Mindenki maga döntheti el, hogy az interneten milyen információkat, képeket tesz közzé az életéről, sőt, azt is, hogy mások milyen fotókat oszthatnak meg róla. Mielőtt valaki másról képet osztunk meg, a hozzájárulását kell kérnünk a kép nyilvánossá tételéhez egy egyszerű Facebook poszt esetében is. De mi a helyzet a gyerekekkel és az ő jogaikkal?

Egy kutatás szerint egy 2000 környékén született gyerekről átlagosan 107 fotó kerül fel az internetre még azelőtt, hogy egyáltalán járni tudna. Sőt, ma már azon sem lepődünk meg, ha ultrahangos képet vagy egy újszülött (szó szerint) legelső pillanatait megörökítő fotókat látunk a közösségi oldalakon. A #newborn-ra rákeresve az Instagram 14,6 millió fotót ad ki, ami azt jelenti, hogy több millió, számunkra ismeretlen személy újszülött babájáról nézegethetünk képeket.

A hazai jogszabályok értelmében a szülő az, aki a gyermekkel kapcsolatos dolgokban dönt, így arról is, hogy megosztja-e a közösségi oldalon a gyermeke képmását, és ha igen, kikkel. Ausztriában már volt példa arra, hogy 18. életévének betöltésekor egy lány beperelte szüleit, mivel azok – a lány többszöri kérése ellenére – nem távolították el a róla készült fotókat a közösségi oldalukról, sőt, újabbakat is megosztottak. A szülőnek joga van ahhoz, hogy szabadon kifejezhesse véleményét, szülői identitását, ugyanakkor kötelezettsége is, hogy gyermekét megóvja mind az offline, mind az online világ veszélyeitől, és ne sértse meg a magánszférához való jogát. A gyermek digitális lábnyomáért tehát a szülő felelős, aki viszont jellemzően nem gondol bele egy-egy nagy lendülettel és alapvetően jóindulattal megosztott kép jövőjébe és az esetleges veszélyekbe, negatív következményekbe.

Intimitás, méltóság, biztonsági kockázatok

Ha egy képet megosztunk, az attól kezdve letölthető, másokkal megosztható, akár úgy is, hogy mi nem is tudunk róla. A gyerekfotók közzététele több szempontból is aggályos. Naponta láthatunk esti fürdetés közben vagy nyaralás alatt, vízparton készült, meztelen gyerekekről készült képeket a neten. Arra viszont sokan nem gondolnak, hogy akár olyan emberek is láthatják ezeket, akik kifejezetten ilyen képekre vadásznak abból a célból, hogy a fotót pedofil oldalakra töltsék fel. Ez természetesen az egyik legrosszabb forgatókönyv, de a veszély fennáll.

Természetesen egy csecsemő véleményét nem lehet kikérni, de évekkel később a gyermeknek már lehet és lesz is véleménye a róla megosztott képekről. Ezt érdemes alapul venni, mielőtt a megosztásra kattintunk: mit szól majd hozzá kamaszként? Ha tehetjük, kérdezzük meg a gyermekünket, hogy szeretné-e, hogy azt az adott információt megosszuk róla, beleegyezik-e. Ugyanis egy-egy meggondolatlan megosztás során könnyen sérülhetnek a gyermek személyiségi jogai, emberi méltósága. A szülő által aranyosnak gondolt kép egy kamasz számára ciki lehet később, alapot adhat egy kortárs, iskolai zaklatásnak.

Biztonsági kérdések is felmerülnek. A gyermekről közzétett ártatlan kép, de akár egy szöveges poszt is számtalan apró, de lényeges információt hordozhat, amit akaratlanul is megosztunk a nagyvilággal. Hol lakunk, hol és mikor nyaralunk, hová jár iskolába a gyerekünk, mit szeret csinálni, enni. Akár egy család napi rutinja is kirajzolódhat, ami egyértelműen veszélyt jelent a gyermekre. Egy idegen számára ezek az információk segíthetnek a valóságban is közelebb kerülni hozzá.

Csak szűk körrel osszunk meg, és szabjuk meg előre, hogy mit

A radikális megoldás az, hogy a szülők egyáltalán ne osszanak meg tartalmakat a gyerekükről, hiszen nem kapták meg az illetékes hozzájárulását, és bajt is okozhatnak vele.

Ha kevésbé végletesen közelítünk a témához, kompromisszumot jelenthet, ha a szülő átgondolja, hogy milyen képet tesz közzé, és pontosan hol, kik számára teszi láthatóvá azt. A nyilvános, azaz bárki (tényleg bárki) számára elérhető megosztás egyáltalán nem ajánlott. A Facebook már nagyon jó lehetőségeket kínál a speciális láthatóságra: létrehozhatunk egy zárt csoportot a családtagok, közeli ismerősök részére vagy egy olyan mappát, amihez szintén csak meghatározott személyek férhetnek hozzá. Csoport létrehozásáról itt lehet bővebben olvasni: Csoportok

Az sem mindegy, milyen kép kerül ki a netre. A gyermekünket meztelenül vagy más, kiszolgáltatott helyzetben (például betegen, nyűgösen, sírósan, bilin ülve) ábrázoló, méltóságát sértő fotókat ne adjuk közre. Amikor olyan képet posztolunk, amelyiken gyermekünk más kicsikkel együtt játszik, akkor a többi szülő engedélyére is szükség van.

Biztonsági szempontból ajánlott szűrni a gyerekről megosztott személyes információkat, így nem tanácsos közölni a gyerek teljes nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, iskolája, óvodája nevét. Alakítsunk ki magunknak szabályokat, hogy milyen gyakorisággal posztolunk róla, milyen tevékenységek közben tartjuk megoszthatónak, és mutatjuk-e például az arcát.

A gyermeknek is joga van véleményt nyilvánítani az őt ábrázoló képek vagy vele kapcsolatos információk megosztásakor, és tiszteletben is kell tartanunk az álláspontját.

A kutatásról bővebben:

One in five millennial parents picked their baby’s name based on available web domains, study claims

Az osztrák lány ügye:

Beperelte szüleit, a Facebookon róla megosztott ciki fotók miatt