Hogyan kezelhetjük elhunyt szeretteink online hagyatékát?

Közzétéve: 2019. augusztus 13.

Szomorú gondolat, de egyre terebélyesebb online lábnyomunk egykor majd hagyatékként marad valakire. A közösségi média szolgáltatói folyamatosan finomítják az elhunytak fiókjait érintő lehetőségeket, de a személyes gondoskodásnak, előzetes tervezésnek is növekszik a szerepe.

Bármilyen fájdalmas ezzel szembenézni, ahogy a közösségi média története elhagyja az első évtized mérföldkövét, a hatalmas felhasználói közösség egy egyre növekvő virtuális temetőnek is helyet ad. A Facebook működésének első tíz évében hozzávetőleg 30 millió felhasználója hunyt el, és becslések szerint, ha a bázis növekedése leáll, a halott felhasználók száma 2065-ben meghaladhatja az élőkét az oldalon, 2100-ra pedig (feltételezve, hogy még létezik majd ez a platform) közel öt milliárd halott személyes profilja lehet elérhető. Milyen kulturális, jogi és technológiai gyakorlatok állnak ma rendelkezésre, hogy a digitális hagyatékokat kegyelettel kezelhessék a hátramaradottak?

Emlékét megőrizzük

A probléma annyira friss, hogy egyelőre kevésbé a törvények, mint inkább a közösségi oldalak irányelvei írják az online gyász és örökségkezelés gyakorlati szabályait. Az elsődleges lehetőség a Facebookon vagy az Instagramon az, hogy az elhunyt online profilját emlékoldallá alakíthatjuk. Ha a tulajdonos már életében kijelölte a hagyatéka kezelőjét, az egyszerűsíti a helyzetet. A kezeléshez, hozzáféréshez persze az örökösnek is meg kell őriznie a saját profilját.

A szolgáltató bizonyítékot kér a halálesetről (halotti anyakönyvi kivonatot vagy linket egy sajtóhírhez), és emlékoldallá alakítja az elhunyt oldalát (ha ő maga nem rendelkezett másként). Az emlékoldal alanya nem jelenik meg a születésnapi emlékeztetőkben, az ismerősök javaslatai között és a hirdetések kontextusában sem. Tartalmai érintetlenek maradnak, posztjai az eredeti adatvédelmi beállítások szerint láthatóak vagy nem láthatóak, és ezek szerint posztolhatnak oldalára a megemlékezők, barátok; a fiókba azonban soha többé nem jelentkezhet be senki. Az emlékoldali működés lehetőségei idén tavasszal bővültek, a kapcsolattartók moderátori lehetőségeit kiterjesztve egy megemlékező felületen. Érdemes tudni, hogy az emlékoldallá nyilvánított felhasználók által kezelt egyéb oldalak törlődnek.

Az Internet Hotline gyakorlatában előfordult már olyan helyzet, ahol kiskorú örökös kért tanácsot, aki elhunyt édesanyja oldaláról szeretett volna kegyeletsértő posztot eltávolíttatni. A közösségi oldal a halotti bizonyítvány mellett a gyám nyilatkozatát is igényelte, és teljesítette a kérést.

Halálom után megsemmisítendő

A Facebook oldal tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy halála után az accountot a szolgáltató törölje. A Gmailnél a felhasználó beállíthat automatikus törlést is, amely egy meghatározott idejű inaktív időszak után lép életbe. A hozzátartozók dokumentumokkal kérhetik az elhunyt profiljának törlését a Twittertől és a Pinteresttől is. Az Apple mind az iTunes, mind az iCloud esetében a tulajdonlást licensz-jellegűnek tekinti, ezeket a tárhelyeket és tartalmaikat nem lehet örökösként átvenni a felhasználók halála után, ha az örökösnek nincs személyes hozzáférése, a szolgáltatótól nem kaphat hozzájuk.

Érdemes félretenni a kulcsokat

Sok kellemetlenséggel járhat, ha a digitális hagyaték kezelője nem fér hozzá az elhunyt fiókjaihoz, hogy képeit, zenéit elmenthesse, hogy törölhesse a bankkártya-adatokat a netes vásárlással összekötött accountokban, és kezelhesse a beérkező jelzéseket, ügyeket. Érdemes jelszavainkat, érvényes belépési adatainkat valahol biztonságban elmenteni és időnként frissíteni a családunk számára, hogy a hagyaték majdani kezelője el tudja végezni szomorú digitális feladatait.

Jogi keretek itthon

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) tavaly szükségessé tette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosítását. Ennek során kerültek be a törvénybe olyan rendelkezések (25. §), amelyek az érintett személy halála utáni adatkezelésre vonatkoznak. Az érintett még életében meghatalmazhat egy személyt, aki jogosult egyes érintetti jogok gyakorlására, de ha nem született ilyen meghatalmazás, akkor a hozzátartozók a törvény erejénél fogva jogosultak erre. Fontos, hogy az adatok sorsát az érintett halálától számított öt éven belül lehet ilyen módon rendezni.

Feszegetni a határokat

Sokak számára meghökkentőnek vagy bizarrnak tűnhet, de a technológia lehetővé teszi, hogy bizonyos szolgáltatók vagy applikációk segítségével az elhunyt személyek haláluk után is küldhessenek digitális üzeneteket, amelyeket jellemzően saját maguk, még életükben időzítenek be. A halott szerettüktől érkező poszt, email, hangüzenet vagy fényképmelléklet némelyek számára reményteli, mások számára elviselhetetlenül fájdalmas élmény lehet. Az élet határain a digitális technológia sem lát túl, de képes minden korábbinál többet archiválni abból is, ami már nincs.

***

Közösségi oldalak tájékoztatói az elhunytak oldalainak kezeléséről:

A NAIH ajánlása 2015-ből az elhunytak online adatait illető eljárásokról:

Egy síron túli üzenetküldő szolgáltatás weboldala: