technikai nehézségekre hivatkozva. Ugyan az EUB döntésével kénytelenek voltak kiegyezni, de kérdés, hogy az ítélet hatályának ilyen mértékű kiterjesztése ellen tud-e/fog-e tenni valamit az amerikai központú óriáscég. A joghatóság kérdése az online térben jellemzően problematikus, s egyelőre nincs olyan, nemzetközileg elfogadott és egységes joggyakorlat, melynek alapján egyértelműen vonatkoztatható európai jogi döntés egy amerikai székhelyű cégre.
A francia bíróság (Paris Tribunal de Grande Instance) azonban talált módot a Google.Inc szankcionálására franciaországi alvállalatának viselt dolgai miatt: a Google France-re napi 1000 eurós bírságot szabtak ki, amíg a keresőmotor minden felületén nem kerül eltávolításra egy bizonyos becsületsértő cikk. A bíróság a feledtetés joga alapjául szolgáló EUB ítélet azon szakaszát használta ki, amely szerint „a keresőmotor működtetőjének, illetve az érintett tagállamban található szervezetének tevékenységei elválaszthatatlanul összekapcsolódnak”. Ily módon tehát lehetséges a Google valamely leányvállalatát felelőssé tenni az anyacég tevékenysége miatt.
Ennek következtében a feledtetés jogával kapcsolatos aggodalmak az eddigieknél sokkal komolyabb színben tűnnek fel. Abban az esetben, ha a jog csupán a valamilyen szempontból kellemetlen információk véletlen felfedezését gátolja, könnyebb elhessegetni az információszabadságot féltő kritikákat; sokkal súlyosabb dologról van azonban szó azonban, hogyha a keresőmotorok összes platformján elérhetetlenné válnak bizonyos tartalmak. Ha ebben az irányban fog továbbfejlődni a feledtetés joga, minden eddiginél nagyobb szükség lesz az átláthatóság, a szakmai felülvizsgálat és a döntésekkel kapcsolatos panaszkezelési eljárások biztosítására.