Az emberi kontroll az MI hatósági alkalmazásának alapja

Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója köszönti a konferencia résztvevőit

Az esemény nyitányaként az NMHH főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Aranyosné Börcs Janka hangsúlyozta: a technológiában lehetőséget kell látnunk, ezért a hatóságnak is meg kell vizsgálnia, miképpen tudja a legjobban hasznosítani az MI nyújtotta előnyöket.

Az NMHH hírközlési szakértője Alan Turing munkásságától az MI-ügynökökig tekintette át a mesterséges intelligencia fejlődését. Bartolits István szerint jelenleg a célhoz kötött MI (ANI) korszakának felső harmadában járunk, miközben az uniós, az amerikai és a kínai szabályozási modell is csupán töredezett védőhálót alkot. Úgy látja, az emberi intellektust minden területen meghaladó szuperintelligencia (ASI) létrehozásában már maguknak a gépeknek is meghatározó szerepük lehet.

A nagy nyelvi modellek magabiztos hangvétellel és hitelesnek tűnő hivatkozásokkal is képesek kitalált tényeket közölni – erre a BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője hívta fel a figyelmet. Varga Pál kiemelte: még a legfejlettebb modellek is „hallucinálhatnak”, ezért elengedhetetlen az általuk szolgáltatott információk ellenőrzése.

A szakmai nap központi kérdése volt, hogy ki viseli a felelősséget az MI által előkészített vagy támogatott döntésekért. Az ENTEL Műszaki Fejlesztő Kft. szakértője szerint a közigazgatásban nem a gép pontossága, hanem a döntések ellenőrizhetősége – az indokolhatóság, a kijavíthatóság és a helytállás – a legfontosabb kritérium. Huszty Csaba úgy fogalmazott: „Az MI használata ma bátorság, holnap a mellőzése gondatlanság”.

Az MI a védelmi szektort is alapjaiban alakíthatja át, ennek kapcsán a Honvéd Vezérkar szakértője a tűz vagy a kerék feltalálásához hasonlította a technológia katonai alkalmazásának jelentőségét. Andi Zoltán ezredes Kína humanoidrobot-fejlesztéseit példaként említve arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszabb távon új típusú, nagyrészt automatizált katonai képességek jelenhetnek meg. Mivel Magyarország általános mesterségesintelligencia-stratégiája nem tér ki a védelmi ágazatra, szerinte a Magyar Honvédségnek saját keretrendszert kell kidolgoznia.

Az MI nem helyettesítheti az emberi intelligenciát, részfeladatok megoldásával azonban jelentősen támogathatja a hatósági munkát – erről az NMHH frekvencia- és azonosítógazdálkodási igazgatóhelyettese beszélt. Ulelay Emília a rádióspektrum-gazdálkodás területén vizsgálta a technológia alkalmazását, kitérve az uniós MI-rendelet négy kockázati szintjére, az MI-műveltség fejlesztésének kötelezettségére és az átláthatósági előírásokra is.

Hirling Péter, az NMHH kiberbiztonsági felelőse

Az MI bevezetése nem informatikai projekt, hanem szabályokat, felelősségi köröket és képzést igénylő szervezeti transzformáció – ezt az NMHH kiberbiztonsági felelőse hangsúlyozta. Hirling Péter szerint a tiltás helyett a kontrollált használat feltételeit kell megteremteni, az „MI-szakértelem” hiányát pedig célzott programokkal érdemes kezelni.

Az MI elektronikus hírközlésben és nemzetbiztonságban betöltött szerepéről a Széchenyi István Egyetem oktatója beszélt. Szabó Hedvig kiemelten foglalkozott az olyan kettős felhasználású (dual use), polgári és védelmi célokat egyaránt szolgáló technológiák szabályozásával, mint az 5G, valamint a szabályozási környezet gyors változásával.

A szakmai nap edukációs blokkjában Dalos-Kovács Gabriella mesterségesintelligencia-stratégiai tanácsadó az MI-felkészültséget, a szervezeti érettséget és a vezetői kontroll szerepét vizsgálta. Szertics Gergely, a HUN-REN AI Szolgáltatási Központ igazgatója a kutatóhálózat MI-bevezetési programjának tapasztalatait osztotta meg, míg Balogh Virág és Köblös Dávid András, a Magyar Telekom szakértői vállalatuk gyakorlati megoldásait mutatták be. Az általuk működtetett AI Governance Board egyetlen belépési ponton vizsgálja a felhasználási eseteket, és nem fékként, hanem a biztonságos megvalósítást segítő eszközként tekintenek rá.

Az MI a munkatársak kiválasztásában, a coachingban és a szervezeti fejlesztésben is egyre nagyobb szerepet kaphat – erre Földesi Irén mutatott rá előadásában. A business coach egyúttal hangsúlyozta: a végső döntést ezen a területen sem szabad a mesterséges intelligenciára bízni. Huszty Csaba előadásában egy másik gyakorlati dilemmát, a „build vagy buy”, vagyis a saját fejlesztés és a kész megoldások közötti választás kérdését vizsgálta hatósági környezetben.

A szakmai nap végén az NMHH saját fejlesztései kerültek előtérbe. Gutmann Klára, a hatóság nyilvántartási és tájékoztatási főosztályvezetője és Dienes Bálint, az NMHH műszaki elemzője a MIRA ügyfélszolgálati MI-asszisztens kísérleti programját mutatták be. A rendszer a beérkező ügyfélkérdésekre választervezetet készít, amelyet egy ügyintéző ellenőriz és véglegesít. A házon belül működő megoldás nyílt súlyú modellekre és saját RAG-rendszerre épül. Bodzsár Krisztián, az NMHH mérési csoportvezetője a rádiófrekvenciás monitoring területén elért eredményeket mutatta be, jelezve, hogy a különböző rádiószolgálatok anomália-felismeréséhez eltérő modellek szükségesek. Pelle Veronika médiatudatosság-szakértő az MI társas szereplővé válásának kihívásait és társadalmi veszélyeit vizsgálta a médiatudatosságtól az emberi kapcsolatokig.

Bartolits István, az NMHH hírközlési szakértője

A szakmai napot Bartolits István zárta, hangsúlyozva a rendezvény egyik legfontosabb üzenetét: a mesterséges intelligencia egyre több területen teheti gyorsabbá és hatékonyabbá a hatósági munkát, felelős alkalmazásának alapja azonban továbbra is az ellenőrizhetőség, a megfelelő szakértelem és az emberi kontroll.

• _{Madarassy Dóra felelős szervező és Nyitray Ágnes protokoll munkatárs fogadja a látogatókat}
• _{Bartolits István, az NMHH hírközlési szakértője}
• _{Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója köszönti a konferencia résztvevőit}
• _{Ulelay Emília, az NMHH frekvencia- és azonosítógazdálkodási igazgatóhelyettese}
• _{Hirling Péter, az NMHH kiberbiztonsági felelőse}
• _{Gutmann Klára, az NMHH nyilvántartási és tájékoztatási főosztályvezetője}
• _{Dienes Bálint, az NMHH műszaki elemzője}
• _{Bodzsár Krisztián, az NMHH mérési csoportvezetője}
• _{Pelle Veronika, az NMHH médiatudatosság-szakértője}
• _{Az előadássorozatot több neves szakember között figyelemmel kísérte Polyák Gábor, a Médiatanács elnöke, valamint Aranyosné Börcs Janka főigazgató}

Kapcsolódó tartalmak

kategóriamesterséges intelligencia

az írás képgalériát tartalmaz, a képek száma

10

Egy teljesen tudatos tudatlanság vár ránk?

Szakmai konferenciát tartott az NMHH Médiatudományi Intézete a mesterséges intelligenciáról, ahol szó volt arról is, hogy még mindig nem tanítják kellően az MI hatékony használatát, és az abba vetett bizalom szintje is meglehetősen alacsony.

2026. május 20.