Az egyetemes szolgáltatás elérhetőségével és megfizethetőségével kapcsolatos vizsgálatra vonatkozó észrevétel és az azokkal kapcsolatos hatósági álláspont (2026)
A dokumentum eredeti változata PDF-formátumban a lap alján érhető el.
Az egyetemes szolgáltatás elérhetőségére és megfizethetőségére vonatkozóan elvégzett vizsgálat (a továbbiakban: „Vizsgálat”) eredményei 2026. május 8-án az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) 5. §-ában foglaltaknak megfelelően közzétételre kerültek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) honlapján.
Észrevételező nyilatkozott, hogy nem járul hozzá személyének az észrevételeket és az azzal kapcsolatos hatósági álláspontot összefoglaló dokumentumban való szerepeltetéséhez.
Jelen összefoglaló az előterjesztő által elektronikus beadványában kifejtett észrevételeket és az azzal kapcsolatos hatósági válaszokat tartalmazza.
1. észrevétel
Az egyetemes szolgáltatás megfizethetőségével kapcsolatban az Észrevételező kifejtette, hogy új szolgáltatás létesítése minden esetben helyszíni munkavégzéssel és anyagfelhasználással jár, amelyet az alkalmazott díj csak részben kompenzál. Amennyiben a szolgáltatóknak lenne lehetőségünk új egyetemes csomagra kötött szerződések esetén kötelező 1 éves határozott időtartamot érvényesíteni, akkor részére könnyebben lenne vállalható a 0 Ft csatlakozási díj, mivel általános gyakorlata is ez. Véleménye szerint határozatlan idejű ajánlatoknál nagyobb a lemondás kockázata, főleg a várható célcsoport körében.
Észrevételező kiemelte, hogy az egyetemes szolgáltatónak 2 647 Ft/hó előfizetési díjért helyhez kötött szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás esetén rendes körülmények között elérhető legalább 8 Mbit/s letöltési sebességű és legalább 2 Mbit/s feltöltési sebességű szolgáltatást és 1 138 Ft/hó díjért 64 perc belföldi hívásforgalmat tartalmazó helyhez kötött telefon szolgáltatást kell biztosítani, együttesen 3 785 Ft/hó díjért.
Az Észrevételező jelezte, hogy hasznosnak tartana egy olyan, kijelölő határozatban rögzített ármechanizmus működését, ami a külső gazdasági körülmények esetén automatikus díjváltozást tesz lehetővé. Ellenkező esetben az egyetemes szolgáltatás díjának megfizethetősége elszakad a külső gazdasági körülményektől (hiszen legalább három évre rögzítésre kerül az egyetemes kijelölő határozatokban), ill. a soron következő kijelölési határozatokat követően jelentősen megemelkedett díjjal szembesülhetnek az előfizetők, amik nehezen kommunikálhatók az érintettek számára.
Az Észrevételező megjegyezte továbbá, hogy a megismert havi előfizetési díjak alkalmazásával várhatóan veszteséges lesz az érintett szolgáltatók számára az egyetemes szolgáltatás nyújtása.
Hatósági álláspont az 1. észrevételhez
Az Észrevételező észrevétele, amely az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kiépítési kötelezettség esetén alkalmazandó előfizetői szerződés időtartamával kapcsolatos, nem a Vizsgálat tartalmára vonatkozik, hanem az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek a Rendeletben rögzített tartalmára. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a korábbi egyetemes szabályozástól eltérően a Rendelet az alacsony jövedelműnek vagy különleges szociális helyzetű fogyasztónak nem minősülő végfelhasználók esetén teljes költségtérítést tesz lehetővé, aminek eredményeként a Szolgáltató költségei teljes egészében megtérülnek (úgy, hogy az előfizető az általa finanszírozott hálózatrészen tulajdonjogot nem szerez), az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók esetében pedig a felmerülő költségek térítésére a Rendelet megfelelő kompenzációs mechanizmust biztosít.
A Hatóság felhívja az Észrevételező figyelmét, hogy az egyetemes szolgáltatás nem piaci alapon nyújtott szolgáltatás, a megfizethető árú egyetemes szolgáltatást a legrosszabb anyagi helyzetben lévő, legkiszolgáltatottabb fogyasztók veszik majd igénybe, akik esetében az elkötelezettség előírása önmagában visszatartó erő lehet. Amennyiben az egyetemes szolgáltatás nyújtását az egyetemes szolgáltató határozott idejű szerződés megkötésétől tehetné függővé, az azt jelentené, hogy igénybevételi korlát kötődne az egyetemes szolgáltatáshoz, ami nincs összhangban a szabályozás célkitűzésével.
