Walter Lippmann Közvélemény című írásának centenáriumára tartottak konferenciát november 9-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egész napos tudományos tanácskozást, melyet élénk érdeklődés kísért, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete valamint a Pázmány Médiakultúra – vallás – nyilvánosság kutatócsoportja közösen szervezte. A résztvevőket a bölcsészettudományi kar dékánja, Birher Nándor és a médiahatóság elnöke, Koltay András is köszöntötte, akik felvázolták a közvélemény és a nyilvánosság kérdéseinek filozófiai és alkotmányjogi kontextusát.

A tanácskozás első szekciója a lippmanni életmű és a közvélemény kérdésének elméleti megközelíthetőségeit fogta át.

Hidas Zoltán a Pázmány Szociológia Intézetének vezetője A közvélemény szociológiájáról tartott előadásában a jelenség történetét egészen a 19. századtól tárta fel.

Balázs Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem professzora Önálló hatalmi ág-e a közvélemény? címmel a politológia irányából világította meg a kérdést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának vezetője, Török Bernát A közvélemény formálódásának alkotmányos szempontjait tekintette át, míg Nyakas Levente a médiahatóság Médiatudományi Intézetének vezető kutatója Az európai médiaszabályozás nyilvánosságképét rajzolta meg, a szabályozáspolitikák 20. századi kontextusába ágyazottan.

A Pázmány Kommunikáció Tanszékének vezetője, Andok Mónika Lippmann közvélemény fogalmának kultúraelméleti kritikáját fogalmazta meg, majd Kovács Ákos, a Pázmány Kommunikáció és Médiatudományi Intézetének vezetője a vizuális kultúra irányából tárta fel az amerikai szerző munkásságát Belső – külső képeink. A vizualitás szerepe Lippmann-nál című előadásában.

Ezt követően a hálózati kommunikáció felületein kibontakozó közvélemény jelenségére fókuszáltak az előadások.

Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának vezető kutatója Walter Lippmann és a digitális kultúra jövőjéről, a mesterséges intelligencia távlatairól tartotta meg előadását.

Őt Pölcz Ádám, az ELTE tanszékvezetője követte, aki a Szűts Zoltánnal közös kutatásukat mutatta be, mely Az influencerek felemelkedését vizsgálta a politikai kommunikáció területén.

Őt a Pécsi Tudományegyetem docense, Guld Ádám váltotta a pódiumon, aki a hálózati közvélemény jelenségéhez kapcsolódóan Gyilkos harc a figyelemért – A figyelemgazdaság új paradigmái 2022-ben című témájáról beszélt.

A fiatal kutatók közül ugyancsak a digitális közvélemény kérdéseire fókuszált Pintér Melinda, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusza Közvélemény a digitális térben – A véleményformálás új struktúrái című előadásában.

A Pázmány jogtudományi karának doktorandusza, az NMHH kutatója, Lendvai Gergely Ferenc a Közvélemény és cancel culture – befogadás és kiszorítás az online térben témát járta körül.

A konferenciát két empirikus kutatást bemutató előadás zárta.

Kovács Eszter, a Pázmány oktatója Államszocialista valóságok és nyilvánosságok – Egy kisebbség intézményei címmel az 1980-as évek Romániájába vezette a hallgatóságot egy esettanulmány bemutatásával.

Végezetül László Tamás, az ELTE doktorandusza Széttartó utak a médiahasználatban – Pillanatkép a magyar társadalom médiához fűződő viszonyáról egy empirikus kutatás fényében című előadása zárta a konferenciát.

A tanácskozás anyagából a szervezők 2023 tavaszán konferenciakötetet terveznek megjelentetni.