Blogbejegyzés
2015. július 10. 11:10

Médiaszabadság és médiapluralizmus kérdése Juncker-bizottság médiapolitikájában

Korábbi blogbejegyzéseinkben több esetben is foglalkoztunk az Európai Bizottság médiapolitikájával, mellyel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés talán az volt, hogy mennyiben kívánja ugyan azt az utat járni, mint elődjei, Nelie Kroes és Vivane Reding vezetése alatt?

A két előd ugyanis meglehetősen erős aktivitást mutatott az alapjogok, ezen belül is a véleménynyilvánítás és média szabadságának a tagállamokkal szemben történő érvényesítésének terén. Ennek a célnak az elérése érdekében egy akadémiai és civil háttér megteremtésével, az Európai Parlament egyes képviselőinek megnyerésével próbáltak támogatást nyerni a piacot és a versenyt előtérbe helyező tradicionális bizottsági feladatkörtől eltérő, jogvédő szerep megteremtéséért.

A jelenlegi Juncker-bizottság médiaügyekkel (értsd ezalatt jelenleg: Content and Media) is foglalkozó főigazgatóságának (DG Connect) missziós nyilatkozatában az összekapcsolt digitális piac megteremtése áll a középpontban, ami a hagyományos bizottsági feladatnak tekinthető. A prioritások között ugyanakkor megtalálható a véleménynyilvánítás, a tájékozódás és a média szabadsága, és a médiapluralizmus is.

A gyakorlati megvalósításból azt láthatjuk, hogy a Bizottság egyrészt az AVMS irányelv felülvizsgálatával a gyorsan változó technológiai és piaci környezetre kíván reagálni. Ezt úgy kívánja elérni, hogy az irányelv módosításának folyamatába minél inkább bevonja a tagállamokat, illetve az érintett szereplőket. Erre bizonyíték, hogy nagy szerepet játszanak a módosítás előkészítésében a tagállami szabályozóhatóságok, illetve emellett számít a piaci szereplők és egyéb érintettek véleményére a most júliusban útjára indított konzultációban.  A felülvizsgálatról tehát azt mondhatjuk, hogy az a hagyományos bizottsági tevékenységi körbe esik.

A bejegyzés elején feltett kérdés megválaszolásához – azaz, hogy az említett felülvizsgálat mellett milyen hangsúlyt kapnak a szabadságjogok – talán közelebb jutunk, ha a vonatkozó, 2015-ös bizottsági munkaprogramról és a hozzárendelt költségvetésről június közepén hozott bizottsági határozatot tekintjük át.

A határozat két fő részre bontható: az első része foglalkozik azokkal a feladatokkal, melyek a médiaszabadság és médiapluralizmus kérdéskörét érintik, a második része pedig az AVMS irányelv fent jelzett felülvizsgálatához kapcsolódó finanszírozást tárgyalja.

Az első rész megvalósítására 1,5 millió eurót irányoz elő a Bizottság. Ez az összeg egyrészt egy olyan médiaszabadság központ (European Centre for Press and Media Freedom) felállításának finanszírozását célozza, mely monitorozza és feltárja az újságírói tevékenységet ért sérelmeket a tagállamokban, illetve a csatlakozás előtt álló államokban.

Másrészt pedig a korábbi bogbejegyzésünkben említett médiapluralizmus-monitor általános alkalmazása lehetőségeinek feltárását várja a Bizottság egy tanulmánytól. Az akadémiai szféra által kidolgozott mérő eszköz ugyanis nem vált puha jogi (soft law) eszközzé (azaz nem jelent meg bizottsági közlemény formájában sem, mint azt korábban tervezte a jelenlegi Bizottság elődje). Az utóbbi azért fontos tény, mert a közlemények sok esetben kötelező érvényű szabályozás alapjaivá válhatnak az EU-ban. A határozatból kiderül az is, hogy a tanulmánynak többek között arra is javaslatot kell tennie, hogy az említett cél eléréséhez (általános alkalmazhatóság) esetlegesen milyen szabályozási lépéseket kell/lehet tenni.

A fenti tényekből tehát arra juthatunk, hogy a Juncker-bizottság nem adta fel elődjének azon törekvését, hogy valamilyen módon alapjogokat érvényesítsen tagállamaival szemben. A 2015-ös költségvetéssel kapcsolatos határozatból az kitűnik ki, hogy Bizottság által felkért szakértők által 2013-ban felvázolt lehetőségek közül kettő maradt ’életben’: médiaszabadság-központ létrehozása és a médiapluralizmus-monitor alkalmazása.

Mindkettő a transzparenciát szolgáló monitoring eszköznek tekinthető, melyek közül – kétség kívül – a médiapluralizmus-monitor az, mely egy átfogó értékítéletet tud a tagállamok médiarendszereinek működésével kapcsolatban megfogalmazni. A kérdés az, hogy mennyiben lehet uniós szabályozással kötelező eszközzé tenni alkalmazását és esetlegesen ehhez milyen jogkövetkezmények járulhatnának? Ugyanis effektív alkalmazásához jelenleg a szabályozási háttér hiányzik. Felmerül továbbá az is kérdésként, hogy mennyiben szeretné egyáltalán a Bizottság, ha ez a feladat kompetenciáján belül maradna? Ez a kérdés azért fogalmazódott meg bennünk, mivel a költségvetésről szóló határozatban javaslatot vár arra is a Bizottság az említett tanulmánytól, hogy miként finanszírozható a médiapluralizmus-monitor EU költségvetés nélkül?

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink