Média és identitás IV.

Közzétéve: 2021. szeptember 1.

Immár negyedik tanulmánykötetünket bocsátjuk útjára Média és Identitás címmel, és a korábbiakhoz hasonlóan a témakör széles spektrumából merítünk. A kötet gerincét ezúttal is a szorosan vett társadalomtudományi kutatások és az azokból készült egzakt elemzések adják, de hűen eddigi gyakorlatunkhoz, nyitottak maradtunk az egyéb műfaji és tartalmi megközelítések irányában is.

media4.jpgA digitalizáció az egyén mindennapi életének számos területén és dimenziójában jelen van. Az internethasználati szokások, illetve azokhoz kapcsolódó veszélyek és kihívások egyre szélesebb körben elterjedt, jelentős, interdiszciplináris kutatási területnek számítanak. Rusu Szidónia kutatása, illetve tanulmánya a digitalizáció különféle dimenzióinak és folyamatainak, valamint az internethasználati szokások komplex módszerekkel történő vizsgálatát tűzte ki célul.

A Médiatudományi Intézet legutóbbi két, a határon túli magyar közösségek körében elvégzett, a médiafogyasztást vizsgáló szociológiai felméréséről adnak számot Dobos Ferenc elemzései.   Korábban elvégzett kutatásaink, a közösségek életének szempontjából meghatározó, domináns határon túli magyar rétegek (a fiatal korosztály és a felsőfokú végzettségűek) körében tárta fel az érintettek médiahasználati szokásait, mind regionálisan, mind idősorosan összehasonlítva az azokban fellelhető változásokat, valamint a mindezekből következő, várható médiahasználati tendenciák irányultságait, módosulásait. 2019-ben realizált kutatásunkban tovább tágítottuk a kört, amikor is az asszimilációs folyamatok szempontjából leginkább neuralgikus, rétegképző tényező szerint vizsgáltuk a határon túli magyar szülők két csoportjának (a gyermekeik számára anyanyelvi, illetve többségi nyelvű iskolát választók) médiahasználati gyakorlatát. A határon túli magyar fiatalok különböző médiafelületekhez való viszonyának rohamos változása tette szükségessé, hogy rájuk fókuszáló kutatásunkat négy év múlva, 2020-ban megismételjük. Dobos Ferenc második összehasonlító elemzése a legfrissebb látleletet szolgáltatja arról, hogy az érintett fiatal réteg tagjai milyen módon és milyen információforrások alapján helyezik el magukat az egyre inkább szerteágazó médiatérben.

Mák Ferenc, helyenként lírai hangvételű, ám ugyanakkor a maximális történeti pontosságot mindenkor szem előtt tartó tanulmánya a Zrínyiek földjére, a Muraközbe kalauzol bennünket. Egy elsüllyedt világ színeit és szikár tényeit tárja elénk, olyan részletességgel, amellyel talán sosem szóltak arról a tájról. Történeti, művelődéstörténeti, sajtótörténeti kincsesbánya ez a tanulmány.

Az identitás kérdéskörének más dimenzióiban mozog Pap Tibor tanulmánya.  A szerző abból indul ki, hogy a 21. század geopolitikai átrendeződése és az azt alakító népmozgások új helyzetet és ennek nyomán új egyenlőtlenségeket hoznak létre a posztszocialista térségekben, így Kelet-Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon, azaz az itt vizsgált két térség „történelmi” találkozási pontjának a határán kialakult Vajdaságban is. Az új egyenlőtlenségeknek ma az egyes többségi társadalmak is ki vannak téve, azok nem csak a kisebbségek társadalmi nagycsoportjait sújtják.

Végül az irányítás és a média viszonyának történeti, eszmetörténeti és egyéb vonatkozásairól olvashatunk gondolat-kísérleteket. A mindenkori hatalom lényegében soha nem tudott lemondani a média általi irányítás vélt vagy valós lehetőségéről, a kezdetektől egészen napjainkig. Apró István esszéje ennek a folyamatnak néhány jellemző momentumát próbálja szemügyre venni, másokat csak érinteni.

A kötet az alábbi linken keresztül, a „Kapcsolódó tartalmak” közül ingyenesen letölthető.