A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2026. március 20. napján kelt, K/30072-11/2025 iktatószámú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2026. április 4. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2026. április 4.

A döntés közlésének napja a közlemény kifüggesztését követő 15. nap.

Döntés rendelkező része:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Hál-Ép Kft. (2045 Törökbálint, Ady Endre u. 54.) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) részére az EE/26172-14/2024 számú, 2025. január 28. napján kelt építési engedély alapján megvalósult Apaj GPON lefedő hálózat megnevezésű elektronikus hírközlési építményre, melynek címe és helyrajzi számai:

Apaj: 308 hrsz., 181 hrsz., 257 hrsz., 207 hrsz., 179 hrsz., 367 hrsz., 365 hrsz., 364 hrsz., 124 hrsz., 351 hrsz., 94 hrsz., 93 hrsz., 65 hrsz., 66 hrsz., 60 hrsz., 51 hrsz., 45 hrsz., 39 hrsz., 38 hrsz., 37 hrsz., 13 hrsz., 14/1 hrsz., 43 hrsz., 76/51 hrsz., 76/49 hrsz., 011/33 hrsz., 011/4 hrsz., 352/37 hrsz., 011/5 hrsz., 011/6 hrsz., 100 hrsz., 101 hrsz., 102 hrsz., 104 hrsz., 105 hrsz., 106 hrsz., 107 hrsz., 108 hrsz., 110 hrsz., 118 hrsz., 120 hrsz., 122 hrsz., 123 hrsz., 180/3 hrsz., 180/4 hrsz., 190 hrsz., 197 hrsz., 198 hrsz., 204/6 hrsz., 258 hrsz., 259 hrsz., 260 hrsz., 261 hrsz., 263 hrsz., 350/29 hrsz., 350/30 hrsz., 350/31 hrsz.

a

használatbavételi engedélyt megadja,

és az építmény adatait nyilvántartásba veszi

az alábbi feltételek mellett:

• A megépült létesítményt csak az engedélyezett műszaki tervekben, továbbá az építési és jelen használatbavételi engedélyekben megjelölt, illetve a jogszabályok szerint megengedett célra és csak úgy szabad használni, hogy a használat élet- és közbiztonságot, valamint az egészséget ne veszélyeztesse.
• Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezésekre, fejállomásra, antenna és antennatartó szerkezetekre.

Üzemben tartó: Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.)

Szakhatóságok állásfoglalásai:

• PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály – PE/KTHF/04074-2/2026 számú, 2026. február 12. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában tárgyi elektronikus hírközlési építmény használatbavételi engedélyének kiadásához kikötés nélkül hozzájárult.
• PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi Főosztály – PE/TIV/01131-2/2026 számú, 2026. február 2. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában tárgyi elektronikus hírközlési építmény használatbavételi engedélyének kiadásához kikötés nélkül hozzájárult.

A Hatóság a döntést hirdetmény útján közli.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Indoklás kivonata:

Az Építtető használatbavételi engedélykérelme alapján - az illetékes szakhatóságok közreműködésével és előírásainak figyelembevételével - a Hatóság megállapította, hogy az elvégzett építési munka az EE/26172-14/2024 számú, 2025. január 28. napján kelt építési engedélynek megfelel, a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A műszaki átadás-átvételi eljárás során az érintettek részéről kifogás nem merült fel.

Az engedély kérelem és mellékletei megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 15. § (3)-(4) bekezdésében foglalt előírásoknak, ezért a Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése alapján a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva a használatbavételi engedélyt megadta.

Az Eht. 83. § (4f) bekezdése szerint, ha az ellenérdekű ügyfél az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, a szakhatóság a hozzájárulását jogszerű hallgatással is megadhatja.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály – PE/KTHF/04074-2/2026 számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályhoz (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) 2026. január 23. napján érkezett Engedélyező Hatóság fenti hivatkozási számú szakhatósági megkeresése tárgyi ügyben.

A szakhatósági megkereséshez csatolt dokumentumokat, valamint a tárgyi üggyel kapcsolatban a rendelkezésre álló előzményi iratokat átvizsgáltam.

A használatbavételi engedélyezési eljárás során benyújtott felelős műszaki vezetői nyilatkozat szerint az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége nem érte el a külön jogszabályban előírt mértéket, a keletkezett hulladékokat előírások szerint kezelték és építőipari kivitelezési tevékenység befejezéséig a munkaterületről külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították.

Az építési/bontási hulladékokra vonatkozó hulladékgazdálkodási adatszolgáltatást elfogadom.

Tárgyi terület országos jelentőségű egyedi jogszabály által kijelölt védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Az érintett terület nem képezi részét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének.

A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezete sem érinti a területet.

A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával tárgyi létesítmény használatbavétele környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.

A környezetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet [a továbbiakban: 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet] 1. § és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet 5. § (6) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.

A 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 9.450 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.

Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet „7. Hírközlési ügyek” táblázat 3-4. pontjai és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.

Környezetvédelmi hatósági jogkörömet a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, természetvédelmi hatósági jogkörömet a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, hulladékgazdálkodási hatósági jogkörömet a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, illetékességi területemet az 1. § (2) bekezdése szabályozza.

Az ügyintézésre vonatkozó határidőt az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdését figyelembe véve a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi Főosztály – PE/TIV/01131-2/2026 számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

Kérelmező hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Vízügyi Hatóságtól.

A Vízügyi Hatóság által az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja, valamint a 19. táblázat 31. és 32. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

Tárgyi létesítmény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv) 1. számú melléklet 12. a) pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja alapján meghatározott parti sávot nem érint.

A fent leírtak alapján megállapítom, hogy a vízügyi és vízvédelmi szakkérdéseket megvizsgáltam. Tárgyi létesítmény a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és áramlási viszonyaira, az árhullámok és a jég levonulására, valamint a földtani közegre jelentős hatást várhatóan nem gyakorol.
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. számú melléklet 4. pontja alapján állapítottam meg.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996 (V.22) Korm. rendelet], a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a Vgtv., valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § figyelembevételével adtam ki.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése zárja ki.

A Vízügyi Hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.

A Hatóság a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 4. §-ában meghatározott adatokat az 5. § (2) bekezdése szerint jelen engedély véglegessé válásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

A Hatóság felhívja a figyelmet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ában előírt e-közmű részére történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. § (8) bekezdése értelmében, ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság döntését – az építtető kivételével – hirdetmény útján közli. A hirdetményt a Hatóság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 162. § (3) bekezdése szerint a honlapján helyezi el (nmhh.hu). Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 85. § (5) bekezdés b) pontja alapján a döntés közlésének napja a hirdetmény honlapon való közzétételét követő 15. nap.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 5. § (10) bekezdése határozza meg. A 18. § (2)-(2a) bekezdései értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénz-átutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat) a kérelemnek tartalmaznia kell.

A döntésbe a Hatóság Építményengedélyezési Osztályon (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) ügyfélszolgálati időben (hétfő: 8:00–12:00, szerda: 13:00–16:00, péntek: 8:00–12:00), a 1-429-8620 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az Ákr. 89. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a döntés közhírré tételét alkalmazza.
Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: dr. Rajnai Judit Andrea osztályvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.