Iktatószám: CM/24607-20/2024
Tárgy: SAJÓKAZA GPON hálózat építés- építési engedély ügy közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: dr. Kiss Benjámin
Tel: 46/555-520
Elektronikus levélcím: kiss.benjamin@nmhh.hu
Készült: 2025. február 27.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. január 15. napján kelt, CM/24607-17/2024. számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. február 15. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad utca 5.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a Kocsis László (kamarai azonosító: 13-10846) tervező által készített, CC-2024/SAK-L-01 számú kiviteli terv alapján a SAJÓKAZA GPON hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Sajókaza: 026; 1032; 1034; 110; 114/1; 162/30; 228; 267/11; 268; 308; 353/11; 353/8; 353/9; 994; továbbá meglévő nyomvonalon Sajókaza: 023; 101; 1032; 1033; 1034; 105/2; 1058; 1067/1; 1068; 1073; 1074/1; 108; 1082; 1083/1; 1083/2; 109/1; 109/2; 109/3; 1091/7; 110; 1111; 114/1; 1148; 1151; 1163; 1180; 1181/3; 1182; 1185; 1186/1; 1206; 1207/1; 1207/2; 1208/1; 1208/2; 121/4; 121/5; 162/18; 162/30; 162/7; 163; 164; 165; 166; 169/2; 194; 195; 198/3; 199; 214; 215; 217; 227; 228; 229; 230; 232; 233; 238; 239/1; 239/2; 239/3; 24; 25/2; 251/5; 258; 26; 264; 267/11; 268; 3; 308; 31/2; 312; 334; 351; 352; 353/10; 353/11; 353/4; 353/5; 353/7; 353/8; 353/9; 354; 355; 356; 359/7; 360; 361; 362; 363; 364; 391; 4; 411/2; 426/8; 426/9; 448; 468/1; 468/2; 470; 491/1; 493; 504; 55; 572; 59; 600; 62; 622; 63; 632; 639; 654/1; 654/2; 8; 821; 827; 83; 840; 86; 860; 861; 868; 869; 87; 877; 883; 888; 892; 964; 965; 966; 967; 969; 970; 971; 973; 976/1; 976/2; 977; 983; 986; 989; 990; 993/1; 993/13; 993/24; 993/36; 993/37; 993/47; 993/48; 993/53; 994; 191/2; 187 az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

-        a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály 2025. január 14.-i keltű, BO/28/00072-1/2025. számú szakhatósági állásfoglalása:

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 31.) Korm. rendelet (Szhr.) 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdése a) pontja és a 87. § (1) bekezdése alapján – örökségvédelmi jogkörben eljárva – építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságként meghoztam az alábbi

szakhatósági állásfoglalást:

Az Övr. 88. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában és az Övr. 89. § (2) bekezdésben meghatározott követelmények és szempontok vizsgálata, valamint az Építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad utca 5.) által a Sajókaza GPON hálózat építés engedélyezése tárgyában benyújtott kérelem és a mellékelt  CC–2024/SAK-L–01 munkaszámú tervdokumentáció felülvizsgálata alapján az építési engedély kiadásához az örökségvédelmi szakhatóság az alábbi előírásokkal hozzájárul:

• Az 1 helyrajzi számú ingatlanon található nemzeti emléknek minősülő műemlék református templom és kerítőfal környezetében:

a 3 hrsz.-ú ingatlanon;

a 411/2 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Papszer utca) a 2/2 és 1 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén;

a 353/7, 351, 352 hrsz.-ú ingatlanokon, illetve a 353/10 hrsz.-ú ingatlan 411/2 hrsz.-ú ingatlannal érintkező részterületén légkábel hálózat nem helyezhető el sem meglévő, sem új oszlopokon. A hálózatfejlesztés földbe helyezett kábellel történhet. Két utóbbi esetében régészeti megfigyelés biztosítása mellett.

• Az 1091/1 helyrajzi számú ingatlanon található nemzeti emléknek minősülő műemlék Radvánszky kastély környezetében:

az 1091/7 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Dózsa György utca) az 1092, 1093/2, 1094/2 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén;

az 1148 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Petőfi Sándor utca) az 1186/1, 1193, 1194, 1197, 1199, 1198, 1200/2, 1200/1, 1201, 1202, 1204, 1206, 1207/2 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén;

az 1208/1 és 1208/2 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Kossuth Lajos utca) a 329, 330, 331/5, 332, 333 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén;

végezetül az 1033 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Ady Endre utca) az 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 1073,1074/1 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén légkábel hálózat nem helyezhető el sem meglévő, sem új oszlopokon. A hálózatfejlesztés földbe helyezett kábellel történhet. Ezen utolsó szakaszon hálózatfektetés esetén régészeti megfigyelés biztosítása szükséges.

• Alépítmény építés és kábelbehúzás régészeti megfigyelés keretében végezhető oly módon, hogy a nemzeti emléknek minősülő védett értékek (pl. falmaradványok) nem sérülhetnek.
• Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.
• A régészeti megfigyelést a beruházó/építtető és a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum (3529 Miskolc, Görgey u. 28., tel.: 46/560-170) előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell elvégezni.
• Amennyiben a régészeti megfigyelés során a helyszínen megőrzendő régészeti emlékek (pl. eredeti helyzetben lévő kőfalak) kerülnek elő, ezekre a beruházás során a műszaki tervezésnek, illetve a kivitelezésnek tekintettel kell lennie, szükség esetén a terveket az előkerült régészeti emlékeknek megfelelően át kell dolgozni. Ennek szükségességéről és módjáról a feltárás vezetőjének bejelentése nyomán örökségvédelmi hatóságom dönt.
• Építtető (engedélyes) a tárgyi munkálatok megkezdéséről 14 nappal korábban köteles írásban értesíteni Hivatalomat, valamint a területileg illetékes múzeumot.
• A régészeti megfigyelés megtörténtét igazoló dokumentumot a használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékletként csatolni kell

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Tájékoztatásképp jelzem, hogy a régészeti lelőhelyek, műemlékek és műemléki területek aktuális adataival kapcsolatban a 419/2021. Korm. rendelet 10. mellékletének 14–16. és 23–25. pontjai alapján az adatszolgáltató szerv a Lechner Tudásközpont (Lechner Nonprofit Kft., 1111 Budapest, Budafoki út 59, E/3. épület). Szükség esetén a Kérelmező adatigénylésért az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz is fordulhat.

-        a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2024. december 12.-i keltű, BO/51/07244-3/2024. számú szakhatósági állásfoglalása:

I.  A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) részére a „SAJÓKAZA GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájától (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2024. év november 22. napján érkeztetett CM/24607-7/2024. számú megkeresés, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II.  Előírásaim:

-        Az építési munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendbelet előírásaira.

-        A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

-        A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.

-        Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!

-        A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre.

-        A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.

-        A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot.

-        A használatbavételi engedélyezési eljárás során benyújtandó dokumentációhoz mellékletként csatolni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).

-        A kivitelezést a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.

-        A beavatkozással érintett területeket a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.

-        Ahol ez műszakilag lehetséges, az alépítményeket - a fák kímélete érdekében - a gyökérzet alatt, átfúrással kell kiépíteni.

-        A kiásott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.

-        Az árkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.

III.  A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2024. december 4.-i keltű, 30404/2417-3/2024.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda –– 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - CM/24949-5/2024. számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. - részére, a SAJÓKAZA GPON hálózat építés építési engedélye megadásához

szakhatósági hozzájárulásomat megadom .

II. Előírásaink:

1. Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
2. A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
3. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
4. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
5. Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről az hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
6. A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
7. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
8. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-2757-007/2024. számú kezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
9. A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
10. A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokat be kell tartani.
11. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a Sajókaza110 hrsz-ú ingatlanon (Pacsány-patak – vízügyi nyilvántartás szerint: Villám-völgyi-patak) bármilyen - a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő - földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

III.  A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2024. november 25.-i keltű, 17717-2/2024/h. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/24607-9/2024 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kérelmezett SAJÓKAZA GPON hálózat építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Sajókaza Község Önkormányzat Jegyzője 2024. december 26.-i keltű, 1232-2/2024. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda megkeresésére, a -SAJÓKAZA GPON hálózat építés megnevezésű építési engedélyezési eljáráshoz az alábbi nyilatkozatot teszem:

A tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásban foglaltaknak megfelel, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban van.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Szakhatósági állásfoglalásom csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-        Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 2024. november 14.-i keltű, É2024-2757-007/2024. iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulása;

-        Magyar Közút Nonprofit Zrt., 2024. április 17.-i keltű, BAZ-727/4/2024. iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;

-        Magyar Telekom Nyrt., 2024. szeptember 12.-i keltű, szám nélküli jogszerűségi nyilatkozata;

-        Magyar Telekom Nyrt., 2024. szeptember 12.-i keltű, szám nélküli tervjóváhagyó tárgyalás emlékeztetője;

-        MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. május 22.-i keltű, KOE-64-2-2024. iktatószámú elvi engedélye;

-        MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. május 22.-i keltű, KOE-64-3-2024. iktatószámú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;

-        MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. május 29.-i keltű, KOE-64-5-2024. iktatószámú tervjóváhagyása;

-        Sajókaza Község Önkormányzat, 2024. május 21.-i keltű, szám nélküli tulajdonosi- és közterület kezelői hozzájárulása.

-        A 243047534 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

• Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.;
• FGSZ Földgázszállító Zrt.;
• Magyar Telekom Nyrt.;
• MVM Émász Áramhálózati Kft.;
• OPUS TIGÁZ Zrt.;
• PARISAT Távközlési és Szolgáltató Kft.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 243047534 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata:

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-        a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-        a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-        az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-        az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

-        az építmény részben MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő oszlopsor felhasználásával valósul meg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály:

Az Építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad utca 5.) a Sajókaza GPON hálózat építés engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájához. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 55. §-ára tekintettel, az Szhr. 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelemhez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tervezett munkálatok érintik a 17142 azonosító számú kerítőfal és a 3064 azonosító számú Református templom ex-lege műemléki környezetét (Törzsszám [azonosító]: 1002 [23038]), illetve a 3063 azonosító számú Radvánszky-kastély ex-lege műemléki környezetét (Törzsszám [azonosító]: 1003 [3063]). Továbbá érintett a 61532 azonosító számú Papszer-, a 88811 azonosító számú Kossuth Lajos utca-, a 16268 azonosító számú Radvánszky kastély-, és a 46683 azonosító számú Sajókaza-Szuhakálló út két oldala nevű régészeti lelőhelyek.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 124. § (1) bekezdése értelmében műemléki területen a területet érintő beavatkozást a műemléki érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

A Méptv. 133. § (1)-(3) bekezdései szerint a műemléket és a műemlékvédelem sajátos helyszíneit érintő hatósági eljárásban a műemlékvédelmi szempontok érvényesülését vizsgálni kell. Műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a műemlék megőrzését, fenntartását biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét, mivel mint nemzeti emlék, hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható nemzeti eleme. Az örökségvédelmi hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett műemléki érték fennmaradását, anyagában való megmaradását, érvényesülését, méltó megjelenését, vagy műemléki értékeit veszélyezteti.

A tervezett műszaki tartalmat a hivatkozott jogszabályi előírások alapján áttekintve megállapítottam, hogy a nemzeti emléknek minősülő műemlék református templom, a kerítőfal és a kastély műemléki környezetében az új légkábel létesítése a műemlékek látványát zavarja, érvényesülésüket kedvezőtlenül befolyásolja: ezért a rendelkező részben jelzett nyomvonalszakaszon új légkábel hálózat nem létesíthető sem új, sem meglévő oszlopsoron. A tervezett hálózat kiépítése a jelzett szakaszokon földbe helyezett kábellel történhet.

Az NYV–5 szakaszon bemutatott légkábel hálózat fejlesztéshez régészeti vonatkozású kikötést nem teszek.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. § (2) bekezdésében rögzítettek szerint a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

A rendelkező részben jelzett védett területeken a kivitelezéshez szükséges talajkiemeléssel járó földmunkák a Kötv. 22. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltak alapján régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők.

Az Övr. 35. § (1) bekezdése alapján, ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé – a beruházási földmunkával érintett mélységig – az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

A régészeti megfigyelés során esetlegesen előkerülő, eredeti összefüggéseiben megmaradt, a helyszínen megőrzendő régészeti emlékekről az Övr. 46. § (1)-(3) bekezdése rendelkezik.

A régészeti megfigyelés elvégzésére a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja jelöli ki a miskolci Herman Ottó Múzeumot, mint gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeumot.

A Kötv. 22. § (10) bekezdése alapján a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó a régészeti megfigyelésre vonatkozóan írásbeli szerződést köt, mely szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket.

Fentiekre tekintettel az építési engedély megadásához – a rendelkező részben rögzített kikötéssel – hozzájárultam.

Döntésem a hivatkozott jogszabályokon alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.)Korm. Rendelet 2. § (1)  bekezdése állapítja meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2024. november 22. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. kérelmező részére a „SAJÓKAZA GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

A Sajókaza község bel- és külterületén tervezett elektronikus hírközlési kábelhálózat tervezett nyomvonala nem érint országos jelentőségű védett természeti területet vagy Natura 2000 területet, nem helyezkedik el barlang védőövezetében.

A tervezett létesítés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek további feltételek mellett megfelel, azok betartása esetén természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Az építési tevékenység során várhatóan keletkező építési-bontási hulladékot az előírások szerint tervezik kezelni és a kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint, engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni.

A benyújtott iratok alapján, előírásaim betartása mellett „SAJÓKAZA GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény megvalósítása természetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdekeket nem sért.

A szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7.3. pontja alapján, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bek.-ében valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A döntés elleni jogorvoslatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése figyelembevételével adtam tájékoztatást.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - CM/24607-8/2024. számon, 2024. november 22-én érkezett beadványában megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – megbízásából eljáró CommCAD Kft. - 2120 Dunakeszi, Arad u. 5. - kérelme indult, a SAJÓKAZA GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárás ügyében.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

„A meglévő Magyar Telekom rézhálózat nyomvonalát figyelembevéve került kialakításra az új optikai hálózat, meglévő távközlési alépítmény, távközlési és elektromos oszlopsor, valamint tervezett védőcső és segédoszlop felhasználásával.

A tervezési terület magában foglalja a település teljes belterületén elhelyezkedő magán és közintézményi ingatlanok optikai hálózattal történő lefedését, kiegészítve a jövőbeni szolgáltatás szempontjából releváns mezőgazdasági/ipari/kereskedelmi telephelyek ellátásával.

A tervezett létesítmény meglévő közműnyomvonalakat keresztez, illetve megközelít.

A tervezett nyomvonal érinti Sajókaza település belterületén a 110-es Kivett Pacsány-patakot meglévő áramszolgáltatói és távközlési oszlopsoron kábelépítéssel, valamint meglévő oszlopsoron, de új nyomvonalon kábelépítéssel.

A tervezett optikai kábel építés érinti a 2603 sz. Sajókaza-Aggtelek-Szin összekötő út és a 2604 sz. Sajókaza-Szuhakálló összekötő út szakaszait.

A tervezett optikai kábel behúzás önkormányzati tulajdonú utakat is érint.”

A kivitelezés a csatolt e-közműjegyzőkönyv (azonosító: 243047534) és dokumentáció alapján ivóvíz- és szennyvíz vezetékeket érint, keresztez, továbbá csapadékvíz elvezető árko(ka)t érint.

Az ÉRV. Zrt. Keleti Üzemmérnökség KMGCS24/000134/1-2024. számú közműegyeztetési nyilatkozatát, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatóság BAZ-727/4/2024 számon közútkezelői hozzájárulását, Sajókaza Község Önkormányzata 2024. május 21-én kelt képviselő testületi jegyzőkönyvében tulajdonosi és közterület kezelői hozzájárulását megadta.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-2757-007/2024. számú vagyonkezelői hozzájárulását az alábbi tartalommal megadta:

Az optikai vezeték kiépítése során meglévő, megmaradó ÉMÁSZ és meglévő, megmaradó illetve új távközlési oszlopokat használnak fel. Az Igazgatóság kezelésében lévő Villám-völgyi-patakot az alábbi helyeken keresztezik:

- A vízfolyás ~0+840 sz. szelvényében meglévő, megmaradó 8,0 m magas ÉMÁSZ oszlopok között keresztezik légkábellel.

- A vízfolyást, annak ~0+820 sz. szelvényénél meglévő, megmaradó 8,0 m magas ÉMÁSZ oszlopok között légvezetékkel keresztezik.

- A Villám-völgyi-patakot meglévő, megmaradó 8,0 m magas elektromos és cserélendő 8,0 m magas távközlési oszlop között keresztezik, a vízfolyás ~0+780 sz. szelvénynél.

- A vízfolyást a ~0+560 sz. szelvénynél, a Vértanúk útja közúti híd felvízi oldalánál keresztezik cserélendő 8,0 m magas távközlési oszlopok között.

- A vízfolyás mellett meglévő, megmaradó oszlopsoron vezetik az új kábelt a Rózsás és Vártanúk útja között található Patakos utcában.

Hatóságom nyilvántartása szerint a beruházással érintett terület nem esik hatályos határozattal kijelölt védőterületre. A Vízügyi Geoinformatikai Portálon közzétett nagyvízi meder határ térkép alapján nem érint nagyvízi medret.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a kivitelezéssel érintett Sajókaza község területe „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Kocsis László (felelős tervező) által tervezett 2024. 09. hóban kelt, CC-2024/SAK-L-01 tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,
• a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,
• a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.
• valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

Jelen szakhatósági eljárás 7.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díját – amelyet a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 8. pontja állapít meg - a kérelmező hatóságom részére megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/24607-9/2024 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött SAJÓKAZA GPON hálózat építés tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésének b) pontján, 59. § (1) bekezdésének a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Sajókaza Község Önkormányzat Jegyzője:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodánál az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró Miskolc HÁLÉP 2000 Kft. (3533 Miskolc Vasgyári u.16.) által beterjesztett kérelmére – Kocsis László felelős tervező (kamarai nyilvántartási szám: 13-10846) által készített SAJÓKAZA GPON hálózat építés megnevezésű építmény CC-2024/SAK-L-01 tervszámú engedélyezési tervdokumentációban foglaltak alapján Sajókaza Községi Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását kérte.

Sajókaza Község Önkormányzatának 11/2018. (XII.17.) számú rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve szerint a létesítmény építésével érintett területre

25.§.

Valamennyi építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető:

a)       köztárgy (utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke, árusító automata),

b)      díszmű (szobor, kereszt, emlékmű, szökőkút, vízmedence, zászlórúd),

c)       nyomvonal jellegű építmény,

d)      közmű és közműpótló műtárgy,

e)      vízgazdálkodási műtárgy,

f)        megújuló energiaforrások műtárgya,

g)       kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,

h)      geodéziai jel,

i)        fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, vízügyi szolgálat építményei,

j)        segélyhívó, valamint

k)       nyilvános illemhely.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 32. § (1) bekezdés 1. pontja szerint valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között.

Önkormányzati rendeletben nem kerültek meghatározásra az érintett ingatlanokra vonatkozóan természetvédelmi követelmények.

A tervezett Sajókaza GPON hálózat nyomvonala megfelel a településrendezési követelményeknek és a HÉSZ előírásainak, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint szakhatósági nyilatkozatot tettem.

Szakhatósági állásfoglalásomat az Ákr. 55.§ (1) bekezdése alapján, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint adtam meg.

Az önálló fellebbezést az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 111. §-ára figyelemmel adtam tájékoztatást.

Hatáskörömet az Ákr. 15. §-a, illetékességemet a 16. § alapján a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a állapítja meg.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. § szakaszban és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A Hatóság tájékoztatja, hogy az NMHH rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.

A közös eszközhasználatról megkötött megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén elérhető elektronikus bejelentő lapok kitöltésével kell teljesíteni.

Az iratbetekintésre vonatkozó tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-520 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető, Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2025. február 27.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.