A vizuális művészetek és a jog – 2. Az építészet, a fotóművészet és az alkalmazott művészetek jogi szabályozása

Közzétéve: 2022. március 4.

Megjelent a Médiatudományi Könyvtár 42. kötete A vizuális művészetek és a jog – 2. Az építészet, a fotóművészet és az alkalmazott művészetek jogi szabályozása, Kiss Zoltán Károly tollából.

vizualis_muveszetek_es_a_jog.jpgJelen tanulmánykötet a képzőművészetet, pontosabban a képzőművészeti alkotásokat, az alkotóikat és a művekkel kapcsolatos jogviszonyokat érintő normahalmaz átfogó elemzésére vállalkozott. Külön fejezetek foglalkoznak a művészet polgári jogi, szerzői jogi, örökségvédelmi, büntetőjogi, médiajogi és iparjogvédelmi vonatkozásaival, összhangban azzal, hogy ezek több jogág forrásvidékéről eredeztethetők. Másként fogalmazva, a vizuális művészetek – ellentétben az audiovizuális szektorral – nem rendelkeznek behatárolt szabályrendszerrel, következésképpen az azokat érintő jogszabályokból nem állt, nem állhatott össze egy önálló ágazati törvény.

A vizuális művészetek alapműfajainak klasszikus hármasa, a képző-, a fotó- és az iparművészet mellett az építőművészet az a művészeti ág, amely piaci súlyánál fogva is kiemelt jelentőséggel bír. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az építőművészet az épített környezet alakítása révén nemcsak művészeti ág (alkalmazott művészet), hanem mérnöki tudomány is, amelynek kérdéseivel ez a mű nem foglalkozik. A festészetet, a szobrászatot vagy az építészetet szemügyre véve úgy tűnhet, mintha társadalmi, gazdasági, jogi és intellektuális presztízsük messze alulmúlná elért eredményeiket és hatásukat, ezért is tartja a szerző fontosnak a téma jogi szempontból történő vizsgálatát. A vizuális művészetek határtalansága komoly dilemmát jelentett a fejezeti tagolásnál, illetve a merítés mélységének kijelölésénél. A szerzői jogi szabályozás bizonyult a legbiztosabb fogódzónak, mivel a szerzői jog meglehetősen szeparáltan taglalja a további vizuális műtípusokat, amelyeknek viszonylag jól elhatárolt jogirodalma és jogi problémahalmaza alakult ki. Különösen fontos kérdés például a fotóművészet esetében a személyiségi jogok érvényesülésének vizsgálata, vagy az építészet esetében a tulajdonjog és a szerzői jog ütközésének kimenetele, de nem kerülhetők meg az iparművészeti és az ipari tervezőművészeti alkotások párhuzamos védelmének ellentmondásai sem.

A kötet folytatása A vizuális művészetek és a jog 1. A képzőművészet szabályozása című munkának (Médiatudományi Könyvtár 37.).