Értesítés építési engedély megadásáról - EE/2489-8/2021. számú határozat: XX-016 jelű MoLaRi oszlopos sziréna végpont

Közzétéve: 2021. április 6.

Iktatószám: EE/2489-9/2021
Tárgy: XX-016 jelű MoLaRi oszlopos sziréna végpont
Készült: 2021.04.01

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő közleményt teszi közhírré a tárgyi ingatlanra tervezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

KÖZLEMÉNY

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a Hatóság a 2021.04.01. napján kelt, EE/2489-8/2020 számú határozattal az építési engedélyt megadta.

Az eljárás adatai
Az eljáró hatóságÜgyintézőAz ügy számaAz ügy tárgyaKérelmező
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala dr. Papp Zoltán EE/2489/2020 XX-016 jelű MoLaRi oszlopos sziréna végpont Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 143, a továbbiakban: Építtető) részére a Fercom Systems Kft. (1037 Budapest, Pomázi út 15.; továbbiakban: Meghatalmazott) kérelmére Pfeffer Imre Ferenc (MMK 01-14260), a továbbiakban: Tervező) által készített terv alapján, a XX-016 jelű MoLaRi oszlopos sziréna végpont elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek helyrajzi száma 174999/1

EOV X 233505 EOV Y  655929

az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A döntés a közléssel véglegessé válik.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. (az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 32.§). A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az engedélyezett műtárgy kivitelezése külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott engedélyezési tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 30 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35100/4421/2021.ált. számú 2021. 03. 10. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az alábbiak szerint hozzájárult:

  1. Az építési tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőségromlást.
  2. Az építési tevékenységek során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet], valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg ne szennyeződjön.
  3. A munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen – a környezetszennyezés elkerülése érdekében – gondoskodni kell. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása tilos.
  4. A megvalósítás során a csapadékvíz elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
  5. Amennyiben a hírközlési építmény építése során a munkagödrökben/munkaárkokban víztelenítés válik szükségessé meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.
  6. A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
  7. A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
  8. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § értelmében tevékenység csak

-       környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;

-       ellenőrzött körülmények között történhet,

-       úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését

  1. A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételieljáráson felvett jegyzőkönyvet, illetve annak hiteles másolatát.

Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. számú melléklet 8. sorszámban meghatározott 7.000 Ft, amely megfizetésre került.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály PE-06/KTF/14176-2/2021. számú 2021. március 5. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az alábbiak szerint hozzájárult:

  1. A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a véglegessé vált építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, illetve, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet] előírt mértéket.
  2.  A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről - engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek - hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították.
  3. Az építés során keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását biztosítani kell.
  4. A szelektíven gyűjtött hulladék esetében előnyben kell részesíteni a hulladékhasznosítást az ártalmatlanítással szemben.
  5. Az építés során keletkező hulladékokat hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).

E döntés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs.

Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály BP/2604/00600-2/2021 számú 2021. március 1. napján kelt levelében alábbi tájékoztatást adta:

A beruházással érintett terület - Budapest XX. ker., Nagysándor J. u. 174999/1 hrsz. alatti ingatlan - tervben érintett területe - a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Hatósági Nyilvántartásában régészeti lelőhelyként nem szerepel.

Megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll műemléki, területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 68.Rend.) 87. § (1) bekezdése értelmében BFKH Örökségvédelmi Osztályának nincs hatósági jogköre.

Felhívom figyelmét, hogy A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a munka felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyző útján a hatóságnak (jelen esetben BFKH I. Kerületi Hivatalának) haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2803-2/2021/h 2021 03. 02. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult.

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Főjegyzője a FPH059/611-2/2021 iktatószámú 2021. március 8. napján kelt levelében az alábbiakról tájékoztatott:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Építményengedélyezési Osztálya által a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 143.) kérelmére indított XX-016 azonosító jelű MoLaRi oszlopos sziréna végpont megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásban az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indokok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 7. sora alapján kért szakhatósági állásfoglalással kapcsolatban tájékoztatom, hogy a csatolt, Fercom Systems Kft. által készített, 2021. januári keltezésű tervdokumentáció alapján a tárgyi eljárás tervezési területe a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet szerint nem érint budapesti helyi jelentőségű védett természeti területet, ezért a további eljárásban Budapest Főváros önkormányzatának főjegyzője természetvédelmi szakhatóságként nem vesz részt.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke mint másodfokú hatóság bírálja el.

INDOKOLÁS

Az FERCOM SYSTEMS Kft. (1037 Budapest Pomázi út 15.) által képviselt Építtető építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-        a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-        a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-        az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-        az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Építményengedélyezési Osztályon (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) hivatali időben, a 1-468-0608  telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: dr. Rajnai Judit osztályvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Kifüggesztés napja: 2021.04.06

Levétel napja: 2021.04.21.