A Global Disinformation Index tevékenységének értékelése

Készítette: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Lezárva: 2025. március 3.
Minden jog fenntartva.

Összefoglaló

A dezinformáció az internetalapú tájékozódás térhódításának egyik legjelentősebb problémája, amelynek kezelése érdekében a kormányok világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek. Számos szervezet alakult azzal a céllal, hogy különféle módszerekkel elejét vegyék az álhírek terjedésnek. A Global Disinformation Index (GDI) nevű brit nonprofit szervezetet is ebből a megfontolásból hozták létre 2018-ban, amely speciális módszertana alapján kategorizálja a hírmédiumokat a dezinformációs kockázat szempontjából. A több ország kormányzata és egyéb finanszírozók által is támogatott szervezet módszertanának egyik jellegzetessége, hogy nem kizárólag a hamis információkat, hanem mindazon – akár tényszerűen igaz – tartalmakat is dezinformációnak tekint, amelyek például ideológiai motiváltságuk okán a társadalomban ellenségeskedést generálhatnak.

A GDI az általa álhírterjesztőnek minősített híroldalak hirdetési bevételeinek korlátozásával igyekszik fellépni a dezinformáció ellen: vizsgálati eredményeit reklámügynökségek számára értékesíti, amelyek a dezinformatívnak minősített hírmédiumokon mellőzik a vállalati marketingüzenetek közzétételét. Ennek következtében az érintett híroldalak jelentős anyagi hátrányt szenvedhetnek el. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jogi-politikai aggályok merültek fel amiatt, hogy a GDI túlnyomórészt konzervatív híroldalakat minősít dezinformatívnak. A szigetországban 2024. április 17-én az UnHerd híroldal jelezte aggodalmátazzal kapcsolatban, hogy a GDI szerinte politikai indíttatásból tett méltánytalan, negatív minősítése miatt jelentős reklámbevételtől esett el. A főszerkesztő tiltakozását követően 2024. május 8-án az akkor hivatalban lévő külügyminiszter, David Cameron kijelentette, hogy a brit kormány a továbbiakban nem finanszírozza a GDI-t.

A tengerentúlon 2023. december 6-án Texas republikánus főügyésze, Ken Paxton valamint – a GDI-minősítések két kárvallottja – a konzervatív The Daily Wire és a The Federalist pert indítottak az amerikai külügyminisztérium ellen a GDI pénzügyi támogatása miatt, amire szerintük a tárcának nincs törvényi felhatalmazása, és e gyakorlat sérti a két médium szólásszabadsághoz való jogát is.

Megjegyzendő, hogy a perindítás előtt majdnem egy évvel republikánus képviselők tiltakozása, valaminta GDI valós tevékenységének és rendeltetésének a felfedését célzó oknyomozás eredményeként csökkent a szervezet kormányzati támogatásának mértéke. Nem sokkal a per megindítását követően pedig Joe Biden akkori elnök aláírta a 2024-es Nemzetvédelmi Felhatalmazási Törvény módosítását is, amely– egyebek mellett – azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a Pentagon és a GDI-hoz hasonló szervezetek közötti, a toborzási hirdetések elhelyezését célzó szerződéskötést.A felperesek ugyancsak pozitív fejleményként értékelhetik, hogyrepublikánus nyomásra 2024 decemberében megszűnt a Globális Elkötelezettség Központjának megbízatása, amelyen keresztül a külügyminisztérium anyagilag támogatta a tényellenőrző szervezetet. A texasi platformcenzúra elleni törvény alkotmányosságával kapcsolatos vizsgálódások ugyanakkor valószínűsíthetően befolyásolni fogják az ügy kimenetét.

A jogerős bírósági ítélet meghozataláig egyelőre csak hipotetikusan értékelhetők a GDI-jal szembeni kritikák, azonban a szervezet honlapján megosztott, valamint egyéb nyilvános információk alapján kijelenthető, hogy azok vélhetően nem tekinthetők alaptalannak. Ide sorolhatók többek között a finanszírozás beszüntetéséről szóló kormányzati döntések, a dezinformáció fogalmának túl tág, szubjektív értelmezése, a minősítések lehetséges politikai motiváltsága, valamint annak ténye, hogy a GDI bizonyos megosztó kérdésekben ideológiai elfogultságot mutat.

1. Kontextus – Időszerűvé vált a dezinformációval szembeni fellépés mögöttes okainak vizsgálata

A GDI nevű tényellenőrző szervezet deklarált célja az online dezinformáció visszaszorítása, amely elhatározását az álhírterjesztő oldalak reklámbevételeinek korlátozásával igyekszik elérni. Ennek első lépéseként sajátos módszertana szerint értékel és kategorizál különböző hírportálokat abból a szempontból, hogy a vizsgált oldal milyen mértékben tekinthető álhírterjesztőnek.

Az értékelés eredményét reklámügynökségek használják fel, abból a célból, hogy kerüljék a reklámok közzétételét az álhírterjesztőnek minősített híroldalakon. Bár e gyakorlat mind az ügynökségek és hirdető vállalatok számára, mind pedig a dezinformáció elleni fellépés szempontjából látszólag hasznosnak tűnhet, azzal kapcsolatban mégis számos aggály merül fel. A brit UnHerd hírportál 2024 áprilisában megjelent cikke szerint a GDI gyakran alaptalanul vagy pusztán politikai-világnézeti megfontolásból bélyegez egyes médiumokat álhírterjesztőnek, a mainstreamtől eltérő vagy azzal ellentétes tartalmakat pedig álhírnek, ami azon túlmenően, hogy veszélyezteti a szólásszabadságot, valójában az ügynökségek és a vállalatok üzleti érdekeit is sérti.

A szólásszabadság és a hírmédiapiac témaköreinek érintettsége okán indokolt megvizsgálni és értékelni a GDI tevékenységét, és a szervezet körül kialakult jogi ügyeket. A GDI saját minősítési rendszere alapján már számos ország hírmédiája kapcsán végzett vizsgálatot a dezinformáció visszaszorítása érdekében. A következőkben bemutatjuk a szervezet célját, létrejöttének körülményeit, vizsgálati módszertanát, valamint azokat az országokat – nevezetesen az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat – amelyekben a GDI tevékenysége vonatkozásában jelentősebb jogi-politikai bonyodalmak álltak elő.

2. A GDI a dezinformatív minősítésű médiumok bevételeinek korlátozására törekszik

A dezinformáció a történelem során valamilyen formában és mértékben mindig is létező jelenség volt, a közéleti viták központi témái közé azonban csak a 2010-es évek közepétől – többek között Donald Trump 2016-os választási győzelmével összefüggésben – került. E folyamat a koronavírus-járvány időszakában tovább erősödött, aminek következtében a vállalatoknak, a technológiai cégeknek és a kormányoknak már demonstrálniuk kellett, hogy lépéseket tesznek az álhírterjesztés problémájának kezelése érdekében. Ezen elhatározás piacot teremtett olyan start-upok és nonprofit szervezetek számára, amelyek a dezinformáció felderítésére specializálódtak. Ma már több száz olyan cég létezik, amely „tényellenőrző” szolgáltatást nyújt. Ezek között vannak olyan befolyásos minősítő ügynökségek is, mint amilyen például a GDI nevű, 2018-ban létrejött heli brit nonprofit szervezet.

A GDI meglehetősen aktívan és tevőlegesen igyekszik fellépni a dezinformációval szemben. Ennek egyik megnyilvánulása volt a szervezet honlapján 2024 júniusában közzétett közlemény, amely az európai parlamenti választásokkal összefüggésben főként a női politikusok online zaklatásnak, visszaéléseknek és dezinformációs kampányoknak való fokozott kitettségére hívja fel a figyelmet. A cikk szerint a férfiakhoz képest a nőket gyakrabban érik bántalmazások a digitális térben, amelyek jellemzően kegyetlenebbek is, és a választásokat megelőző hónapokban tovább nőtt a hivatalban lévő női uniós vezetőket és jelölteket sértő genderspecifikus gyalázkodások, álhírek száma az online térben. E dezinformatív narratívák a nőgyűlölet, a globális összeesküvéselméletek, a homofóbia, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az iszlamofóbia, valamint a külföldi beavatkozás elemeit tartalmazzák. Többek között a fent említett közlemény felhasználásával a Foreign Information Manipulation and Interference – Information Sharing and Analysis Center (FIMI-ISAC) szakértői csoport által készített 2024 októberi jelentés szerint az Európai Bizottságnak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) keretében a dezinformációs kockázatok mérséklésére megfogalmazott iránymutatásai is elégtelennek bizonyultak, a hamis narratívák ugyanis folyamatosan terjednek. Emiatt a dokumentum szerint sürgősen szükség van egy, az egész társadalmat átfogó, a kormányokat, a platformokat és a civil társadalmat is bevonó megközelítésre.

A GDI a világ különböző hírportáljainak dezinformációs kockázati besorolásával foglalkozik. A szervezet célja, hogy véget vessen az online dezinformáció üzleti modelljének. Olyan helyzetet kíván teremteni, amelynek következtében az általa jogsértőnek tartott híroldalak finanszírozástól esnek el. Meglátásuk szerint ugyanis a dezinformáció „pénzügyi ösztönzőinek” megszüntetésével vissza lehet szorítani az álhírek terjedését. Mindezt arra a – honlapjukon közzétett – becslésre alapozzák, amely szerint a vállalatok az online térben elhelyezett (reklám)hirdetéseikkel önkéntelenül is évente közel negyedmilliárd dollárt juttatnak álhíreket terjesztő hír- és médiaoldalaknak.

A szervezet alapítói Clare Melford, az MTV Networks korábbi ügyvezető igazgatója és Daniel Rogers, a Human Rights First nonprofit csoport technológiai tanácsadó testületének tagja. Támogatói között feltűnt már többek közöttaz Egyesült Királyság kormánya (a Foreign, Commonwealth & Development Office-on keresztül), az Egyesült Államok külügyminisztériuma által finanszírozott szervezetek, Németország külügyminisztériuma, az Európai Unió és az Open Society Foundation is.

3. A sajátos módszertanon alapuló minősítéseket reklámügynökségek vásárolják meg

A módszertan kifejtését a GDI fő kutatási tárgya, azaz a dezinformáció meghatározásával célszerű kezdeni. A dezinformációt a szervezet alapítását követően, eleinte olyan szándékosan hamis tartalomként írta le, amelynek célja a megtévesztés. Azóta azonban kibővítették a definíciót, annak érdekében, hogy az minden, úgymond „ellenséges narratívára” kiterjedjen. Ez alatt olyan tartalmak értendők, amelyek tényszerűen igazak lehetnek, de az emberek között ellenségeskedést szülnek azáltal, hogy bizonyos egyént, szervezetet, vagy tudományos álláspontot támadnak. Clare Melford 2021-ben, a London School of Economicsnak adott interjúban egyértelműen ki is fejtette, hogy „(a) dezinformáció sok esetben nem csak arról szól, hogy valami igaz vagy hamis-e, így az kikerül a tényellenőrzés korlátai alól. Lehet valami tényszerűen pontos, de mégis rendkívül káros. A GDI sokkal hasznosabb értelmezést ad a dezinformációnak: nem azt mondja, hogy valami dezinformáció vagy nem dezinformáció, hanem azt, hogy egy konkrét oldalon vagy cikkben található tartalom bevándorlóellenes, nőellenes, antiszemita...”

Megjegyzendő, hogy a dezinformáció tág értelmezése miatta GDI-t több kritika is érte. Az online híroldalak politikai elfogultságát mérő AllSides amerikai vállalat felhívja a figyelmet, hogy a GDI értelmezésében „ellenséges narratíváknak minősülnek azok, amelyek szándékosan félrevezetőek; pénzügyileg vagy ideológiailag motiváltak; és/vagy hosszú távú társadalmi, politikai vagy gazdasági konfliktus elősegítésére irányulnak; valamint amelyek a tudományba vetett bizalom aláásásával vagy veszélyeztetett személyek / intézmények támadásával károkozás kockázatát idézik elő.”E meghatározás alkalmas arra, hogy elmossa a határokat a tényszerű információkon alapuló elfogult tartalmak és a megtévesztésre irányuló valódi dezinformáció között. Ennek eredményeképpen azegyszerűen csakelfogultságot tanúsító, de valós tartalmakat közlő médiumokat is méltánytalanul magas dezinformációs kockázatúnak minősíthetnek. További fontos módszertani szempont, hogy a GDI minősítési rendszere a dezinformáció kockázatát méri egy weboldalon, nem pedig azt, hogy egy konkrét hírdomain valóban tartalmaz-e álhírt. A domain lehet egyetlen egyén (pl. blogger), egy nagyobb médiumon belül egy csapat vagy részleg a szervezeten belül (pl. rádiócsatorna, hírszerkesztőség, műsor, weboldal vagy újság), vagy egy egész médiaszervezet, számos csatornával és márkával.

A GDI strukturális, kontextuális, működési és tartalmi pillérek mentén értékeli a hír- és médiaoldalakat. A négy pillérben összesen 15 indikátor segítségével állapítják meg a dezinformációs kockázat szintjét. A pontozási skála 0 (dezinformáció maximális kockázata) és 100 (dezinformáció minimális kockázata) között mozog. Egy domain pontszáma a négy pilléren elért eredmények átlaga.

A struktúra pillér 20 000 domain adatállományából betanított mesterséges intelligenciát használ a metaadatok és számítástechnikai jelek elemzésére, a dezinformációs kockázatok értékelésére: automatizált címkézést végez a híroldalakon olyan jellemzők alapján, mint hirdetések, formátum, tartalom, nyelvezet, témák, bizonyos csoportokra irány Wó (negatív) utalások. A pillér folyamatosan frissül, hogy alkalmazkodjon „a magas kockázatú dezinformációs oldalak változó jellegéhez”. A tartalom pillér hat dezinformációs kockázatot vesz figyelembe: kattintásvadászat, koholmány, elfogultság, gyűlöletbeszéd, szenzációhajhászás, hitelesség. Az értékelést médiapiacon ANGént egy elemző végzi. A vizsgálat előtt két héten keresztül domainenként naponta öt – nagyszámú Facebook-megosztást nyert – cikket gyűjtenek össze. Így egy domain vonatkozásában 70 cikk kerül a potenciálisan vizsgálat alá vont közlemények közé, amelyek közül véletlenszerűen kiválasztanak tíz cikket az adott domain értékeléséhez. Az esetleges elemzői elfogultság elkerülése érdekében a cikkeket egyszerű szövegfájlként jelenítik meg, azonosító adatok, köztük a forráshely megjelölése nélkül. A működés pillére értékeli a híroldalak belső szabályait és irányelveit, amelyek befolyásolják tartalmuk megbízhatóságát és hitelességét. Ennek keretében a következő négy dezinformációs kockázat értékelésére kerül sor: összeférhetetlenség, működési integritás hiánya, pontatlan híradás, elszámoltathatóság hiánya. A vizsgálatot olyan indikátorok segítségével végzik, mint a tulajdoni viszonyok, a finanszírozási források, a tartalom moderálására vonatkozó irányelvek, a hibajelentések és -javítások, valamint a szerkesztői függetlenség. A kontextus pillér az adott híroldal általános hitelességét és megbízhatóságát értékeli, amelyet országspecifikusan, helyi médiaszakértők közreműködésével végeznek el. Akár 100 szakértő is értékelheti az egyes domaineket a következő négy indikátor alapján: hírek pontossága, a kattintásvadász jellegű szalagcímek használata, hírek és vélemények közötti különbségtétel, helyesbítések közzététele. E pillér célja, hogy – a közvetlen tartalmi és működési politikán túlmenően – a weboldal hitelességével kapcsolatos hosszú távú tendenciákat állapítson meg, átfogó képet nyújtva annak dezinformációs kockázatairól.

