Az NMHH felmérése alapján a magyar háztartások 85 százaléka rendelkezik valamilyen internetszolgáltatással. A felhasználók döntő többsége, több mint 70 százaléka mindkét technológiát – a vezetékest és a mobilhálózatot is – egyszerre veszi igénybe, és mindössze 8 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag mobilinternetet használnak. Bár a vezetékes előfizetések aránya a 2020-as évek elejére már elérte a 75 százalékot, a mobilinternet elterjedése ennél is gyorsabbnak bizonyult: 2025-re már többen vették igénybe ezt a technológiát, mint az otthoni szolgáltatásokat. Mindezek ellenére a mobilinternet nem a vezetékes kapcsolat alternatívájaként, hanem egyfajta kiegészítőjeként van jelen a mindennapjainkban: a mobilnetet használó háztartások több mint 90 százaléka ugyanis mobil hangszolgáltatással és okostelefonnal kombinálva használja az előfizetését, így a szolgáltatás nem a lakóhelyhez, hanem kifejezetten a felhasználóhoz kötődik. Az úgynevezett nagy képernyős, nem telefonhoz kötött mobilinternet továbbra is kevésbé elterjedt, és csupán a mobilinternetre előfizető háztartások 8 százaléka használ ilyet.

A vezetékes internet tartós népszerűségét elsősorban annak kedvező ára és a korlátlan adatforgalom lehetősége magyarázza. 2025-ben a háztartások átlagosan 5700 forintot költöttek otthoni internetre, míg egy mobilinternetet is tartalmazó mobiltelefon-előfizetés jellemzően 7100 forinttal növeli a kiadásokat. A különböző szolgáltatások legtöbbször össze is kapcsolódnak az előfizetéseknél: a háztartások 79 százaléka csomagban fizet elő a vezetékes internetre, így annak esetleges lemondása megemelné a többi szolgáltatás – például a televízió vagy a vezetékes telefon – költségeit. A mobilinternet korlátai is jól látszanak az adatokból, hiszen míg a vezetékes net szinte korlátlan, a mobil-előfizetéseknek csupán harmada biztosít korlátlan belföldi adatkeretet. Emiatt a mobilnet-felhasználók 35 százalékánál fordult már elő, hogy a vizsgált három hónap során elfogyott az adatkerete.

A kutatás eredménye cáfolja azt a feltételezést, hogy a kizárólag mobilinternetet használók a tehetős, modern életmódot folytató rétegből kerülnének ki. A választást sokkal inkább a háztartás mérete és pénzügyi helyzete befolyásolja: az egyszemélyes háztartások 17 százaléka éri be kizárólag mobilnettel, míg a három- vagy többfős családoknál ez az arány mindössze 1 százalék. Az egzisztenciális helyzet is meghatározó, hiszen a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 16 százaléka használ kizárólag mobilnetet, szemben a felső negyed 3 százalékos arányával. A sávszélesség-igényes szolgáltatások, mint például az egyre népszerűbb streaming, szintén a vezetékes net mellett szólnak, az ilyen előfizetők körében a kizárólag mobilnetet használók aránya még a fél százalékot sem éri el.

A kutatás egyik fontos megállapítása szerint a mobilinternet kizárólagos használata elsősorban nem a magasan képzett, jómódú, mobil életformát élő „digitális nomádokra” jellemző, hanem inkább azokra, akik nem tudják megfizetni az otthoni internetet.

Az alábbi, szabadon felhasználható és beágyazható videóban Sugatagi Gábor, az NMHH piackutatási és piaci monitoring osztályvezetője beszél a felmérés eredményeiről: