Papp János Tamás: A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében

Közzétéve: 2022. július 22.

Megjelent a Wolters Kluwer kiadóval közös szakkönyvsorozatunk legújabb kötete, Papp János Tamás A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében című monográfiája, mely a közösségi oldalak és a szólásszabadság legfontosabb kérdéseivel foglalkozik.

Borítókép: A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmébenA közösségi oldalak egyértelműen a 21. század meghatározó kommunikációs eszközeivé váltak, fejlődésük mind technikailag, mind a felhasználók számát tekintve rohamléptekkel halad előre, így nem csak azt nehéz megjósolni, hogy milyen irányba tart ez a folyamat, hanem a puszta lépéstartás is kifejezetten nagy erőfeszítést igényel. A jogi szabályozásra általában jellemző, hogy pár lépéssel lemaradva követi az életben bekövetkező változásokat, és igen ritka, amikor megelőlegezi azokat, ez az állítás pedig hatványozottan igaz a gyorsan változó média területére. Másképpen fogalmazva a közösségi média kiterjesztette a felhasználók kommunikációs szabadságjogait, az ezt szabályozó jogi környezet pedig jelenleg is igyekszik felzárkózni.

A hagyományos szólásszabadsággal és a demokratikus nyilvánossággal kapcsolatos szabályozások első sorban az államtól féltik a szabad véleménynyilvánítást, és ennek érdekében fogalmaznak meg jogokat és kötelezettségeket az állammal és a nyilvánosságot hagyományosan „uraló” sajtó- és médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban. Az internet és a közösségi média hatására azonban ez a „kapuőri” szerep áttevődött néhány globális nagyvállalatra, akik hagyományos értelemben magánszereplőként sem az állami sem a médiaszolgáltatói körbe nem tartoznak bele, így egyfajta sajátos új entitásként súlyosabb speciális kötelezettségek nélkül tevékenykedhetnek, annak ellenére, hogy a nyilvánosságot egyre inkább ők uralják.

A közösségi média kapcsán a szakmai és a laikus társadalomban is egyszerre van jelen az az igény, hogy megőrizzük a platformok szabadságát, és minél kevesebb állami befolyást engedjünk velük kapcsolatban, valamint az az igény, amely szeretné őket megnyugtató módon, kellően széles körben szabályozni és visszaszorítani az általuk jelenleg birtokolt hatalmat, mellyel ekkora befolyást gyakorolnak a demokratikus nyilvánosságra. Nagyon nehéz megtalálni a kellő egyensúlyt a két „versengő” érdek között, és tekintettel arra, hogy ezek a platformok ennyire újak, és befolyásoló erejük ennyire hirtelen nőtt ekkorára, a jogi szabályozás csupán most kezdi keresni a megfelelő választ arra, hogy mégis hogyan tudná megfelelően kezelni a kialakult helyzetet.

A kötet ezt a folyamatot igyekszik körül járni, fókuszába azt a kérdést helyezve, hogy a közösségi média szerződéses magánszabályozása milyen hatással van a demokratikus nyilvánosságra, a szólásszabadság érvényesülésére, valamint, hogy milyen jelenlegi és jövőbeni szabályozási megoldásokkal lehet kezelni az ebben a körben felmerülő jogi problémákat.

A kötet megvásárolható a kiadó honlapján hagyományos vagy e-könyv formában is.