Kiadvány
Médiajog
2016. január 13. 15:27

Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete

Megjelent Médiatudományi Könyvtár sorozatunk 17. kötete Grad-Gyenge Anikó tollából, mely „Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete – különös tekintettel a médiajogi és szerzői jogi rendelkezésekre” címet viseli.

Borító: Grad-Gyenge Anikó: Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete – különös tekintettel a médiajogi és szerzői jogi rendelkezésekre (600x873px)Miről is szól ez a lazán összefűzöttnek tűnő fejezetekből álló, látszólag egyes, a közgyűjteményekkel összefüggő szerzői jogi kérdéseket taglaló kötet? Nos, a digitális technika és az internet szerzői jogra gyakorolt bizonyos hatásairól. Ez az, ami összetartja az egyes szerkezeti egységeket és megadja az értekezés ívét. Az analóg világban kevés szerzői jogi írnivaló lett volna a könyvtárak, és archívumok szerzői jogi helyzetéről. Sőt, az internet kezdetén, a 90-es években sem látszott még előre, hogy milyen nagyszabású kérdéseket vet fel, hogy államhatárokat átlépő, összekapcsolható közgyűjteményi hálózatok útján lehet fizikailag hozzáférni művekhez.

Nem csoda, hogy egyre sűrűbben felvetődik, hogy újra ki kell mérni a szerzői jog fennmaradásához szükséges egyensúlyt biztosító súlyokat a jogi szabályozás mérlegén. Többféle megközelítés létezik. A szerzői jog digitális világban való eltörlésétől, a védelmi idő néhány évre való lerövidítésén, a művek közkincsbe bocsátása különböző, akár a szerzői jogról való teljes lemondást is magában foglaló jogi technikáin, a digitális jogkimerülés törvényi, vagy bírói elismerésén át a szabad felhasználások újraszabályozásáig tartanak az elképzelések.

A kötet a kultúrához való széleskörű hozzáférés szempontjából legjelentősebb intézményi – részben szabad – felhasználások helyzetét elemzi. Akár egy közszolgálati audio- vagy audiovizuális médiaszolgáltató (rádió, vagy televízió) szabad tartós másolatkészítési jogát, akár egyéb audiovizuális archívumok, könyvtárak szerzői jogállását nézzük is, kétségtelen, hogy választ kell adni arra a kérdésre: a szabadon digitalizált (másolt) művek és teljesítmények milyen körben, üzletszerűen, vagy csak nonprofit jelleggel tehetők lehívásra hozzáférhetővé.

A mű dicséretes alapossággal elemzi a különböző archívumok jogállását, és itt kényszer kirándulást is tesz: az archívumok létét, szervezetét, működését közigazgatási, jelesül kulturális-igazgatási, illetve média jogi rendelkezések határozzák meg – gyakorlatilag jogharmonizáció nélkül. Számos gyakorlati kérdésre is választ találhat az olvasó a közszolgálati archívum és a szerzői jog kapcsolatát sántikálva rendező média jogi szabály és belső szabályzat elemzésében.

A kötet az alábbi linken keresztül, a „Kapcsolódó dokumentumok” közül ingyenesen letölthető.

Grad-Gyenge Anikó: Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete – különös tekintettel a médiajogi és szerzői jogi rendelkezésekre

letöltöm
Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink