Negatív tapasztalatok a hírközlési szolgáltatások igénybevétele kapcsán
A dokumentum letöltése (pdf)A 2025 őszén készített kutatás célja annak felmérése volt, hogy:
- telefonhasználat és online tevékenység esetén milyen gyakorisággal találkoznak a felhasználók bizonyos visszaélési típusokkal?
- tudják-e, hogy hova érdemes fordulni segítségért, hol jelezhetik a visszaélést, ha áldozattá válnak, illetve a visszaélési kísérleteket?
- estek-e áldozatául visszaélésnek? Ha igen, jelezték-e valamelyik szervnek, szervezetnek?
- mit tesznek akkor, ha csak találkoznak a visszaélési kísérlettel, de nem válnak áldozattá?
- tesznek-e megelőző intézkedéseket annak érdekében, hogy ne váljanak áldozattá? ha igen, akkor mit?
Adatfelvétel
Adatfelvétel ideje: 2025. november 3. – 2025. november 21.
Adatfelvétel módja: A kutatás 1000 fő megkeresésével, telefonos megkérdezés formájában zajlott.
Reprezentativitás: A minta reprezentatív a 15 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint.
A számok összege a kerekítés miatt nem minden esetben 100. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.
Szociodemográfiai jellemzők
| Demográfiai kategória | Csoport | Arány |
|---|---|---|
| A kérdezett neme szerint | férfi | 48% |
| nő | 52% | |
| A kérdezett életkora szerint | 15-29 éves | 21% |
| 30-39 éves | 22% | |
| 40-49 éves | 23% | |
| 50-59 éves | 14% | |
| 60+ | 20% | |
| A kérdezett iskolai végzettsége szerint | alapfokú | 14% |
| középfokú | 59% | |
| felsőfokú | 27% | |
| A kérdezett lakóhelye szerint | Budapest | 20% |
| Vármegyeszékhely, MJV | 21% | |
| Egyéb város | 31% | |
| Község, falu | 27% | |
| A kérdezett régió szerint | Dunántúl | 30% |
| Pest megye | 31% | |
| Alföld | 27% |
Bázis: Teljes minta (N=1000); százalékos megoszlás
Vezetői összefoglaló
A pénzügyi és nem pénzügyi csalások előfordulása
- Az anyagi kár okozására irányuló csalások közül a legmagasabb arányban hamis vagy hamisnak tűnő weboldalakkal találkoztak a 15 éves és annál idősebb magyarok, 77 százalékuk látott már ilyen oldalt élete során, és 71 százalék látott internetes oldalakon olyan terméket, ami nem tűnt valósnak. Bár a kutatásban résztvevők 66 százalékát hívták már ismeretlen számról csaló szándékkal, az elmúlt 12 hónapban csak 18 százalék tapasztalta meg ezt a negatív élményt. A nem anyagi kár okozására irányuló online csalások is elterjedtek: a válaszadók 68 százalékával fordult már elő ilyen típusú visszaélés élete során. A megkérdezettek 14 százalékát zaklatták már online, 5 százalékot az elmúlt 12 hónapban. A szülők 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy zaklatták már gyermekét, és 2 százalék válaszolt úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során előfordult ilyen eset.
- Az elmúlt 12 hónapban a leggyakoribb anyagi kár okozására irányuló megkeresési forma a csaló e-mail volt, melyet a megkérdezettek 34 százaléka tapasztalt meg, míg a nem anyagi kár okozására irányuló, online felületen tapasztalt negatív élmények között a hamis információ megjelenése (MI segítségével alkotott/deepfake tartalmak) és a megtévesztő hirdetések domináltak 28-28 százalékkal.
A csalások gyakorisága és anyagi hatása
- A csalási kísérletek gyakran ismétlődnek: a csaló e-maileket fogadók 15 százaléka 2-5 alkalommal, 5 százalék 6-10 alkalommal, 8 százalék pedig több mint 10 alkalommal szembesült ezzel a negatív tapasztalattal az elmúlt 12 hónapban. Csaló szándékú sms-t a megkérdezettek 14 százaléka kapott 2-5 alkalommal, 3 százalék 6-10 alkalommal, 1 százalék pedig 10-nél több alkalommal. A hamis vagy hamisnak tűnő internetes oldalakat és tartalmakat tekintve a gyanús, hamisítottnak tűnő termékekkel való találkozás kapcsán jelenik meg a legmagasabb arányban ismétlődés, ahol 8 százalék 4-5 alkalommal, 16 százalék pedig ötnél is többször látott ilyen terméket.
- Az anyagi kár okozása viszonylag ritka a kísérletek számához képest: a legmagasabb arányban, 3 százalékban a telefonhívások okoztak tényleges pénzügyi veszteséget a kutatás résztvevőinek. Az e-mailben, üzenetküldő alkalmazásokban, illetve sms-ben küldött csaló szándékú üzeneteket tekintve a károsultak aránya csupán 2-2-2 százalék a 15 éves és annál idősebb magyarok körében. A hamis internetes oldalak közül a webáruházak a kutatásban résztvevők 3 százalékát tévesztették meg, a befektetést kínáló oldalak, a közüzemi szolgáltatást kínáló oldalak, az online piacterek, valamint a banki oldalak pedig 2-2-2-2 százalékot.
Jelentési hajlandóság és tapasztalatok a hatóságokkal
- A károsultak jelentési hajlandósága alacsony: a telefonos csalást az elmúlt 12 hónapban megtapasztalóknak 47 százaléka, míg a hamis oldalakkal találkozóknak, a csaló szándékú sms-t, valamint üzenetküldő alkalmazáson keresztül küldött üzenetet fogadóknak mindössze 30-30-30 százaléka tett bejelentést. A telefonos csalásokat leginkább az NMHH-nak (43 százalék) és a rendőrségnek (37 százalék) jelezték a bejelentők. A csaló szándékú e-mailek és hamis internetes oldalak, termékek bejelentői elsősorban a cégnek/hivatalnak/eredeti oldalnak (37-23 százalék) jelezték az eseteket. A bejelentések fogadása a telefonhívások esetén valósult meg a legmagasabb arányban, a csalást jelzők 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden esetben fogadták bejelentését, és 27 százalék azok aránya, akiknek jelzését nem minden esetben fogadták.
- A hamis vagy gyanús oldalak bejelentőinek 57 százaléka volt elégedett az ügyintézéssel, míg a nem anyagi kár okozására irányuló csalások esetén az elégedettek aránya csupán 41 százalék. A hamis oldalakat, termékeket és a nem anyagi kár okozására irányuló internetes csalásokat tekintve az elégedetlenség legfőbb oka a visszajelzés hiánya, amit a panaszosok 32-42 százaléka kifogásolt. Azok a válaszadók, akik nem tettek bejelentést, leggyakrabban azzal indokolták döntésüket, hogy nem érte őket komoly kár (például a csaló szándékú e-maileket fogadók 45 százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget, a csaló sms-ek áldozatainak esetén 42 százalék, a közösségi oldalon keresztül érkező üzenetek fogadóit tekintve pedig 41 százalék).
Részletes tapasztalatok csatornánként
- A telefonos csalások terén a válaszadók 28 százalékát belföldi és külföldi számról is keresték az elmúlt 12 hónapban csaló szándékkal, 14 százalékot csak belföldi számról, 7 százalékot pedig csak külföldi számról. A hívások során a legmagasabb arányban előforduló negatív tapasztalat a személyes vagy banki adatok kicsalására irányuló kísérlet volt, melyet az áldozatok 43 százaléka jelölt meg. Üzenetküldő alkalmazásokban a kutatás résztvevőinek 12 százalékát hívták fel csalók az elmúlt 12 hónapban, és 19 százalékuk kapott csaló szándékkal írt üzenetet ilyen felületen. A digitális tudatosságot jelzi, hogy az üzenetküldő alkalmazásokat használók 77 százaléka tudja, hogy le lehet tiltani a telefonszámokat.
- Az SMS-alapú visszaélések a megkérdezettek 25 százalékát érintették az elmúlt 12 hónapban, és ezen üzenetek az esetek 76 százalékában valamilyen csomagküldő szolgálat nevében íródtak. Hasonló a helyzet a csaló e-mailekkel is, melyek 65 százaléka meg nem rendelt csomagokról szólt, és a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kapott üzenetek mindegyikében szerepelt link.
- Az online vásárlások során tapasztalt problémákat vizsgálva látható, hogy a vásárlók 59 százaléka kapott a képeknél rosszabb minőségű terméket, 30 százalékukkal pedig előfordult már, hogy egyáltalán nem érkezett meg a rendelés.
Tudatosság és prevenció
- A 15 éves vagy annál idősebb magyar lakosság jelentős része tájékozódott már az egy csalástípusok elleni védekezési lehetőségekről: 65 százalékuk találkozott már telefonos, 66 százalékuk pedig internetes csalások elleni tájékoztatóval. Az internetes vagy telefonos zaklatás elleni védekezésről a kutatásban résztvevők 53 százaléka szerzett információt. A telefonos és internetes csalások elleni védekezéssel kapcsolatos tájékoztatás elsődleges forrása mindkét esetben a pénzintézetek honlapja vagy közleménye volt 51, illetve 46 százalékkal. Ezt követik az internetes híroldalak 42-41 százalékos említési aránnyal, majd a közösségi híroldalak, mely információforrást a telefonos és internetes csalástípusok elleni védekezésről tájékozódók 36-36 százaléka jelölt meg. Online zaklatás elleni védelemről elsősorban internetes híroldalakról (39 százalék) tájékozódtak azon válaszadók, akik találkoztak már információval a témával kapcsolatban.
- A KiberPajzs ismertsége 39 százalékos a teljes mintában.
Pénzügyi csalások
Leginkább hamis, vagy annak látszó weboldalakkal (77 százalék) találkoztak a kutatás résztvevői a vizsgált anyagi kár okozására irányuló csalások közül, 53 százalék tapasztalt ilyet az elmúlt 12 hónapban, és 16 százalék jelentette. Ismeretlen telefonszámról a megkérdezzetek 66 százalékát hívtak, ezt 18 százalék tapasztalta meg az elmúlt 12 hónapban, és 8 százalék jelentette. Csaló szándékú e-mailt 53 százalék kapott, 34 százalék az elmúlt 12 hónap során, a jelentők aránya pedig ezen csalástípus esetén 10 százalék.
| Válaszok a kérdésekre | Hamis, vagy hamisnak látszó oldalak |
Konverziós ráta | Ismeretlen/gyanús telefonszámról hívták |
Konverziós ráta | Ismeretlen e-mail címről e-mailt |
Konverziós ráta | Ismeretlen/gyanús |
Konverziós ráta |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jelentette | 16% | 8% | 10% | 7% | ||||
Elmúlt 12 hónapban előfordult |
53% | 30%* | 18% | 46% | 34% | 31% | 25% | 30% |
Valaha előfordult |
77% | 68% | 66% | 27% | 53% | 64% | 49% | 51% |
| Válaszok a kérdésekre | Közösségi oldalakon írtak |
Konverziós ráta | Ismeretlen/gyanús telefonszámról, vagy profilról |
Konverziós ráta | Ismeretlen/gyanús telefonszámról/profilról hívták |
Konverziós ráta |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Jelentette | 6% | 6% | nincs adat | |||
Elmúlt 12 hónapban előfordult |
16% | 37% | 24% | 24% | 4% | 48% |
Valaha előfordult |
34% | 47% | 31% | 75% | 27% | 15% |
* Konverziós ráta: az adott csalást, visszaélést életükben megtapasztalók hány százaléka tapasztalta meg az elmúlt 12 hónapban is, és azok hány százaléka jelentette
Nem pénzügyi csalások
Anyagi kár okozására nem irányuló csalással a kutatásban résztvevők 68 százaléka találkozott az interneten, 53 százalék tapasztalt ilyet az elmúlt 12 hónapban, és 19 százalék azok aránya, akik jelentettek ilyen ügyet. A megkérdezettek 14 százalékát zaklatták valaha online felületen, 5 százalékot az elmúlt 12 hónapban, gyermekéről a szülők 3-2 százaléka nyilatkozott így, és ezeket az ügyeket csupán 2 százalék jelentette.
| Válaszok a kérdésekre | Nem anyagi kár érte |
Konverziós ráta | A kérdezettet zaklatták |
Konverziós ráta | A kérdezett gyermekét zaklatták |
Konverziós ráta |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Jelentette | 19% | 2% | 2% | |||
Elmúlt 12 hónapban előfordult |
53% | 36%* | 5% | 2% | ||
Valaha előfordult |
68% | 78% | 14% | 38% | 3% | 67% |
|
Bázis: Akiket az interneten ért valamilyen nem anyagi kár élete során (N=681) |
Azok körében, akiknek van gyermeke (N=626) |
||||
* Konverziós ráta: az adott csalást, visszaélést életükben megtapasztalók hány százaléka tapasztalta meg az elmúlt 12 hónapban is, és azok hány százaléka jelentette
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Hamis információ megjelenése, MI segítségével alkotott/deepfake képek valós eseményként, személyekként mutat | 41% |
| Megtévesztő online hirdetések megjelenése | 40% |
| Ismeretlenek vették fel velem a kapcsolatot csaló szándékkal (adathalászat, romantikus csalás) | 22% |
| Illegális, pl. valamely közösség ellen uszító tartalom megjelenése | 21% |
| Posztjainak (bejegyzéseinek) vagy hozzászólásainak törlése megfelelő indoklás nélkül | 10% |
| Felhasználói fiókja felfüggesztése megfelelő indoklás nélkül | 9% |
| Felhasználói fiókja elérhetetlenné válása megfelelő indoklás nélkül | 8% |
| Egyéb | 1% |
| Egyiket sem tapasztaltam | 14% |
| Nem tudom, nem válaszolok | 8% |
Csalás tapasztalása telefonos, internetes szolgáltatások használata során
A vizsgált csalásokat, visszaéléseket tekintve látható, hogy életük során a válaszadók legmagasabb arányban az interneten böngészve találkoztak olyan termékkel vagy ajánlattal, amely nem tűnt valósnak (71 százalék). Ezt követi az ismeretlen vagy gyanús telefonszámról csaló szándékkal érkező hívás (66 százalék), majd az ismeretlen e-mail címről csaló szándékkal küldött e-mail (53 százalék).
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Az interneten böngészve olyan termékkel vagy ajánlattal találkozott, amelyek nem tűntek valósnak | 71% |
| Ismeretlen vagy gyanús telefonszámról hívták telefonján csaló szándékkal | 66% |
| Ismeretlen e-mail címről e-mailt kapott csaló szándékkal | 53% |
| Hamis információval találkozott, pl. MI segítségével generált/deepfake képek valósként mutatva | 50% |
| Ismeretlen vagy gyanús telefonszámról kapott sms-t csaló szándékkal | 49% |
| Közösségi oldalakon írtak ismeretlenek csaló szándékkal | 34% |
| Ismeretlen/gyanús telefonszámról/profilról kapott üzenetküldő alkalmazásban üzenetet csaló szándékkal | 31% |
| Online vásárlásnál eladó/szolgáltatás nyújtója a vételár átutalása után nem teljesített teljesített | 27% |
| Ismeretlen/gyanús telefonszámról/profilról hívták üzenetküldő alkalmazáson keresztül csaló szándékkal | 27% |
| Online felületen valamilyen illegális, pl. egy közösség ellen uszító tartalommal találkozott | 26% |
| Internetes keresőprogramon a hirdetések között megjelenő, hamisított weboldalon át próbálták kicsalni adatait | 21% |
| Törölték posztját (bejegyzését), hozzászólását közösségi oldalon | 21% |
| Felfüggesztették felhasználói fiókját egy közösségi oldalon, vagy online felületen | 16% |
| Elérhetetlenné vált felhasználói fiókja egy közösségi oldalon, vagy online felületen | 15% |
| Online zaklatták szexuális céllal | 14% |
| Gyermekeit online zaklatták szexuális céllal | 2% |
| Ezek közül egyik sem | 5% |
| Nem tudom, nem válaszolok | 2% |
Pénzügyi célú csaló szándék tapasztalása az elmúlt egy évben
Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt, anyagi kár okozására irányuló megkeresések közül a teljes minta tagjai legmagasabb arányban a csaló szándékú e-mailt (34 százalék), a hamis vagy gyanús internetes oldalak közül pedig a hamis, vagy hamisnak látszó webáruházakat (29 százalék) említették meg. (Míg az bal oldali diagram kategóriáinak esetén a csaló szándék bebizonyosodott, addig a jobb oldali diagramon felsorolt, interneten látott oldalak, lehet, hogy csak hamisnak látszottak, de valójában nem azok, ezért a két diagram adatai nem összehasonlíthatóak, külön lettek ábrázolva.)
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Csaló szándékú email | 34% |
| Csaló szándékú sms | 25% |
| Csaló szándékú üzenet üzenetküldő alkalmazásokon keresztül | 24% |
| Csaló szándékú telefonhívás | 18% |
| Csaló szándékú üzenet közösségi médiaoldalon keresztül | 16% |
| Csaló szándékú hívás üzenetküldő alkalmazáson keresztül | 4% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó webáruházat látott | 29% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó befektetéseket kínáló oldalakat látott | 20% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó online piactereket látott | 17% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó, közüzemi szolgáltatást kínáló oldalakat (például energiaszolgáltató, telefonszolgáltató) látott | 14% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó banki oldalakat látott | 13% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó hatósági oldalakat (rendőrség, földhivatal) látott | 7% |
Ahányszor anyagi kár okozására irányuló megkeresés érte
Csaló szándékú e-mailt a kutatásban résztvevők 34 százaléka kapott, 4 százalék 1 alkalommal, 15 százalék 2-5 alkalommal, 5 százalék 6-10 alkalommal, 8 százalék pedig 10-nél több alkalommal. Csaló szándékú sms-t a megkérdezett 25 százaléka fogadott, 6 százalék 1 alkalommal, 14 százalék 2-5 alkalommal, 3 százalék 6-10 alkalommal, 1 százalék pedig 10-nél több alkalommal. Üzenetküldő alkalmazáson keresztül a válaszadók 24 százaléka kapott csaló üzenetet, 9 százalékot 2-5 alkalommal kerestek. Telefonon a megkérdezettek 18 százalékát keresték csaló szándékkal, 9 százalékot 2-5 alkalommal. Csaló szándékú üzenetet 16 százalék kapott közösségi médiaoldalon keresztül, 9 százalék 2-5 alkalommal, üzenetküldő alkalmazáson keresztül pedig 4 százalékot hívtak, 2 százalékot 2-5 alkalommal.
| Esetek | tapasztalta | 1 alkalommal | 2-5 alkalommal | 6-10 alkalommal | 10-nél több alkalommal |
|---|---|---|---|---|---|
| Csaló szándékú email | 34% | 4% | 15% | 5% | 8% |
| Csaló szándékú sms | 25% | 6% | 14% | 3% | 1% |
| Csaló szándékú üzenet üzenetküldő alkalmazásokon keresztül | 24% | 4% | 9% | 3% | 1% |
| Csaló szándékú telefonhívás | 18% | 4% | 9% | 2% | 1% |
| Csaló szándékú üzenet közösségi médiaoldalon keresztül | 16% | 3% | 9% | 2% | 2% |
| Csaló szándékú hívás üzenetküldő alkalmazáson keresztül | 4% | 1% | 2% | 0% | 0% |
Internetes oldalakon megjelenő hamis vagy hamisnak látszó tartalmak
A megkérdezettek 34 százaléka látott az elmúlt 12 hónapban olyan terméket, ami hamisítottnak tűnt, vagy gyanús volt kép alapján, 3 százalék egyszer, 7 százalék 2-3 alkalommal, 8 százalék 4-5 alkalommal, 16 százalék pedig több mint 5 alkalommal. Hamis, vagy hamisnak látszó webáruházzal a kutatásban résztvevők 29 százaléka találkozott, 11 százalék 2-3 alkalommal, 8 százalék 4-5 alkalommal. Hamis, vagy hamisnak látszó befektetési oldalakat a válaszadók 20 százaléka látott, 9 százalék 2-3 alkalommal. Olyan online piactereket, melyek hamisak voltak, vagy hamisnak tűntek, a válaszadók 17 százaléka fedezett fel, 6 százalék 2-3 alkalommal, 4 százalék 4-5 alkalommal, 5 százalék pedig több, mint 5 alkalommal.
| Esetek | tapasztalta | egyszer | 2 - 3 alkalommal | 4 - 5 alkalommal | több mint 5 alkalommal |
|---|---|---|---|---|---|
| Olyan terméket látott, ami hamisítottnak tűnt, vagy gyanús volt kép alapján (pl.: mesterséges intelligenciával alkotott kép): | 34% | 3% | 7% | 8% | 16% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó webáruházakat látott | 29% | 3% | 11% | 8% | 7% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó befektetéseket kínáló oldalakat látott | 20% | 3% | 9% | 4% | 5% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó online piactereket látott | 17% | 2% | 6% | 4% | 5% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó, közüzemi szolgáltatást kínáló oldalakat látott (például energiaszolgáltató, telefonszolgáltató) | 14% | 3% | 5% | 4% | 3% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó banki oldalakat látott | 13% | 2% | 5% | 3% | 3% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó hivatali, hatósági oldalakat látott (rendőrség, földhivatal) | 7% | 2% | 3% | 1% | 1% |
Nem pénzügyi célú csaló szándék tapasztalása az elmúlt egy évben
Az elmúlt 12 hónapban a nem anyagi kár okozására irányuló csalások közül a hamis információ, például MI segítségével alkotott/deepfake képek megjelenése (28 százalék) és a megtévesztő online hirdetések megjelenése (28 százalék) volt a leggyakoribb. Ezt követte az ismerkedésnek tűnő kapcsolatfelvétel csaló szándékkal, ezt a válaszlehetőséget az összes válaszadó 15 százaléka jelölte meg.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Hamis információ megjelenése, MI segítségével alkotott/deepfake képek valós eseményként, személyekként mutat | 28% |
| Megtévesztő online hirdetések megjelenése | 28% |
| Ismeretlenek vették fel velem a kapcsolatot csaló szándékkal (adathalászat, romantikus csalás) | 15% |
| Illegális, pl. valamely közösség ellen uszító tartalom megjelenése | 14% |
| Posztjainak (bejegyzéseinek) vagy hozzászólásainak törlése megfelelő indoklás nélkül | 7% |
| Felhasználói fiókja felfüggesztése megfelelő indoklás nélkül | 6% |
| Felhasználói fiókja elérhetetlenné válása megfelelő indoklás nélkül | 6% |
| Online szexuális zaklatás | 5% |
| Gyermek szexuális zaklatása | 1% |
| Egyéb anyagi kárt nem okozó csalás | 0% |
Akiket ért anyagi kár pénzügyi csalás miatt
Az összes válaszadót tekintve a legmagasabb arányban a csaló szándékú telefonhívás miatt érte a megkérdezetteket anyagi kár (3 százalék), 2-2-2 százalék károsult anyagilag csaló szándékú e-mail, üzenetküldő alkalmazásokon keresztül érkezett csaló szándékú üzenet, valamint csaló szándékú sms miatt.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Csaló szándékú telefonhívás | 3% |
| Csaló szándékú email | 2% |
| Csaló szándékú üzenet üzenetküldő alkalmazásokon keresztül | 2% |
| Csaló szándékú sms | 2% |
| Csaló szándékú üzenet közösségi médiaoldalon keresztül | 1% |
A negatív tapasztalatok jelentése
Az egyes csalástípusok, visszaélések áldozatait tekintve látható, hogy a negatív tapasztalatok közül legmagasabb arányban (47 százalék) a csaló szándékú telefonhívást jelentették az elmúlt 12 hónapban azok, akik tapasztaltak ilyet. Ezt követi a közösségi médiaoldalon keresztül küldött üzenet (37 százalék), majd a nem anyagi kár okozására irányuló internetes csalás (36 százalék). A csaló szándékú e-maileket 31 százalékban jelentették azok, akik megtapasztalták ezen csalástípust.
| Esetek | Igen, minden alkalommal | Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | Jelentette |
|---|---|---|---|
| Csaló szándékú telefonhívás (N=180) | 26% | 20% | 47% |
| Csaló szándékú üzenet közösségi médiaoldalon keresztül (N=161) | 24% | 13% | 37% |
| Anyagi kárt nem okozó online csalás (N=532) | 16% | 20% | 36% |
| Csaló szándékú email (N=342) | 14% | 16% | 31% |
| Hamisnak látszó oldalak (banki oldal, webáruház, online piactér, stb.) (N=528) | 14% | 16% | 30% |
| Csaló szándékú sms (N=248) | 17% | 13% | 30% |
| Csaló szándékú üzenet üzenetküldő alkalmazásokon keresztül (N=188) | 19% | 11% | 30% |
Akiknek jelentették az egyes csalástípusokat
Pénzintézethez a telefonos csalást bejelentők 43 százaléka fordult, a csaló e-mailt jelentők 26 százaléka, és a hamis vagy gyanús oldalról beszámolók 23 százaléka. A telefonszolgáltatót a csaló szándékú telefonhívást jelentők 37 százaléka kereste fel, az internetszolgáltatót a csaló e-mailt jelentők 20 százaléka, és a hamis oldalt jelentők 17 százaléka. A rendőrséget a csaló telefonhívásokat jelentők 27 százaléka kereste fel, csaló szándékú e-mailt 20 százalék jelentett a rendőrségnek, hamis vagy hamisnak tűnő oldalakat pedig 19 százalék. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot a csaló szándékú telefonhívást jelentők 2 százaléka kereste fel, csaló szándékú e-mail esetén 6 százalék jelentett az NMHH-nak, hamis vagy hamisnak tűnő oldalak esetén pedig 5 százalék.
| Intézet | Csaló szándékú telefonhívás (N=84) | Csaló szándékú e-mail (N=105) | Hamis, vagy hamisnak látszó oldalak (banki oldal, webáruház, online piactér stb.) (N=158) |
|---|---|---|---|
| Pénzintézet | 43% | 26% | 23% |
| Telefonszolgáltató/Internetszolgáltató | 37% | 20% | 17% |
| Rendőrség | 27% | 20% | 19% |
| A cég, hivatal, aminek nevében hívták/ Az eredeti oldal, amit hamisítani próbáltak | 21% | 37% | 23% |
| Fogyasztóvédelmi hatóság | 11% | 6% | 20% |
| Adatvédelmi hatóság | 6% | 8% | 11% |
| Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | 2% | 6% | 5% |
| Jogsegélyszolgálat/ Segélyszervezet/szolgálat | 2% | 2% | 2% |
A jelzések fogadása az egyes csalások esetén
A csaló szándékú telefonhívások bejelentéseit fogadták a legmagasabb arányban minden esetben (62 százaléka jelölte meg a bejelentőknek), ezt követi a csaló e-mail és a hamis oldalak bejelentése (55-55 százalék nyilatkozott így a bejelentők körében). A legkevésbé az anyagi kárt nem okozó online csalások bejelentését fogadták minden esetben (49 százaléka jelölte meg az érintetteknek).
| Esetek | Igen, minden esetben | Nem minden alkalommal | Soha nem fogadták | NT/NV |
|---|---|---|---|---|
| Csaló szándékú telefonhívás (N=84) | 62% | 27% | 6% | 5% |
| Csaló szándékú email (N=105) | 55% | 26% | 8% | 11% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó oldalak (banki oldal, webáruház, online piactér stb.) (N=158) | 55% | 27% | 6% | 12% |
| Anyagi kárt nem okozó online csalás (N=192) | 49% | 31% | 10% | 10% |
Tapasztalatok a jelzések fogadása után
A csaló szándékú e-mailek jelentőit tekintve 52 százalék kapott tájékoztatást a tervezett lépésekről és 37 százalék arról, hogy megvizsgálják a bejelentést, míg a hamis vagy gyanús oldalak esetén ezek a tapasztalatok 35 és 38 százalékos arányban jelentek meg, a nem anyagi kár okozására irányuló csalásoknál pedig 35 és 36 százalékos arányban. Az ügy kivizsgálása a hamis weboldalak jelentése esetén történt meg a legmagasabb arányban 25 százalékkal, a nem anyagi kár okozására irányuló csalásoknál 22 százalék, a csaló szándékú e-mailnél pedig 18 százalék jelölte meg ezt a tapasztalatot. Arról, hogy hova forduljon, az érintettek 9 százalékát tájékoztatták csaló e-mail esetén, 12 százalékot a hamis oldalakat tekintve, és 14 százalékot az anyagi kárt nem okozó internetes csalások esetén. Az egyéb konkrét segítségnyújtások, mint például a kártérítés vagy a jogi segítségnyújtás, minden vizsgált, 75-ös elemszámot elérő csoportban 10 százalék alatt maradtak. Érdekesség, hogy az anyagi kárt nem okozó csalásoknál az esetek 15 százalékában felülvizsgálták az ügyet, viszont megjelent egy 14 százalékos réteg is, akiket arról tájékoztattak, hogy nem tudnak foglalkozni a bejelentésükkel.
| Esetek | Tájékoztatták, hogy megteszik a lehetséges intézkedéseket | Tájékoztatták, hogy megvizsgálják a bejelentést | Kivizsgálták az ügyet | Tájékoztatták, hogy nem tudnak foglalkozni a bejelentéssel | Tájékoztatták arról, hogy a továbbiakban hova forduljon | Jelentették az ügyet más szervezetnek | Jogi segítséget kapott | Kártérítést kapott | Felülvizsgálták az ügyet | Nem foglalkoztak az üggyel | Egyéb | NT/NV |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Csaló szándékú email (N=85) | 52% | 37% | 18% | 9% | 5% | 6% | 5% | 3% | - | 5% | 0% | 7% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó oldalak (banki oldal, webáruház, online piactér stb.) (N=129) | 35% | 38% | 25% | 12% | 16% | 11% | 7% | 6% | nincs adat | nincs adat | 1% | 6% |
| Anyagi kárt nem okozó online csalás (N=154) | 35% | 36% | 22% | 14% | 10% | 7% | 3% | nincs adat | 15% | nincs adat | 3% | 2% |
Elégedettség az ügyintézéssel az egyes csalások esetén
Azon megkérdezettek körében, akiknek hamis oldalon tapasztalt, anyagi kár okozására irányuló csalás esetén fogadták jelzését, 57 százalék volt elégedett az ügyintézéssel, 27 százalék volt teljesen elégedett, 30 százalék pedig inkább. Azon válaszadók között, akiknek fogadták a jelzését csaló szándékú e-mail esetén, 53 százalék fejezte ki elégedettségét az ügyintézéssel kapcsolatban, 34 százalék volt teljesen elégedett, és 19 százalék volt inkább elégedett. Azon megkérdezettek, akiknek fogadták a jelzését anyagi kárt nem okozó csalás esetén, 41 százalékban voltak elégedettek az ügykezeléssel, 26 százalék teljes mértékben, 15 százalék inkább elégedett volt.
| Esetek | 5 - Teljes mértékben elégedett volt | 4 | 3 | 2 | 1- Egyáltalán nem volt elégedett | NT/NV | top2 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hamis, vagy hamisnak látszó oldalak (banki oldal, webáruház, online piactér stb.) (N=129) | 27% | 30% | 24% | 10% | 8% | 1% | 57% |
| Csaló szándékú email (N=85) | 34% | 19% | 24% | 9% | 11% | 3% | 53% |
| Anyagi kárt nem okozó online csalás (N=154) | 26% | 15% | 31% | 13% | 15% | 0% | 41% |
Amiért nem jelentették az esetet
Leginkább azért nem jelentették az esetet az egyes csalástípusok áldozatai, mert nem tartották fontosnak / nem érte őket (komoly) kár, legmagasabb arányban a csaló szándékú email és a csaló szándékú sms kapcsán jelenik meg ez az ok az adott csalástípus áldozatainak körében (45-42 százalék). A második leggyakrabban előforduló ok az, hogy a hatóságok tehetetlenek, ezt a válaszlehetőséget a csaló szándékú sms-eket, illetve közösségi médiaoldalon keresztül érkező üzeneteket fogadók jelölték meg a legmagasabb arányban (30-30 százalék).
| Esetek | Nem tartottam fontosnak, nem ért (komoly) kár | Úgysem fog kiderülni, hogy ki a tényleges elkövető. | A hatóságok tehetetlenek, nem tesznek érdemi lépéseket, nem érdemes jelenteni | Nem tudtam kinek lehet | Már korábban is jelentettem hasonló ügyet, de a visszajelzést nem tartottam érdemi segítségnek | Már korábban jelentettem, és azóta nem történt előrelépés az ügyben | Már korábban jelentettem, és nem kaptam visszajelzést | Szégyelltem, hogy ilyen eset történt | Egyéb | Nem tudom, nem válaszolok |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Anyagi kárt nem okozó online csalás (N=445) | 35% | 22% | 19% | 19% | 10% | 10% | 9% | 1% | 1% | 12% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó oldalak (banki oldal, webáruház, online piactér stb.) (N=456) | 36% | 24% | 20% | 16% | 10% | 10% | 10% | 3% | 1% | 13% |
| Csaló szándékú email (N=293) | 45% | 24% | 26% | 21% | 9% | 10% | 12% | 1% | 1% | 10% |
| Csaló szándékú sms (N=205) | 42% | 30% | 27% | 20% | 10% | 6% | 8% | 0% | 1% | 7% |
| Csaló szándékú üzenet üzenetküldő alkalmazásokon keresztül (N=153) | 40% | 18% | 24% | 23% | 14% | 12% | 10% | 2% | 0% | 8% |
| Csaló szándékú üzenet közösségi médiaoldalon keresztül (N=122) | 41% | 30% | 33% | 23% | 10% | 14% | 8% | 1% | 2% | 5% |
| Csaló szándékú telefonhívás (N=133) | 38% | 25% | 26% | 14% | 10% | 8% | 15% | 5% | 0% | 6% |
Csaló szándékú telefonhívás az elmúlt 12 hónapban
Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek 28 százalékát hívták belföldi és külföldi számról is, 14 százalékot csak belföldi számról, 7 százalékot pedig csak külföldi számról.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, csak belföldi számról | 14% |
| Igen, csak külföldi számról | 7% |
| Belföldi és külföldi számról is hívtak | 28% |
| Nem hívták | 49% |
| NTNV | 3% |
Akik felvették a telefont, vagy visszahívták a számot
Az elmúlt 12 hónapban csaló szándékkal hívott válaszadók közül 56 százalék vette fel a telefont bármely alkalommal, 44 százalék soha. A visszahívás tekintetében látható, hogy a csalástípusban érintett válaszadók 10 százaléka hívott vissza a csalót, amikor kereste, 83 százalék nem, és 7 százalék próbálta, de nem volt visszahívható a szám.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 56% |
| Nem | 44% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 10% |
| Nem | 83% |
| Próbálta, de nem volt visszahívható | 7% |
A negatív tapasztalat típusa a csaló szándékú telefonhívás során
Azon megkérdezettek körében, akik felvették a telefont, vagy visszahívták a számot, amikor csaló szándékkal hívták őket, 43 százaléktól próbálták meg kicsalni személyes, vagy banki adatait valamely cég, vagy hatóság nevében, 24 százaléknak pedig nem létező fizetési kötelezettségről számoltak be a csalók valamely cégnek álcázva magukat. A kérdésre válaszolók 25 százalékát nem érte negatív tapasztalat csaló szándékú telefonhívás kapcsán.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Megpróbálták kicsalni személyes, vagy banki adatait valamely cég, vagy hatóság nevében | 43% |
| Valamely cég nevében nem létező fizetési kötelezettségről számoltak be | 24% |
| Ismerősnek adta ki magát a hívó, és pénzt szeretett volna kicsalni, pl. unokázós csalás | 6% |
| A vártnál magasabb összeget számlázott ki a szolgáltató, miután visszahívta a számot | 3% |
| Zsarolással, fenyegetéssel próbálkoztak | 3% |
| Egyéb | 3% |
| Nem ért negatív tapasztalat | 25% |
| NT/NV | 10% |
Akiknek jelentettek csaló szándékú telefonhívást
Azon válaszadók, akik jelentették a csaló szándékú telefonhívást, a pénzintézetet keresték meg a legmagasabb arányban (43 százalék). Ezt követi a telefonszolgáltató (37 százalék) és a rendőrség (27 százalék).
| Intézet | Arány |
|---|---|
| Pénzintézet | 43% |
| Telefonszolgáltató | 37% |
| Rendőrség | 27% |
| A cég, hivatal, aminek nevében hívták | 21% |
| Fogyasztóvédelmi hatóság | 11% |
| Adatvédelmi hatóság | 6% |
| Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | 2% |
| Jogsegélyszolgálat | 2% |
| Egyéb | 4% |
| NT/NV | 0% |
Csaló szándékú hívás üzenetküldő alkalmazásokban az elmúlt 12 hónapban
A kutatásban résztvevők 12 százalékát hívták üzenetküldő alkalmazáson keresztül csaló szándékkal az elmúlt 12 hónapban.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 12% |
| Nem | 87% |
| NT/NV | 2% |
Akik felvették, vagy visszahívták a számot az üzenetküldő alkalamazásban
Az elmúlt 12 hónapban üzenetküldő alkalmazásban csaló szándékkal hívott megkérdezettek közül 48 százalék vette fel a telefont legalább egyszer, 52 százalék soha. Az ismeretlen számok, vagy profilok visszahívóinak aránya 11 százalék, míg 89 százalék soha nem hívta vissza ezeket.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 48% |
| Nem | 52% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 11% |
| Nem | 89% |
Csaló szándékú sms az elmúlt 12 hónapban
A megkérdezettek 25 százaléka kapott csaló szándékú sms-t az elmúlt 12 hónapban.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 25% |
| Nem | 72% |
| NT/NV | 3% |
Link a csaló szándékú sms-ben
Azon válaszadók körében, akik csaló szándékú sms-t kaptak az elmúlt 12 hónapban, 65 százalék nyilatkozott úgy, hogy az sms minden alkalommal tartalmazott linket, 19 százalék kevesebbszer látott linket, mint ahány üzenetet kapott, 10 százalék pedig sosem fedezett fel linket az sms-ekben.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, minden alkalommal | 65% |
| Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | 19% |
| Nem | 10% |
| NT/NV | 6% |
Csaló szándékú sms-ek tartalma
A csaló szándékú sms-ek legmagasabb arányban csomagküldő szolgálat nevében íródtak (76 százalék). Második helyen a nyereményjátékkal kapcsolatos tartalmat (38 százalék) említették azon válaszadók, akiknek írtak sms-t csaló szándékkal az elmúlt 12 hónapban, harmadik helyen pedig a bank, biztosító nevében íródott üzenetet (32 százalék).
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Csomagküldő szolgálat nevében írtak | 76% |
| Nyereményjátékkal kapcsolatban írtak | 38% |
| Bank, biztosító nevében írtak | 32% |
| Telefonszolgáltató nevében írtak | 24% |
| Energiaszolgáltató nevében írtak | 23% |
| Hatóság nevében írtak (pl.: rendőrség) | 18% |
| Streaming szolgáltató nevében írtak | 1% |
| Egyéb | 1% |
| NT/NV | 5% |
Csaló szándékú üzenet az elmúlt 12 hónapban üzenetküldő alkalmazásokban
Az az elmúlt 12 hónapban a kutatásban résztvevők 13 százaléka kapott csaló szándékú Messenger üzenetet, 6 százalék WhatsApp üzenetet, és 4 százalék Viber üzenetet.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Messenger üzenetet kapott | 13% |
| Whatsapp üzenetet kapott | 6% |
| Viber üzenetet kapott | 4% |
| Nem kapott ismeretlentől üzenetet egyik felületen sem | 79% |
| Nem tudom, nem válaszolok | 2% |
Link a csaló szándékú üzenetküldő alkalmazásban küldött üzenetben
Azon válaszadók körében, akik kaptak csaló szándékú üzenetet üzenetküldő alkalmazásban, 47 százalék jelölte meg, hogy az üzenet minden alkalommal tartalmazott linket, 32 százalék esetén kevesebbszer, mint ahányszor ilyen negatív tapasztalat érte, 11 százalék pedig sosem talált linket a kapott üzenetekben.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, minden alkalommal | 47% |
| Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | 32% |
| Nem | 11% |
| NT/NV | 10% |
Üzenetküldő alkalmazásban küldött csaló szándékú üzenetek tartalma
Az üzenetküldő alkalmazásban küldött csaló szándékú üzenetek legfőképp csomagküldő szolgálat nevében íródtak (55 százalék). Ezt követi a nyereményjátékkal kapcsolatos tartalom (43 százalék), majd a bank, biztosító nevében írt üzenet (30 százalék).
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Csomagküldő szolgálat nevében írtak | 55% |
| Nyereményjátékkal kapcsolatban írtak | 43% |
| Bank, biztosító nevében írtak | 30% |
| Társkeresési céllal írtak | 17% |
| Energiaszolgáltató nevében írtak | 16% |
| Hatóság nevében írtak (pl.: rendőrség) | 11% |
| Feladott hirdetésére reagáltak hamis vételi szándékkal | 4% |
| Egyéb | 7% |
| NT/NV | 11% |
Üzenetküldő alkalmazások funkcióinak ismerete
Az üzenetküldő alkalmazásokat használók közül 77 százalék tudja, hogy le lehet tiltani telefonszámot. A kérdésre válaszolók 68 százaléka van tisztában azzal, hogy be lehet állítani, kinek a hívásait/üzeneteit kapja meg.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 77% |
| Nem | 23% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 68% |
| Nem | 32% |
A szolgáltató nem tudja követni a hívásokat üzenetküldő alkalmazásokban
Az üzenetküldő alkalmazásokat használók közül 46 százalék tudja, hogy a telefonos szolgáltatók nem tudják követni az alkalmazásokon keresztül folytatott hívásokat.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 46% |
| Nem | 54% |
Csaló szándékú e-mail az elmúlt 12 hónapban
Az elmúlt 12 hónapban a kutatásban résztvevők 34 százaléka kapott csaló szándékú email-t.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 34% |
| Nem | 66% |
Link a csaló szándékú e-mailben
A kutatás azon résztvevői között, akik csaló szándékú e-mailt kaptak az elmúlt 12 hónapban, 55 százalék nyilatkozott úgy, hogy az e-mail minden alkalommal tartalmazott linket, 29 százalék válaszolta azt, hogy kevesebbszer, mint ahányszor ilyen negatív tapasztalat érte, 3 százalék pedig sosem látott linket az emailben.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, minden alkalommal | 55% |
| Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | 29% |
| Nem | 3% |
| NT/NV | 12% |
Csaló szándékú e-mailek tartalma
A csaló szándékú e-mailek legmagasabb arányban említett tartalma a meg nem rendelt csomaggal kapcsolatos információ (65 százalék). Ezt követi a nem valós hatósági, közmű szolgáltatáshoz köthető, fizetési kötelezettségről szóló tájékoztatás (52 százalék), majd a gyanús banki szolgáltatás kínálása (33 százalék).
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Meg nem rendelt csomaggal kapcsolatos információkról tájékoztatott | 65% |
| Nem valós hatósági, közmű szolgáltatás fizetési kötelezettségről tájékoztatott | 52% |
| Gyanús banki szolgáltatást kínált | 33% |
| Vámfizetési kötelezettségről tájékoztatott | 32% |
| Gyanús termékvásárlási lehetőséget kínált | 29% |
| Gyanús befektetési lehetőséget kínált | 23% |
| Társkeresési céllal írtak | 15% |
| Zsarolással, fenyegetéssel próbálkoztak | 9% |
| Ismerősök, családtagok nevében kértek segítségnyújtást | 5% |
| Egyéb | 3% |
| Nem tudom, nem válaszolok | 5% |
Anyagi kár a csaló szándékú e-mailek miatt
Azon megkérdezettek körében, akik kaptak csaló szándékú e-mailt az elmúlt 12 hónapban, 7 százalékot ért anyagi kár, 91 százalékot pedig nem.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Érte anyagi kár | 7% |
| Nem érte anyagi kár | 91% |
| NT/NV | 2% |
Csaló szándékú e-mailek jelentése
Azon megkérdezettek körében, akik kaptak csaló szándékú e-mailt az elmúlt 12 hónapban, 69 százalék soha nem jelentette az esetet. A válaszadók 14 százaléka jelentette a csaló szándékú e-mailt minden alkalommal, és 16 százalék jelezte az esetet kevesebbszer, mint ahányszor ilyen negatív tapasztalat érte.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, minden alkalommal | 14% |
| Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | 16% |
| Soha nem jelentette | 69% |
Csaló szándékú üzenet közösségi oldalakon az elmúlt 12 hónapban
Az elmúlt 12 hónapban a kutatásban résztvevők 16 százalékát keresték meg közösségi oldalon csaló szándékkal.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 16% |
| Nem | 84% |
Közösségi oldalakon kapott csaló szándékú üzenetek tartalma
A közösségi oldalon érkezett csaló szándékú üzenetek leginkább termékvásárlási lehetőséget kínáltak (44 százalék), befektetési lehetőséggel kapcsolatban a kérdésre válaszolók 36 százaléka kapott üzenetet, társkeresési célú üzenetet pedig 29 százaléknak küldtek.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Termékvásárlási lehetőséget kínált | 44% |
| Befektetési lehetőséget kínált | 36% |
| Társkeresési céllal írtak | 29% |
| Barátkozási céllal írtak | 27% |
| Segítségnyújtást kért | 24% |
| Banki szolgáltatást kínált | 21% |
| Zsarolással, fenyegetéssel próbálkoztak | 5% |
| Egyéb | 7% |
| NT/NV | 5% |
Akiket megtévesztettek hamis oldalak az interneten
A teljes mintát tekintve, a hamis vagy hamisnak látszó internetes oldalak közül a legnagyobb arányban a webáruházak miatt érte a válaszadókat negatív tapasztalat (3 százalék). A kutatásban résztvevők 2-2-2-2 százalékát érte negatív tapasztalat a hamis befektetéseket kínáló oldalak, közüzemi szolgáltatást kínáló oldalak, online piacterek és banki oldalak miatt.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Hamis, vagy hamisnak látszó webáruházak | 3% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó befektetéseket kínáló oldalak | 2% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó, közüzemi szolgáltatást kínáló oldalak (például energiaszolgáltató, telefonszolgáltató) | 2% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó online piacterek | 2% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó banki oldalak | 2% |
| Hamis, vagy hamisnak látszó hatósági oldalak (rendőrség, földhivatal) | 1% |
Hamis, vagy annak látszó oldalakon tapasztalt csalás jelentése
Azon válaszadók között, akik találkoztak hamis vagy gyanús weboldallal, 70 százalék soha nem jelentette az esetet. A kérdésre válaszolók 14 százaléka jelentette minden alkalommal, 16 százalék pedig kevesebbszer, mint ahányszor ilyen negatív tapasztalat érte.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, minden alkalommal | 14% |
| Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | 16% |
| Soha nem jelentette | 70% |
Elégedetlenség az ügyintézéssel hamis oldalon tapasztalt csalás esetén
A hamis oldalon történt, anyagi kár okozására irányuló negatív tapasztalat bejelentésével elégedetlenek leginkább azt kifogásolták, hogy nem kaptak visszajelzést / nem tájékoztatták őket az ügy állásáról, az eredményről (32 százalék). A második legfőbb ok az volt, hogy nem találták meg az elkövetőt (30 százalék), a harmadik pedig az időigényes panaszkezelési folyamat (27 százalék).