A szolgáltatók gazdálkodási körülményeit, költségeit befolyásoló, bizonytalan jövőbeni események figyelembevételét a Rendelet 4. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé. Megjegyzendő, hogy az Észrevételező által felsorolt gazdasági körülmények (infláció) nemcsak a szolgáltatók gazdálkodását, hanem a fogyasztók jövedelmi helyzetét, kiadásait – amelyek alapján a megfizethető ár meghatározásra kerül – is befolyásolják. A megfizethető ár meghatározásához továbbá a diszkrecionális jövedelem szintjének és arányának megállapítása is szükséges, melynek megbízható módon történő előrejelzése nem lehetséges. Az ezzel kapcsolatos okfejtést a Vizsgálat 4.3.1.4. pont utolsó bekezdése tartalmazza.
Az egyetemes szolgáltatás nyújtásával összefüggő várható veszteségre tett észrevétellel kapcsolatban lásd az első bekezdésében adott választ.
Az észrevételben foglaltak alapján nem indokolt a Vizsgálat módosítása.
2. észrevétel
A jogosultsági feltételekkel és azok ellenőrzésével kapcsolatban az Észrevételező jelezte, hogy szolgáltatói oldalról jelentős komplexitást okozhat a rászoruló, különleges szociális helyzetű fogyasztók jogosultsági feltételeinek ellenőrzése. Úgy látja, hogy az ellenőrzés nem is biztosítható minden csatornán (pl. online, telefonos ügyfélszolgálaton), így az ellenőrzésre leginkább személyesen, üzletben kerülhet sor. Kérdéses számára, hogy hogyan és milyen rendszerességgel ellenőrizze az egyetemes szolgáltató, hogy fennáll-e még a jogosultság, amely alapján az előfizető igénybe veszi a megfizethető árú egyetemes szolgáltatást. Jelezte, hogy ügyfél oldalról is okozhat nem várt költségeket a szükséges igazolások beszerzése, bemutatása.
Hatósági álláspont a 2. észrevételhez
A jogosultság ellenőrzésének mikéntjére és rendszerességére vonatkozó észrevétellel kapcsolatban a Rendelet 11. § (3), illetve a 19. § (3) bekezdésekben meghatározott, a Hatóság honlapján megtalálható tájékoztató nyújt iránymutatást.
Az Észrevételező ügyfél oldali esetleges költségekre, illetve a jogosultság ellenőrzésére vonatkozó észrevétele kapcsán megjegyzendő, hogy azok nem a Vizsgálat tartalmára vonatkoznak, ezért nem indokolják a Vizsgálat módosítását.
Az észrevételben foglaltak alapján nem indokolt a Vizsgálat módosítása.
3. észrevétel
Az Észrevételező észrevételében nem ért egyet azzal, hogy a Vizsgálat Magyarország valamennyi számozási körzetét lefedetlen számozási körzetként azonosította. Véleménye szerint szükség lett volna annak megállapításra, hogy az adott számozási körzetben található címhelyek több mint 1 %-a esetében igaz-e, hogy egyetlen szolgáltató ellátási területéhez sem tartoznak. Álláspontja szerint a Hatóságnak volt alkalma és lehetősége a szükséges adatokat bekérni a szolgáltatóktól, pontosabban definiálva az ellátatlan területek nagyságát. Javasolja, hogy a jövőbeni kijelölő határozat tartalmazzon egy módosítási mechanizmust arra vonatkozóan, hogy amennyiben az EECC 32. cikkének megfelelő földrajzi felmérés eredményeként az ellátatlan terület módosulna, úgy a Hatóság a kijelölő határozatot ennek megfelelően módosítja.
Hatósági álláspont a 3. észrevételhez
Az Észrevételező észrevétele vélhetően tévedésen alapul.
A Vizsgálat 3.3. pontjában bemutatásra került, hogy Magyarország területén minden számozási körzet esetében megállapítható, hogy a címhelyek több, mint 1%-án nincs kiépített, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózat, valamint az, hogy ez a megállapítás az Eht. 83/C. § szerinti eljárásban szolgáltatott adatok alapján történt.
Az észrevételben foglaltak alapján nem indokolt a Vizsgálat módosítása.
4. észrevétel
Az Észrevételező észrevételében jelezte, hogy a Vizsgálat 2. pontja, illetve az 1. és 2. táblázatok nem térnek ki az időközben végbement piaci tranzakciókra (pl. PR-TELECOM, ViDaNet). Valamint hasznosnak tartaná, ha nem csak a kijelölő határozatokban, hanem már a Vizsgálatban is a megjelenítésre kerülne, hogy mely számozási körzetekben ki lesz az egyetemes szolgáltató. Tapasztalata szerint a számozási körzet szinten történő kijelölés elnagyolt, félreértésre ad okot olyan körzetben, ahol több egyetemes szolgáltató is kijelölésre került. Javasolja, hogy a kijelölés mélyebb szinten történjen meg a 9/2020. (XII. 10.) NMHH rendelet alapján, a földrajzi felmérés adatait felhasználva.
Hatósági álláspont a 4. észrevételhez
A Hatóság jelzi, hogy a Vizsgálat kizárólagos tárgya a Rendelet 3. és 4. §-ában foglaltak alapján a lefedetlen számozási körzetek azonosítása és a megfizethető ár meghatározása, ebből következően az időközben végbement piaci tranzakciók sem a lefedetlen számozási körzetek azonosítására, sem a megfizethető ár meghatározására nem voltak hatással.
A Hatóság jelzi továbbá, hogy a Vizsgálatnak nem tárgya az egyetemes szolgáltatók kijelölése, az a Rendelet 6. §-a és 15. §-a alapján lefolytatott hatósági eljárás része.
A kijelölés egységére vonatkozó észrevétellel kapcsolatban a Hatóság jelzi, hogy a Rendelet a kijelölés egységeként a számozási körzetet jelöli meg.
Az észrevételben foglaltak alapján nem indokolt a Vizsgálat módosítása.
5. észrevétel
Az Észrevételező jelezte, hogy a Vizsgálat 7. számú táblázatában kerül bemutatásra az egy lakossági előfizetői hónapra jutó havi hívásforgalom, átlagos híváshossz, hívások átlagos száma adatok. Javasolta, hogy akár a Hatóság helyhez kötött piaci jelentéséből vagy akár az Átlagos Havi Költségmutató adatszolgáltatásból kerüljenek kiegészítésre a megadott adatok a 2025. évre, hiszen ezen adatok a Hatóság rendelkezésére állnak. Megjegyzi továbbá, hogy a Vizsgálatban szereplő 64 perc/hó jóval alacsonyabb a jelenlegi kijelölő határozatokban szereplő 105 perc/hónál, a változás a meglévő előfizetők felé nehezen lesz kommunikálható, másrészt addicionális feladatokkal jár a szolgáltatók számára.
Hatósági álláspont az 5. észrevételhez
Az észrevétellel kapcsolatban a Hatóság hangsúlyozza, hogy az Észrevételező által jelzett adatok az Eht. 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság Eht.-ban foglalt nem hatósági hatásköreibe utalt feladatainak ellátása céljából kerülnek bekérésre és benyújtásra. Az Eht. 47. § (14) bekezdése a következőképp rendelkezik: „A Hatóság e törvényben foglalt, nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása érdekében kibocsátott (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában bekért adatok alapján az adatszolgáltatóval szemben nem folytathat le általános hatósági felügyeleti vagy piacfelügyeleti eljárást.”
A Hatóság ugyanakkor jelzi az Észrevételező számára, hogy a Vizsgálat 5.2. pontjátban meghatározott, az előfizetési díj ellenében külön forgalmi díj nélkül igénybe vehető belföldi hívásforgalom mennyisége egy minimum érték, amelynél az egyetemes szolgáltató a jelenleg is alkalmazott magasabb belföldi hívásforgalmi mennyiséget is biztosíthatja a továbbiakban is, így elkerülve a nehezen kommunikálható változásokat és az addicionálisan felmerülő feladatokat, és hozzájuk kapcsolódó költségeket.
Az észrevételben foglaltak alapján nem indokolt a Vizsgálat módosítása.
6. észrevétel
Az Észrevételező nem értett egyet a Hatóság azon megállapításával, hogy 0 Ft-os díjmérték meghatározása indokolt abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez hálózati végpont létesítésére van szükség. Jelezte, hogy amennyiben hálózatépítésre van szükség, az minden szolgáltatónak jelentős költség, amelynek térülése kérdéses a meghatározott előfizetési díjak alapján. Ezen díjakat a szolgáltatók jellemzően elengedik, amennyiben az előfizető hűségidőt vállal az előfizetésre. Javasolja, hogy legyen lehetőség hűségidő vállalásához kötni az egyetemes szolgáltatások igénybevételét, csökkentve a szolgáltató kockázatait.
Hatósági álláspont a 6. észrevételhez
A Hatóságnak a megfizethető ár meghatározása során a Rendelet 4. § (3) bekezdésében rögzített szempontokat kell figyelembe vennie. A létesítési és építési költségek figyelembevétele ennek megfelelően nem lehetséges. Az Észrevételező észrevétele tehát nem a Vizsgálatra, hanem a megfizethető ár meghatározása során kötelezően alkalmazandó, a Rendeletben rögzített rendelkezések megfelelőségére vonatkozik. Az észrevétel ennek megfelelően nem teszi szükségessé a Vizsgálat módosítását. Ehhez kacsolódóan lásd a még az 1. pontban adott választ.
Az észrevételben foglaltak alapján nem indokolt a Vizsgálat módosítása.