Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – CM/4814-20/2025. számú határozat: Serényfalva, GPON-hálózat

Közzétéve: 2025. május 13.

Iktatószám: K/4814-23/2025
Tárgy: Serényfalva, GPON-hálózat építése, építési engedélyezési ügy, közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: dr. Poór Csilla
Tel: 46/555-532
Elektronikus levélcím: poor.csilla@nmhh.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. április 9. napján kelt, CM/4814-20/2025. számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. május 10. napján véglegessé vált.

Az eljárás adatai

Az ügy száma: K/4814/2025

Az ügy tárgya: „Serényfalva GPON hálózat építés építési engedély ügy (tervszám: CC-2024/SER-L-01)”

Építtető: Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.)

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a Kocsis László (Kamarai nyilvántartási száma: 13-10846) tervező által készített, CC-2024/SER-L-01 számú kiviteli terv alapján a Serényfalva GPON hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Serényfalva: 360, 333, 138, 139, 228, 226; továbbá meglévő nyomvonalon: Serényfalva: 017, 042, 045, 046/5, 046/8, 047, 048/1, 049/2, 051, 052/2, 104/1, 11, 13, 139, 14, 140, 144, 177, 178, 182, 184, 190, 2/2, 21, 22, 223, 224, 226, 228, 255, 258/2, 281/1, 281/2, 282, 283, 284/2, 284/33, 284/4, 284/5, 3/1, 3/2, 306, 333, 360, 361/4, 361/5, 362, 377/27, 377/28, 378, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 93, 95, 96, 97, 98, 99. az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik – a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály 2025. március 14-i keltű, 30404/2001-2/2025.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda –– 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – CM/4814-8/2025. számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – részére, a Serényfalva GPON hálózat építés építési engedélyének megadásához

szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

II. Előírásaink:

  1. Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
  2. A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
  3. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
  4. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
  5. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
  6. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható.
  7. Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről az hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
  8. A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
  9. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
  10. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-2762-006/2024. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
  11. A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
  12. A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokat be kell tartani.
  13. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben az érintett vízfolyás – Kelemér-patak (Vízügyi nyilvántartás szerint: Keleméri-patak) – parti sávján belül bármilyen földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást kell kérni.

III. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztályának a 2025. március 10-i keltű, 3329-2/2025/h. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/4814-7/2025. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, CommCAD Kf. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) által kérelmezett Serényfalva, GPON hálózat építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2025. március 19-i keltű, BO/28/00333-2/2025. számú eljárást megszüntető végzése:

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) által kezdeményezett, Serényfalva GPON hálózat építés építési engedélyezése tárgyában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala előtt folyó eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére indított szakhatósági eljárásomat hatáskör hiányában

megszüntetem.

 Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot (3529 Miskolc, Görgey u. 28. tel.: 46/560-170) és az örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2025. március 19-i keltű, BO/51/02955-3/2025. számú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) részére, „Serényfalva GPON hálózat építés” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. március 6. napján kelt, CM/4814-9/2025. számú megkeresése, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II. Előírásaim:

  • Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásaira.
  • A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
  • A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani. 
  • Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
  • A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre.
  • A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.
  • A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.
  • A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).
  • A kivitelezést a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.
  • A beavatkozással érintett területeket a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.
  • Ahol ez műszakilag lehetséges, az alépítményeket – a fák kímélete érdekében – a gyökérzet alatt, átfúrással kell kiépíteni.
  • A kiásott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.
  • Az árkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.

III. Döntésem az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 2025. március 27-i keltű, Sf./381-2/2025. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17., lev. cím: 3501 Miskolc, Pf. 391.) fenti hivatkozási számú megkeresésére, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) építtető meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmére – Kocsis László tervező HI-V 13-10846 által tervezett – Serényfalva GPON hálózat építésének engedélyezési eljárásához, a természet védelmére vonatkozó helyi követelményeknek való megfelelés kérdésében, szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

  • A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024. április 17-i keltű, BAZ-728/4/2024. iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;
  • Serényfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2024. június 5-i keltű, 29/2024. (IV.22.) számú határozata tulajdonosi, kezelői és szakhatósági hozzájárulás megadásáról,
  • Serényfalva Község Polgármesterének 2024. június 5-i keltű Sf./368/2/2024. tulajdonosi és kezelői hozzájárulása;
  • Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2024. november 14-én kelt, É2024-2762-006/2024. iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulása,
  • A MÁV Pályaműködtetési Zrt. 2025. január 30-án kelt, 2569-3/2025/PALYA iktatószámú tulajdonosi hozzájárulása,
  • A MÁV Pályaműködtetési Zrt. 2025. január 15-én kelt, 821-3/2025/PALYA iktatószámú vasútüzemeltetői hozzájárulása,
  • A MÁV Zrt. Infrastruktúra Fejlesztési Igazgatóság Döntés Előkészítési Osztály 2024. december 10-én kelt, 31595-5/2024/MAV iktatószámú hozzájáruló nyilatkozata,
  • az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. május 22.-i keltű, KOE-65 – 3 – 2024. iktatószámú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása; valamint
  • az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. május 22-i keltű, KOE-65 – 2 – 2024. iktatószámú elvi engedélye;
  • az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. május 28-i keltű, KOE-65 – 5 – 2024. iktatószámú gyengeáramú tervjóváhagyása;
  • A Magyar Telekom Nyrt. 2024. szeptember 12-i keltű, iktatószám nélküli tervjóváhagyó jegyzőkönyve;
  • A Magyar Telekom Nyrt. 2024. szeptember 12-i keltű, iktatószám nélküli jogszerűségi nyilatkozata;
  • A 325041607 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:
    • OPUS TIGÁZ Zrt.,
    • ÉRV Zrt.
    • Magyar Telekom Nyrt.,
    • MVM Émász Áramhálózati Kft.,
    • D-Infrastruktúra Kft.,
    • GömörTel Kft.,
    • MÁV Zrt.,
    • PARISAT Kft.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 325041607 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata

Az Építtető meghatalmazásából eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok a hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
  • az építmény részben az Építtető tulajdonában álló, meglévő oszlopsoron kábelépítéssel, illetve MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő oszlopsor felhasználásával valósul meg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással, részben meglévő saját és új alépítmény építésével és kábel behúzásával, továbbá új oszlop építésével és kábelépítéssel.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – CM/4814-8/2025. számon, 2025. március 6-án érkezett beadványában megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – megbízásából eljáró CommCAD Kft. – 2120 Dunakeszi, Arad u. 5. – kérelme indult, a Serényfalva GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárás ügyében.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

 „A tervezési feladatban a meglévő Magyar Telekom rézhálózat nyomvonalát figyelembevéve került kialakításra az új optikai hálózat, meglévő távközlési alépítmény, távközlési és elektromos oszlopsor, valamint tervezett védőcső és segédoszlop felhasználásával.
A nagysebességű hálózat a tervek szerint a közeljövőben kiépül, melynek eredményeképpen minden települési lakos, illetve ott működő vállalkozás, valamint intézmény számára elérhetők lesznek a korszerű szélessávú távközlési szolgáltatások (Gigabit Internet, TV, Telefon). Az új hálózat üzembe helyezése után a régi rézvezetékek és fel nem használt oszlopok folyamatosan bontásra kerülnek, ami külön tervben kerül engedélyeztetésre.
Kábelezés meglévő távközlési oszlopsoron: 4 542 m
Kábelezés meglévő áramszolgáltatói oszlopsoron: 713 m
Kábelbehúzás meglévő távközlési alépítménybe: 189 m
Kábelbehúzás tervezett távközlési alépítménybe: 10 m Kábelezés tervezett távközlési oszlopsoron:137 m
Tervezett távközlési oszlopok: 2 db

A tervezett létesítmény meglévő közműnyomvonalakat keresztez, illetve megközelít.
A tervezett optikai kábel építés érinti a 26 sz. Miskolc-Bánréve másodrendű főút, a 2601 sz. Serényfalva-Ragály összekötő út és a 25125 sz. Hét bekötő út szakaszait. A tervezett optikai kábel behúzás önkormányzati tulajdonú utakat is érint.
Folyóvizek keresztezése:
A tervezett optikai kábel építés érinti Serényfalva település belterületén a 284/33-as és 378-as helyrajzi számú Kivett Kelemér-patakot meglévő távközlési oszlopsoron kábelépítéssel, valamint a Vízügy területén kívül elhelyezett új oszlopon kábelépítéssel. A tervezett optikai kábel a meglévő rézvezetékek fölé kerül elhelyezésre. A rézvezetékeket kivitelezéskor szabályozni kell, a szerelvényeket feljebb kell emelni, hogy a legalsó vezeték is legalább 7,0 méter magasan kerüljön átvezetésre a parti sáv felett. A Vízügy területén kívül tervezett oszlop magassága talajszint felett 8 méter. Az új oszlop a patak partélétől 12-13 méterre kerül elhelyezésre.”

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatóság BAZ-728/4/2024 számon közútkezelői hozzájárulását, Serényfalva Község Polgármestere Sf./368/2/2024. iktatószámú tulajdonosi-, kezelői- és szakhatósági hozzájárulását megadta.

A tervezett optikai vezeték érinti a Serényfalva község belterületének 284/33 és 378 helyrajzi számú, kivett Kelemér-patak (Vízügyi nyilvántartás szerint: Keleméri-patak) megnevezésű kizárólagos állami tulajdonú ingatlanokat.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-2762-006/2024. számon az engedélyezési eljáráshoz vagyonkezelői hozzájárulását megadta.

„Az optikai vezeték kiépítése során meglévő, megmaradó és új távközlési oszlopokat használnak fel. A kiépítés során légkábellel keresztezik a Keleméri-patakot a Téglagyár telep utcai híd felvízi oldalánál a vízfolyás ~3+160 sz. szelvényében. A keresztezés során a vízfolyás parti sávja felett 7,0 méternél magasabban vezetik át a kábelt és az oszlopok a parti sávon kívül tervezettek.”

Felhívtam a figyelmet arra, hogy a tervdokumentációban foglaltakon kívül bármilyen mértékű földmunka esetén a Serényfalva 284/33 és 378 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan hatóságomtól szakhatósági hozzájárulást, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól vagyonkezelői hozzájárulást kell kéni.

Hatóságom nyilvántartása szerint a kivitelezéssel érintett terület nem esik hatályos határozattal kijelölt védőterületre. A Vízügyi Geoinformatikai Portálon közzétett nagyvízi meder határ térkép alapján nem érint nagyvízi medret.

Az érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és az 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Kocsis László (felelős tervező) által tervezett 2025. 02. hóban kelt, CC-2024/SER-L-01 tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

  • a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,
  • a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
  • a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
  • a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
  • a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,
  • a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,
  • a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
  • a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,
  • a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.
  • valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes. A szakhatósági eljárás, hatósági eljárás, vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott 9.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját az engedélyes hatóságom felé megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/4814-7/2025. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Serényfalva, GPON hálózat építés tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésének b) pontján, 59. § (1) bekezdésének a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály:

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) a Serényfalva GPON hálózat építés építési engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (Szhr.) 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért az örökségvédelmi hatóságtól.

Az eljárás során a CC-2024/SER-L-01. munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdés a) pontja és 87. § (1) bekezdése szerint nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy az engedélyezés tárgyát képező tervezett munkálatok ismert régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, valamint műemléket, műemléki területet és világörökségi területet nem érintenek.

A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 24. § határozza meg.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Mindezekre tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 17. § alapján az eljárás megszüntetéséről döntöttem.

Az eljárás megszüntetésének törvényi feltételei a jelen ügyben fennállnak.

Végzésem az Ákr. 17. § és 80-81. §-án alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 4. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.)Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. március 6. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) építtető részére, „Serényfalva GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A Magyar Telekom Nyrt. Serényfalva településen GPON optikai hálózat építését tervezi.

A település bel- és külterületén tervezett elektronikus hírközlési hálózat tervezett nyomvonala és kialakítása nem érint országos jelentőségű védett természeti területet vagy Natura 2000 területet, nem helyezkedik el barlang védőövezetében.

A tervezett létesítés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek további feltételek mellett megfelel, azok betartása esetén természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Előírásaimat általános élővilágvédelmi szempontok miatt tettem.

Állásfoglalásomat a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontja alapján adtam meg.

Az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó dokumentáció az általános előírások mellett tartalmazza a szükséges hulladékgazdálkodási tervfejezetet, mely részletezi a tevékenység során keletkező hulladékok típusait és azok kezelési módját, tervezett műszaki leírásokat, helyszínrajzokkal kiegészítve.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az építési tevékenység során várhatóan keletkező építési-bontási hulladékot az előírások szerint tervezik kezelni és a kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint, engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni.

A szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bek.-ében, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A döntés elleni jogorvoslatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése figyelembevételével adtam tájékoztatást.

Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A szakhatósági eljárás során az alábbiak kerültek megállapításra: A tervezett GPON hálózat építési munkái megfelelnek Serényfalva Község helyi természetvédelmi követelményeinek. Az érintett területek nem állnak helyi természetvédelmi védettség alatt. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint hoztam meg a döntésemet.

Ezen előzetes szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 7. pontjában foglalt szakhatósági jogkörömben eljárva, Serényfalva Község Önkormányzat Képviselő-Testületének 3/2007. III.14.) önkormányzati rendeletével elfogadott Serényfalva Község Helyi Építési Szabályzatáról idevonatkozó részei valamint az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 57. §-a figyelembevételével adtam meg.

A jogorvoslati lehetőségekről az Ákr. 55. § (4) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást, az önálló fellebbezést a Ákr. 116. § (3) bekezdése alapján zártam ki.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. § szakaszban és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A Hatóság tájékoztatja, hogy az NMHH rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.

A közös eszközhasználatról megkötött megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén elérhető elektronikus bejelentő lapok kitöltésével kell teljesíteni.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-532 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.
Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető, Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2025. május 13.
A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.