Bármit is közvetít egy médium, valamilyen értéket is képvisel vagy hordoz, ezért nem mindegy, a fiatalok milyen szemlélettel találkoznak a tévében, rádióban, újságban, a családi életet milyen összefüggésben mutatják meg nekik – mondta nyitóelőadásában Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

Kovács Zoltán, a miniszterelnöki kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kormány 2010 óta következetes családpolitikát folytat, konzervatív, kereszténydemokrata alapokon, ami nem mindig nyeri el a nemzetközi politikai színtér egyes képviselőinek tetszését. Ennek ellenére a magunk útját kell járni, a magyar családok és emberek érdekeit védve, akkor is, ha a nemzetközi fősődor mást szeretne ránk erőltetni. A szemmel látható eredmények, amelyeket elértünk, különös módon először gyűlöletet váltanak ki ezekben a körökben, de bízunk benne, hogy idővel ezek a negatív hangok átadják helyüket a megértésnek.

Az első panelbeszélgetés bevezetőjében Szabó Anett kiemelte, hogy törekedni kell a valós családkép kialakítására a médiában és a közbeszédben. A média maga is pályázik a szűkös családi időre, ezen belül a gyorsan változó médiafogyasztási szokásoknak komoly befolyásuk van a családon belüli viszonyokra. Könnyebbé vagy jobbá válik –e vajon a családok élete a média által és mi az egyes médiumok felelőssége? – tette fel a kérdést.

A meghívott hozzászólók, (Andrási Kata, a Családvarázs producere, Dióssy Klári az MTVA Ridikül c. műsorának vezetője, Molnár Bánffy Kata, a Salt Commications tulajdonos-ügyvezetője, a Képmás Kiadó ügyvezetője, Kis Adrienn, a csalad.hu főszerkesztője és Tóth Béla Endre, a Bors extra főszerkesztője), valamennyien egyetértettek abban, hogy a média jelentős része torz képet közvetít a családról és a maguk médiumaiban ezt próbálják ellensúlyozni. Szemléletet kívánnak közvetíteni, felhasználva ismert sztárok és hétköznapi emberek példáját egyaránt, párbeszédre, vitára ösztönöznek, miközben több-kevesebb sikerrel keresik az utat az egyre nehezebben elérhető fiatalabb generációk felé.

Ez volt a második kerekasztal beszélgetés (Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Sám Katalin, a Képmás Magazin főszerkesztője, Győry Virág, a Family magazin főszerkesztője, Gáspár Mónika, a Duna TV Család-barát Magazinjának főszerkesztője, Kovács Zsolt, a Hír TV Terc c. műsorának szerkesztője), egyik fő gondolati csapása is: a kutatások és a hétköznapi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a fiatalok egyre kevésbé követik a klasszikus médiát. Mindenki másként próbálkozik áthidalni a szakadékot, miközben a klasszikus média amúgy is sok olvasót, hallgatót, nézőt vesztett, az idősebbek körében is. Ugyanakkor, színvonalas tartalmakkal és átgondolt elérési stratégiával igenis lehet és kell értéket közvetíteni, mert a divatos médiafogyasztási trendek mellett, még mindig jelentős az a szegmens, amely kitart a klasszikus médiumok mellett.

A mai szülők többsége digitális bevándorló az új, virtuális világban, a gyermekek pedig már beszülöttek – vetette fel Azurák Csaba, a harmadik, a digitális médiáról szóló panel bevezetőjében. A szakadék tehát óriási: a szülők leginkább a veszélyeket látják ebben az új helyzetben, a gyerekek pedig a lehetőségeket – nem utolsó sorban a határtalan szórakozás lehetőségét.

Király Eszter újságíró, az „Én vagyok az apád” bloggere szerint a digitális eszközök olyanok, mint a balta: lehetnek veszélyesek és hasznosak is, leginkább az a kérdés, megtanítjuk –e gyerekeinknek a megfelelő használatot.

Nagy kérdés, hogy mikor adhatunk a gyerek kezébe „baltát” azaz digitális eszközt. Németh Franciska, a Gyermek SOS weboldal kitalálója és üzemeltetője szerint minél később, de három éves kor előtt semmiképpen, mert tudományos kutatások bizonyítják, hogy a babáknál helyrehozhatatlan kötődési zavarokat okoznak.

Hamar Noémi és Donát vloggerek, párkapcsolati „youtuberek” szerint a szülőknek mindenképpen lehetőségként kell tekinteniük a digitális világra, hiszen e nélkül elveszítik a kapcsolatukat a gyerekeikkel. Ugyanakkor szükség van az ésszerű korlátozásokra, hiszen ez az élet valamennyi területén így van.

Hodász András, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vlogger papja, arra figyelmeztetett, hogy az a bizonyos balta nem a fészerben van, lakat alatt, ahonnan csak a szülő felügyelete mellett hozható ki, hanem ott lapul a gyerekek zsebében és nagyon nehezen megoldható bármiféle kontroll vagy korlátozás. Ezért aztán tényleg nagyon fontos, hogy csak akkor kapjanak a gyerekek a kezükbe bármiféle „kütyüt”, amikor már kellően érettek rá. A digitális áradat ugyanis nem csupán a potenciálisan káros tartalmak miatt veszélyes, hanem azért is, mert rettenetesen addiktív, mint a nikotin vagy a kábítószer. A szülőknek jelen kell lenniük ebben a világban, csak akkor van esélyük arra, hogy legalább részben megvédjék gyermekeiket az esetleges  káros hatásoktól.