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Nem kapott visszajelzést, nem tájékoztatták az ügy állásáról, az eredményről | 32% |
| Nem találták meg az elkövetőt | 30% |
| Időigényes volt a panaszkezelés folyamata | 27% |
| Nem foglalkoztak érdemben az ügyével | 26% |
| Nem térült meg a kár | 19% |
| Az ügyfélszolgálatos munkatárs stílusával | 8% |
| Egyéb | 1% |
| NT/NV | 6% |
Problémák a megvásárolt termékkel
Az internetes vásárlás során az elmúlt 12 hónapban a válaszadók 59 százaléka tapasztalta azt, hogy rendelés esetén a termék minősége rosszabb volt, mint a képeken. Ezt a problémát a válaszadók 17 százaléka egyszer, 27 százalék 2–3 alkalommal, 9 százalék pedig 4–5 alkalommal tapasztalta. Az, hogy a megvásárolt termék nem érkezett meg, a kérdésre válaszolók 30 százalékát érintette. Azon válaszadók körében, akik ezt a problémát tapasztalták, 22 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyszer fordult vele elő, hogy nem kapta meg a terméket, 5 százalékhoz pedig 2–3 alkalommal nem jutott el.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, csak belföldi számról | 14% |
| Igen, csak külföldi számról | 7% |
| Belföldi és külföldi számról is hívtak | 28% |
| Nem hívták | 49% |
| NTNV | 3% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Egyszer sem | 70% |
| Egyszer | 22% |
| 2 - 3 alkalommal | 5% |
| 4 - 5 alkalommal | 2% |
| több mint 5 alkalommal | 1% |
Nem anyagi kár okozására irányuló csalások tapasztalása, jelentése
Az nem anyagi kár okozására irányuló online csalások közül az elmúlt 12 hónapban a legmagasabb arányban tapasztalt csalástípus a hamis információ megjelenése, MI segítségével alkotott/deepfake kép volt (28 százalék) és a megtévesztő online hirdetések megjelenése (28 százalék). Azok közül, akiket anyagi kárt nem okozó negatív tapasztalat ért az interneten vagy a közösségi médiában az elmúlt 12 hónapban, 64 százalék soha nem jelentette az esetet, 20 százalék jelentette, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat érte, és 16 százalék azok aránya, akik minden alkalommal jelentették.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Hamis információ megjelenése, MI segítségével alkotott/deepfake képek valós eseményként, személyekként mutat | 28% |
| Megtévesztő online hirdetések megjelenése | 28% |
| Ismeretlenek vették fel velem a kapcsolatot csaló szándékkal (adathalászat, romantikus csalás) | 15% |
| Illegális, pl. valamely közösség ellen uszító tartalom megjelenése | 14% |
| Posztjainak (bejegyzéseinek) vagy hozzászólásainak törlése megfelelő indoklás nélkül | 7% |
| Felhasználói fiókja felfüggesztése megfelelő indoklás nélkül | 6% |
| Felhasználói fiókja elérhetetlenné válása megfelelő indoklás nélkül | 6% |
| Egyéb | 0% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen, minden alkalommal | 16% |
| Igen, de kevesebbszer, mint ahányszor negatív tapasztalat ért | 20% |
| Soha nem jelentette | 64% |
Elégedetlenség az ügyintézéssel anyagi kárt nem okozó csalás esetén
A nem anyagi kár okozására irányuló, online negatív tapasztalat bejelentését követő ügyintézési folyamattal elégedetlenek leginkább azt kifogásolták, hogy nem kaptak visszajelzést / nem tájékoztatták az ügy állásáról, az eredményről (43 százalék). Azt, hogy nem foglalkoztak érdemben az ügyével, 40 százalék jelölte meg, azt pedig, hogy nem találták meg az elkövetőt, 34 százalék.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Nem kapott visszajelzést, nem tájékoztatták az ügy állásáról, az eredményről | 43% |
| Nem foglalkoztak érdemben az ügyével | 40% |
| Nem találták meg az elkövetőt | 34% |
| Időigényes volt a panaszkezelés folyamata | 15% |
| Az ügyfélszolgálatos munkatárs stílusával | 12% |
| Egyéb | 3% |
| NT/NV | 2% |
Telefonos csalások elleni védekezésről szóló tájékoztatás ismerete
A válaszadók 65 százaléka találkozott már telefonos pénzügyi visszaélések elleni védekezésről szóló tájékoztatóval. Azon megkérdezettek, akik találkoztak telefonos csalás elleni védekezésről szóló tájékoztatóval, a legmagasabb arányban pénzintézet honlapján/közleményében/hirdetményeiben szereztek erről információt (51 százalék), ezt követik az internetes híroldalak (42 százalék) és a közösségi oldalak (36 százalék).
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 65% |
| Nem | 35% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Pénzintézet honlapja, közleménye, hirdetményei | 51% |
| Internetes híroldalakról | 42% |
| Közösségi oldalakról | 36% |
| Rendőrség honlapja, közleménye, hirdetményei | 30% |
| Telefonszolgáltató honlapja, közleménye, hirdetményei | 26% |
| Internetszolgáltató honlapja, közleménye, hirdetményei | 26% |
| Családtagokon, barátokon, ismerősökön keresztül | 19% |
| Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapja, közleménye, hirdetményei | 17% |
| Munkahelyen | 13% |
| KiberPajzs honlapja | 10% |
| Előadásokon keresztül | 7% |
| Segélyszervezet/szolgálat honlapja, közleménye, hirdetményei | 4% |
| Egyéb | 1% |
| NT/NV | 5% |
Internetes csalások elleni védekezésről szóló tájékoztatás ismerete
A kutatásban résztvevők 66 százaléka találkozott már internetes oldalon vagy közösségi médián keresztüli visszaélések elleni védekezésről szóló tájékoztatással. A kutatás azon résztvevői, akik találkoztak internetes csalás elleni védekezésről szóló tájékoztatóval, a leggyakrabban pénzintézet honlapján/közleményében/hirdetményeiben érték el azt (46 százalék). Az internetes híroldalakat a kérdésre válaszolók 41 százaléka jelölte meg, a közösségi oldalakat pedig 36 százalék.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 66% |
| Nem | 34% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Pénzintézet honlapja, közleménye, hirdetményei | 46% |
| Internetes híroldalakról | 41% |
| Közösségi oldalakról | 36% |
| Internetszolgáltató honlapja, közleménye, hirdetményei | 27% |
| Rendőrség honlapja, közleménye, hirdetményei | 27% |
| Telefonszolgáltató honlapja, közleménye, hirdetményei | 23% |
| Családtagokon, barátokon, ismerősökön keresztül | 20% |
| Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapja, közleménye, hirdetményei | 16% |
| Munkahelyen | 15% |
| KiberPajzs honlapja | 9% |
| Előadásokon keresztül | 7% |
| Segélyszervezet/szolgálat honlapja, közleménye, hirdetményei | 2% |
| Egyéb | 1% |
| NT/NV | 5% |
Zaklatás elleni védekezésről szóló tájékoztatás ismerete
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 53% |
| Nem | 47% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Internetes híroldalakról | 39% |
| Közösségi oldalakról | 36% |
| Pénzintézet honlapja, közleménye, hirdetményei | 35% |
| Internetszolgáltató honlapja, közleménye, hirdetményei | 31% |
| Telefonszolgáltató honlapja, közleménye, hirdetményei | 30% |
| Rendőrség honlapja, közleménye, hirdetményei | 27% |
| Családtagokon, barátokon, ismerősökön keresztül | 21% |
| Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapja, közleménye, hirdetményei | 17% |
| Munkahelyen | 13% |
| Előadásokon keresztül | 9% |
| Segélyszervezet/szolgálat honlapja, közleménye, hirdetményei | 5% |
| KiberPajzs | 0% |
| Egyéb | 1% |
| NT/NV | 4% |
Kiberpajzs program ismerete
A kutatásban résztvevők 39 százaléka hallott a KiberPajzs programról.
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Igen | 39% |
| Nem | 61% |
Szubjektív anyagi helyzet, gazdasági aktivitás
| Esetek | Arány |
|---|---|
| Gondok nélkül élnek | 8% |
| Beosztással jól kijönnek | 38% |
| Éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmükből | 34% |
| Hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak | 10% |
| Nélkülözések között élnek | 5% |
| NT/NV | 5% |
| Esetek | Arány |
|---|---|
| dolgozik | 62% |
| nyugdíjas | 19% |
| munkanélküli | 7% |
| CSED-en, GYES-n, GYED-en, GYET-en van | 6% |
| tanuló | 6% |
| egyéb | 1% |
| NT/NV | 2% |
Háztartástagok száma, gyermekek
| Válaszok | Arány |
|---|---|
| 1 | 16% |
| 2 | 33% |
| 3 | 23% |
| 4, vagy több | 27% |
| Válaszok | Arány |
|---|---|
| Igen | 63% |
| Nem | 37% |
| Válaszok | Arány |
|---|---|
| 1 | 40% |
| 2 | 41% |
| 3 | 14% |
| 4, vagy több | 5% |
| NT/NV | 0% |
| Válaszok | Arány |
|---|---|
| egy sem | 46% |
| 1 | 27% |
| 2 | 20% |
| 3 | 6% |
| 4, vagy több | 1% |
| NT/NV | 1% |