Blogbejegyzés
Médiajog
2018. november 29. 11:16

Sérti-e a képmáshoz való jogot a korábban jogsértően készült fényképfelvételek újbóli közzététele?

Alkotmánybíróság egyik friss döntése szerint a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik.

merleg.jpg

Kép forrása

Az Alkotmánybíróság eljárását a pestisracok.hu internetes hírportál kiadója indítványozta, de a kérdéses fénykép története még 2011-re nyúlik vissza. Az origo.hu 2011-ben közölt egyik cikkében olyan fényképpel illusztrálta az írást, amelyet a hírportál fotósa engedély nélkül készített Szilvásy György tárgyalásán, ahogy büntetőbíróság előtt a vádlottak padján ül. Akkor a kérdéses fénykép közlése miatt személyiségi jogi perben a bíróság elmarasztalta az origo.hu-t képmás védelméhez való jog megsértése miatt. Az AB előtt most lezárult alapügy egy 2015-ös Szilvásy György (felperes) volt titokminiszterrel készült 168 Óra-interjút feldolgozó cikk miatt indult, amiben ezen korábbi büntetőügyeiről beszélt. Ez a cikk a pestisracok.hu-n jelent meg, amely azonban a korábban jogsértővé nyilvánított fényképet ismét elővette, és az írás mellett újra leközölte.

Szilvásy szerint a képmáshoz való joga ismét csorbult, így bírósághoz fordult. A keresetet először a Fővárosi Törvényszék elsőfokon alaptalannak találta és elutasította, amit a fellebbezés nyomán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatott – megállapította a felperes képmáshoz való jogának megsértését, az indítványozót a további jogsértéstől eltiltotta, kötelezte a fénykép eltávolítására az internetes hírportálról, továbbá kötelezte, hogy a felperestől magánlevélben kérjen elnézést, és fizessen meg a részére 500 000 Ft-ot és annak késedelmi kamatait. A pestisracok.hu a Fővárosi Ítélőtábla döntésével szemben élt alkotmányjogi panasszal, mivel véleménye szerint az ellentétes az Alaptörvényben deklarált véleménynyilvánítás és sajtó szabadságával: a támadott ítélet ugyanis kizárta, hogy a közéleti szereplőről közhatalmi tevékenységével kapcsolatban indult büntetőeljárás során készített képfelvételt – amennyiben az nem megalázó – az érintett személlyel kapcsolatos közéleti vita során, az ő hozzájárulása nélkül felhasználják.

Az Alkotmánybíróságnak itt két kérdésben kellett állást foglalnia:

(1) Az indítványozó által közölt cikkre és az annak illusztrálására felhasznált fényképre kiterjed-e a közügyek megvitatását megillető magasabb szintű alkotmányos védelem, (közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló beszámolónak minősíthető-e, kapcsolatos-e közvitával)?

(2) A sértőnek vélt fénykép összefüggésben áll-e a cikk szöveges tartalmával, vagy attól függetlenül a felperest önmagában is megalázó helyzetben ábrázolja-e?

Az első kérdésben az AB úgy foglalt állást, hogy „a jogvita tárgyát képező fénykép, és a cikk, amelyhez kapcsolódott, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak, a jelenkor történései bemutatásának minősül, amelyben ráadásul a közéleti szereplő felperes – mint korábbi miniszter, a közügyek alakítója és közvetlen közhatalmat gyakorló személy – érintettsége köztudomású tény”. Erre a következtetésre a vizsgált cikk tartalma alapján jutott, hiszen az „UD Zrt. ügy” néven ismertté vált bírósági eljárás olyan esemény volt, amelyet a sajtó hosszú időn keresztül kiemelt figyelemmel követett, és amelyben a felperes terheltként vett részt, az eljárás tárgya pedig összefüggésben állt korábbi miniszteri tisztségével. Az „UD Zrt. ügy” a jogvita tárgyát képező fénykép és cikk közzétételekor fejeződött be jogerősen, abban a felperest felmentették; azonban a cikk által elemzett interjúban maga a felperes tért ki ismét az őt érintő büntetőeljárásokra, és hozta szóba ezt az ügyet is, az interjúban ő idézte fel. Tehát a pestisracok.hu által közölt és illusztrált cikkre vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem.

Az AB fontosnak tartotta kiemelni, hogy az adott eljárásnak nem képezte tárgyát a felperes korábbi személyiségi jogi jogvitája (amelyben az akkor hatályos jogszabályi környezet alapján a felperes már kompenzációban is részesült a fénykép elkészítéséért és közzétételéért), a vizsgált ügyben tehát a képfelvétel készítésének mozzanatát nem kell vizsgálni. A közzététel jogszerűsége és indokoltsága mellett szól a kapcsolat a jelenkori eseményekhez, és hogy köztudomású tény a közéleti szereplő felperes közvetlen, személyes érintettsége a per alapjául szolgáló közügyben. Így még ha a jogvita tárgyát képező képfelvétel elkészítését korábban a bíróság jogsértőnek is mondta ki és ahhoz polgári jogi szankciót fűzött, most már ez a fénykép létezik, felhasználásának alkotmányossága pedig konkrét esetben, konkuráló alapjogok ütköztetésével külön vizsgálható.

A fénykép mindemellett nem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóságot sértő módon a felperest, azt csupán illusztrációként használta fel a pestisracok.hu cikke, ami mindemellett nem volt alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, ilyen módon pedig a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával.

Összegezve tehát az AB az alábbi szempontokat vette figyelembe:

  • A sérelmesnek vélt fényképet tartalmazó cikk egy a felperes által adott interjút elemzett, idézve a felperes több állítását is a vele szemben folyt büntetőeljárások kapcsán.
  • A hangsúlyozottan illusztrációként használt fénykép azt a valóságban is megtörtént szituációt ábrázolta, amelyet a közzétett cikk – és a felperes interjúja – is felidézett.
  • A sérelmezett fénykép szorosan összefügg a cikk szöveges tartalmával és az ott elemzett felperesi interjúban említett, közérdeklődésre számot tartó bírósági eljárással, amely a korábbi politikus és miniszter felperes közéleti szereplői minőségéhez, tisztségéhez kapcsolódott.
  • A cikk egyértelművé teszi, hogy a felperest jogerősen felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, így a beszámoló az eljárás aktuális állásával összhangban állt, annak eredményéről objektív módon tudósított.
  • A büntetőeljárás jogerős lezárultát követően az ártatlanság vélelmének megsértése már nem értelmezhető.
  • A fénykép nem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóságát sértő módon.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást fűzött, míg Salamon László és Stumpf István különvéleményben fogalmazta meg eltérő álláspontját. „Egy – korábbi bírósági ítéletben megállapítottan – a Be. tiltása ellenére jogellenesen készült fénykép a Ptk. 2:44. §-ának következtében elveszti-e korábban megállapított jogellenes jellegét, és ennek folytán (…) utólagos felhasználása lehetséges-e az érintett személy hozzájárulása nélkül.” – veti fel Salamon. Stumpf a tisztességes eljáráshoz való jogra hivatkozással ennél határozottabban fogalmaz: „Messzemenő negatív következménye lehet végül annak, ha a hang- és képfelvétel felhasználhatóságát érintően indifferenssé válik, hogy jogsértő módon készítették-e. Az Alkotmánybíróság egy ilyen jogértelmezéssel a személyiségvédelmet (de a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, továbbá a magánszféra védelmét is) általánosságban alááshatja. A határozat szerint a felvétel felhasználhatósága nem függ attól, hogy azt az érintett személyiséghez való jogának megsértésével készült, mondván »most már ez a fénykép létezik«. Valóban elég, hogy egy felvétel, egy személyes adat, a szellemi tulajdonjog tárgya, stb. létezik, felhasználhatóságát érintően nem számít, hogy hogyan keletkezett és jogszerűen jutott-e a felhasználóhoz?”

Akármennyire elgondolkodtató kérdések ezek, az AB ezzel a határozatával egyértelműen amellett foglal állást, hogy a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határai szélesebbek, ha a közügyek vitájáról van szó, a korábban jogellenesnek nyilvánított fényképfelvételek újbóli közlése pedig bizonyos esetekben jogszerűnek minősülhet. Azonban ennek feltétele, hogy közérdeklődésre számot tartó témában, objektív és hiteles módon, az emberi méltóságot nem sértve közöljék, továbbá a közlés nem öncélú, azaz az illusztrálandó szöveg és a fénykép között tartalmi összefüggés mutatható ki.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink