Tájékoztató a koronavírussal kapcsolatosan felmerült, a postai küldemények kézbesítését érintő jogszabályi változásokról

Közzétéve: 2020. április 8.

A fertőzési kockázat további csökkentésére április 3-tól a postai kézbesítők a könyvelt küldeményeket aláírásfelvétel nélkül, személyes kapcsolatfelvétel után egyeztetve adják át. Az ajánlott leveleket a közönséges küldeményekhez hasonlóan a levélszekrénybe dobják ezentúl a Magyar Posta kézbesítői. A karanténként megjelölt címekre csak levélszekrényen keresztül kézbesítenek, az így nem kézbesíthető küldeményeket karanténban nem érintett meghatalmazott veheti át a címhelyen kívül, a kézbesítési ponton. A postai szolgáltatók a csomagokat ezentúl alkalmi átvevőknek (a szomszéd vagy egy adott szervezet munkavállalója) is átadhatják, ha azt a címzett kifejezetten kéri. A személyi adatokat másfél méterről, aláírás nélkül, személyazonosságot igazoló okirat felmutatásával kell egyeztetni.

Megváltoznak a postai küldemények kézbesítési szabályai, hogy még kisebb kockázatnak legyenek kitéve a címzettek és a kézbesítők.  A postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól szóló 84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a Magyar Közlöny 2020. évi 64. számában jelent meg 2020. április 3-án, az alábbiak szerint:

Kézbesítés karanténhelyként nyilvántartott és megjelölt címre:

A postai szolgáltató a járványügyi hatóság által elkülönítés, megfigyelés vagy zárlat (összefoglalóan: karantén) helyeként nyilvántartott és megjelölt címen a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a postai szolgáltatási szerződésnek megfelelő őrzési ideig a kézbesítési ponton a karanténnal nem érintett jogosult rendelkezésére tartja, az őrzési idő leteltével pedig a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza. (A Rendelet 1. § (2) bekezdése alapján.)

Kézbesítés alkalmi átvevőnek:

A postai szolgáltató akkor is jogosult kézbesíteni a postacsomagot alkalmi átvevőnek, ha a feladó nem rendelkezett kifejezetten így, de a címzett kifejezetten kéri, hogy azt az alkalmi átvevőnek kézbesítsék. (A Rendelet 1. § (3) bekezdése alapján.)

Alkalmi átvevőnek minősül a címhely szerinti közvetlen szomszéd és a szervezet képviselőnek nem minősülő munkavállalója. (A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 15. § (4) és 16. § (4) bekezdései alapján)

Könyvelt postai küldemények érintkezésmentes kézbesítése:

A postai szolgáltató jogosult a könyvelt postai küldeményeket a személyes átadás mellőzésével kézbesíteni a címzettnek vagy a kormány által rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek. A postai szolgáltató a küldeményt ilyen esetben személyes kapcsolatfelvétel után kézbesíti a címhelyen és a kézbesítési ponton is. A kézbesítő a személyazonosításhoz szükséges adatokat lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti az átvevővel, és azokat rögzíti a kézbesítési okiraton vagy a készüléken a kézbesítés tényével együtt, így nem kér aláírást az átvevőtől. (A Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján.)

Az egyetemes helyettesítő és az egyetemes nem helyettesítő postai szolgáltatók a fentiek figyelembevételével Általános Szerződési Feltételeikben alakíthatják ki kezelési rendjüket.

Az egyetemes postai szolgáltatóra (a Magyar Posta Zrt.-re) vonatkozó külön rendeleti előírások:

Az egyetemes postai szolgáltató a könyvelt postai küldeményeket jogosult a személyes átadás mellőzésével úgy kézbesíteni a címzettnek vagy a kormány által rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek, hogy

a) a kizárólag ajánlott többletszolgáltatás igénybevételével feladott levélküldeményt a levélszekrénybe helyezi, a kézbesítés tényét rögzíti, aláírást nem vesz fel,

b) a tértivevény, illetve értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott levélküldeményt, a hivatalos iratot és a postacsomagot a címhelyen és a kézbesítési ponton is személyes kapcsolatfelvétel után kézbesíti,

c) az átvevővel az annak azonosításához szükséges adatokat lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti, és az átvevő nevét, valamint az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát maga rögzíti a kézbesítés tényének egyidejű rögzítése mellett úgy, hogy aláírást az átvevőtől nem vesz fel.

A levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a karantén helyeként nyilvántartott és megjelölt címen az egyetemes postai szolgáltató a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a postai szolgáltatási szerződés teljesítését felfüggeszti. A levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a karanténra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megszűnése után kísérli meg kézbesíteni, addig a kézbesítési ponton a karanténnal nem érintett jogosult átvevő rendelkezésére tartja. A kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén az őrzési idő elteltével a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza. (A Rendelet 2. § (1-3) bekezdése alapján.)

Gyakori kérdések

1. Hogyan kézbesíti a postai szolgáltató a postai küldeményeket azoknak a címzetteknek, akiknek a címhelye karantén alá helyezett címhelynek minősül?

A postai szolgáltató az azonosítószám nélküli, nem könyvelt postai küldeményeket levélszekrény útján kézbesíti; a könyvelt postai küldeményeket egyáltalán nem kézbesíti a járványügyi hatóság által az elkülönítés, megfigyelés vagy zárlat (a továbbiakban együtt: karantén) helyeként nyilvántartott és megjelölt címen a karantén fennállásának ideje alatt. A karanténban lévő címzettek ugyanakkor gondoskodhatnak küldeményük átvétele céljából olyan meghatalmazottról vagy más, helyettes átvételre jogosult személyről, aki a küldeményt a címhelyen kívül, a postai szolgáltató kézbesítési pontján át tudja venni – a postai kézbesítő ugyanis nem léphet be a karantén alá vont címhely területére, és nem érintkezhet karantén alá vont személlyel.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Posta Zrt. által alkalmazott eljárás a következő:

Azokon a címeken, ahol a piros, karanténra figyelmeztető felirat van, a személyes átadást igénylő küldemények kézbesítését a karantén megszűnéséig felfüggeszti. Ez azt jelenti, hogy az ajánlott, a tértivevényes és értéknyilvánításos levelek, valamint a hivatalos iratok, valamennyi utalvány (nyugdíj, kifizetési és külföldi) illetve a csomagok érkezése esetén ezeket a küldeményeket nem kézbesíti a karantén ideje alatt, de ez időszak alatt a karanténban nem érintett jogosult átvevők a kézbesítési ponton átvehetik azokat. A Magyar Posta a küldemények kézbesítését a karantén lejárata után kísérli meg a szokásos szabályok szerint, és sikertelen kézbesítés esetén őrzi azokat átvételig, de legfeljebb a letéti idő utolsó munkanapjáig.

A kézbesítő a karantén ideje alatt a közönséges levélküldeményeket, valamint a kizárólag ajánlott többletszolgáltatással feladott leveleket azok kézbesítése tényének rögzítése után szintén a levélszekrénybe kézbesíti (feltéve, hogy ahhoz biztonságosan el lehet jutni a karantén ellenére), illetve tájékoztatót is tesz mellé, amely a karanténra vonatkozó kézbesítési szabályokat ismerteti.

Ha a postai szolgáltató kézbesítési pontján helyettes átvevő veszi át a küldeményt, akkor az is szükséges, hogy a küldeményen szereplő cím egyezzen a helyettes átvevő lakcímkártya szerinti lakcímével vagy tartózkodási helyével.

2. Ki veheti át helyettem a postai küldeményemet?

A címzetten kívül a meghatalmazottja, helyettes átvevőként pedig a címzett címhelyén tartózkodó hozzátartozója (a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója, valamint a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy) veheti át a postai küldeményét. Ha a postai szolgáltató kézbesítési pontján helyettes átvevő veszi át a küldeményt, akkor az is szükséges, hogy a küldeményen szereplő cím egyezzen a helyettes átvevő lakcímkártya szerinti lakcímével vagy tartózkodási helyével.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. §-a szerint:

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Ha a címen jogosult átvevő nem tartózkodik, a járványügyi vészhelyzeti intézkedések tartalma alatt az alkalmi átvevő akkor is átveheti a postacsomagot, ha erről előzetesen a feladó ugyan nem rendelkezett, de a címzett ezt kifejezetten kéri.

3. Ki számít alkalmi átvevőnek?

Alkalmi átvevőnek számít a címhely szerinti közvetlen szomszéd, vagy ha a címzett szervezet, a szervezet képviselőnek nem minősülő munkavállalója.

4. Alá kell-e írnom a postai küldemény átvételét a PDA-n vagy egyéb kézbesítési okiraton?

A veszélyhelyzet megszűnéséig könyvelt postai küldeménye átvételét nem kell aláírnia. Személyazonossága igazolására a kézbesítő kérése alapján a szükséges adatokat legalább 1,5 méter távolságból kell egyeztetni a kézbesítővel, és ha a kézbesítéshez szükséges, akkor az okirat fajtáját és a számát a kézbesítő jegyzi fel a kézbesítési okiratra vagy az elektronikus készülékre.

5. Át kell-e adnom a személyazonosságomat igazoló igazolványomat a kézbesítő részére?

Kézbesítéskor a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályokat be kell tartani, az új rendeleti előírások is ezt a célt szolgálják. A szükséges adatokat legalább 1,5 méter távolságból kell egyeztetni a kézbesítővel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a személyazonosság igazolására használt igazolvány fajtáját és számát a kézbesítő részére kell valósághűen megadni, rendelkezésre bocsátani.