NMHH-s szerzők írták meg az új űrkorszak kézikönyvét

Közzétéve: 2021. november 30.

Az űrtávközlés forradalmát éljük: magáncégek ezerszámra állítanak földközeli pályára műholdakat, az ezekkel terjesztett internetszolgáltatás pedig akár az 5G vetélytársa is lehet – tudhattuk meg az NMHH tizenhat munkatársa által jegyzett Ég és Föld közötti kapcsolatok című, az űrtávközlés történetét, elméletét és gyakorlatát áttekintő könyv bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi-termében november 16-án.

ic4029.jpg

Az űrtávközlés hatása a médiaszabályozásra

A konferencia-formátumú könyvbemutató első felszólalója, Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője időszerű és örömteli eseménynek nevezte, hogy az intézetnek a Wolters Kluwer kiadóval közös médiatudományi sorozatbában végre a média technológiai feltételeiről is igényes szakirodalom jelent meg. Az intézetvezető köszöntőjében kiemelte, hogy az űrtávközlés nagy hatással volt és van az európai médiaszabályozás fejlődésére. Egyrészt a műholdas technológia elterjedésének köszönhető az uniós médiaszabályozás megjelenése. Másrészt az uniós médiaszabályozási gyakorlatban felmerült – határokon átnyúló – problémák regionális kezelése mintát adhat az uniós jogalkotóknak a jelenleg napirenden lévő ’új média’ szabályozásával (értsd: digitális szolgáltatásokról szóló rendelettervezettel) kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Kézikönyv, tankönyv és ismeretterjesztő kiadvány egyben

Egy átlagember naponta több tíz műholddal kerül kapcsolatba – kezdte felszólalását Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az egyetemen működő Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhely vezetője, az NMHH korábbi munkatársa. Ez a tendencia fokozódni fog: új űrkorszak hajnalán vagyunk. Egyszerre ösztönzi azt a geopolitikai versengés és a területen újabban megjelenő magánszektor is. A jelenlegi több mint 3000 aktív műholdból ugyanis hamarosan több tíz- vagy százezer lesz, megsokszorozva a szabályozás feladatait.

Miután Gábor Zsolt főszerkesztő, a Wolters Kluwer Kiadó Kft. szerkesztője ismertette a kiadó médiajogi sorozatában megjelent köteteket, Kovács Kálmán, a BME docense, az egyetemen működő Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója mutatta be a könyvet. A kötet címét „szinte bestsellergyanúsnak” nevezte, majd méltatta annak szakmai színvonalát, alaposságát, naprakész adatait és olvasmányosságát. A téma nem lehetne aktuálisabb, a könyvet pedig rendkívül értékessé teszi annak gyakorlatiassága, hiszen részletes útmutatót találunk benne arról, hogy milyen feladataink vannak, ha műholdat szeretnének felbocsátani. „Minden fejezetben érezhetjük, hogy a szerzők mindennapjai erről szólnak” – hangsúlyozta. A könyv egyszerre működik kézikönyvként, tankönyvként és ismeretterjesztő műként is: alapvető fogalmakat ismertet, történeti összefoglalót ad, mint egy jó kézikönyv. Tematikus felépítése, fogalommagyarázatai és jól használható szövegezése azonban remek tankönyvvé teszi. Mindeközben olvasmányos is, így akit érdekel a téma, végig tudja olvasni, még ha nem is szakember: ismeretterjesztő funkciót is betölt tehát – foglalta össze az Ég és Föld közötti kapcsolatok erényeit Kovács Kálmán.

„A könyv szerzőit kicsit több, mint 250 éve ismerem” – kezdte méltatását Huszty Gábor, az ENTEL Kft. vezetője. „Ehhez természetesen össze kell adni az egyes szerzőkre vonatkozó időtartamokat” – tette hozzá. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben jelentek meg ugyan olyan tankönyvek, amelynek voltak űrtávközlési fejezetei, de átfogó szakirodalom 1974 óta váratott magára. A könyv tudásanyagából kiemelte az űrtávközlés katonai alkalmazásának fejezetét, hiszen ez nemzetközileg is egyre hangsúlyosabb és Magyarországon is folynak űrhadviseléssel kapcsolatos képzések. A könyvet enciklopédikus műnek nevezte, amelyben minden benne van, amit a témáról tudni érdemes.

A kötet egyik fontos előzménye volt néhány szerző korábbi publikációja az Űrvilág  hírportálon – osztotta meg a jelenlevőkkel Bacsárdi László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense és a portál kiadója. Bacsárdi kedvcsinálónak ajánlotta ezek olvasását azoknak, akik a könyvet még nem szerezték meg. A könyv erényei közül elsősorban a tankönyv-jellegét emelte ki, hiszen az űrtávközlés fontossága a BME-n induló űrmérnök képzésben is megkérdőjelezhetetlen.

A műholdas távközlés múltja, jelene és jövője

A rendezvény második részében a könyv néhány szerzője egy kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg saját fejezetének legfontosabb vagy legkedvesebb részleteit. „Nehéz érzékeltetni azt a hangulatot, ami egy frekvenciakiosztási folyamat végén uralkodik – azt a fajta versengést, fejlődésre ösztönző, érzékelhető dinamikát, amit négyévente körülbelül egy hónapig tapasztalunk a WRC-konferenciákon.” – mondta el Vári Péter, a kötet szerkesztője és az NMHH főigazgató-helyettese, aki egy műszaki és frekvenciakoordinációs fejezetet szerzőként is jegyez. Kiemelte a szerzőkkel folytatott közös munka jelentőségét, hiszen a tizenhat szerzőből a kerekasztalon csak négyen vettek részt.

Bartolits István, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetője szintén két fejezet szerzője: Az Űrtávközlés hajnala és a Fejlődési irányok című fejezet gazdája is ő volt. A múlttal való foglalkozás azért is volt fontos számára, mert már gyerekkorában érdeklődéssel figyelte az első műhold pályára állásáról szóló híreket, akkoriban azonban kevés információ volt hozzáférhető. A fejlődési irányok összefoglalása sokkal nehezebb fejezet volt, hiszen a téma egy egész kötetre is elég lett volna. Ráadásul valóban egy új korszak határán vagyunk: a tömeges felbocsátások és az újgenerációs hálózatok műholdakkal való kapcsolata is nagy hatással bír a jövőnkre.

Daczi Diána, az NMHH űrjogi szakértője a szerzőcsapat egyetlen jogászaként fedi le az ágazat jogi szabályozásának múltját és jelenét, és külön fejezetben foglalja össze a műholdas szervezetek történetét az alakulástól az ezredforduló környékén bekövetkező privatizációs hullámig és annak végkimeneteléig.

Orbán József, az NMHH nem polgári frekvenciagazdálkodással foglalkozó szakértője elmondta: a fejezetet közösen alkották meg Balogh Jánossal, Kárándi Zsolttal és az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Drilla Attilával. Az ágazat húzóerejét katonai fejlesztések adják. Így volt már a Szputnyik-1-gyel is, de igazán az eltévedt Korean Airlines 007 járat 1983-ban bekövetkező lelövése kellett ahhoz, hogy az addig csak haditechnológiában alkalmazott műholdas navigáció polgári alkalmazása megkezdődjön – ma pedig már minden mobiltelefonon és GPS-en ez fut – vonta le a fejezet tanulságát Orbán József.

A bemutatón több előadó is reményét fejezte ki, hogy pár év múlva a könyv második kiadása is piacra kerület, hiszen a rohamosan fejlődő ágazat erre minden okot megad. 
A kötet tizenhat szerzőjének mindegyike az NMHH munkatársa: Bálint Irén, Balogh János, Dr. Bartolits István, Berecz Péter, Czuprák Ernő, Csudai András, Dr. Daczi Diána, Dr. Derka István PhD, Drilla Attila, Farkas Zoltán, Jánosik András, Kárándi Zsolt, Dr. Orbán József, PhD, Dr. Pados László, PhD, Dr. Vári Péter, PhD, Verik János.

A könyv a kiadó honlapjáról megrendelhető.