Az értékelés alapján a híroldalakat az alábbi öt kategória valamelyikébe sorolják be, amelyek a dezinformációs kockázat mértékét jelölik:

• maximális kockázatú (maximum risk);
• magas kockázatú (high risk);
• közepes kockázatú (medium risk);
• alacsony kockázatú (low risk);
• minimális kockázatú (minimum risk).

A GDIsaját elmondása szerint hitelesített elemzői felülvizsgálatokra és a szakértői válaszokból származó adatokra támaszkodva próbálja elfogultságtól (bias)mentessé tenni elemzéseit. A kockázatértékeléshez használt indikátorok relevanciájának ellenőrzése céljából statisztikai teszteket végeznek. Az eredményeket a politikai elfogultság szempontjából is ellenőrzik. Tapasztalataik alapján az értékelő politikai önazonossága nincs hatással arra, hogyan értékel egy adott portált. AzAllSides azonban kritikaként utal az értékelők politikai elfogultságával és egyéb ideológiai irányultságaival kapcsolatos transzparencia hiányára, amelyek szerintük befolyásolhatják az értékelések eredményét.

A GDI minősítéseit olyan ügynökségeknek adja el, amelyek több ezer weboldalon keresztül programozottan terjesztenek hirdetéseket, azt ígérve, hogy a hirdető vállalatok ezáltal bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolhatnak marketingüzeneteik megjelenési helye felett, elkerülve a megbízhatatlan, álhírterjesztő online felületeket. 2023-as információk alapján a szervezet már mintegy 2 000 weboldalt jegyzett fel olyan listára, amely álhíterjesztő oldalak felsorolását tartalmazza.

4. A brit kormány az UnHerd botrány után már nem finanszírozza a GDI-t

2024. április 17-én az UnHerd brit konzervatív folyóirat felületén Inside the Disinformation Industry címmel megjelent egy jelentős részben jogi, részben politikai kérdést felvető cikk, amely lényegében a GDI kifogásolható tevékenységére hívja fel a figyelmet. Szerzője Freddie Sayers, az UnHerd ügyvezető igazgatója és főszerkesztője, aki arra kéri a GDI-adataiért fizető hirdetőket, hogy ne használják tovább a szervezet szolgáltatását, mivel az szerinte veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. A GDI-jal kapcsolatos kritikus álláspontját Sayers azt követően fejtette ki, hogy az UnHerd felkerült egy, a szervezet által készített listára (dynamic exclusion list), amely dezinformációs szempontból kockázatosnak minősítette a folyóiratot, tekintettel arra, hogy két rovatvezetője, Kathleen Stock és Julie Bindel neve alatt genderkritikus tartalmú cikkek jelentek meg. Emiatt az UnHerd jelentős mértékű hirdetési bevételtől esett el. A főszerkesztő elmondása szerint a GDI kedvezőtlen értékelése miatt az UnHerd mindössze 2-6 százalékát érte el annak a reklámbevételnek, amivel márkabiztos minősítés esetén számolhatott volna.

Sayers számára nyilvánvaló, hogy a GDI annak ellenére minősíti a genderkritikus véleményeket, illetve a biológiai nemi különbségek létjogosultságát közvetítő álláspontokat dezinformációnak, hogy e meggyőződéseket a brit törvények kifejezetten védik, és azokkal a lakosság többsége is képes azonosulni. Hozzáteszi, hogy Melford csapatát és algoritmusát alapvetően arra képezték ki, hogy azonosítsák és diszkreditálják a sértőnek vélt tartalmakat, nem pedig arra, hogy a dezinformációt visszaszorítsák. A társalapító a következő témákat tartja különösen kényesnek: az amerikai Capitoliumnál 2021. január 6-án történt események támogatása, a szilícium-völgyi fehér férfiak káros befolyása, az éghajlatváltozás okozta egzisztenciális kihívásokra adott globális válaszok megkérdőjelezése. Látható azonban, hogy e témák olyan megosztó kérdéseket vetnek fel, amelyek adekvát módon csak diskurzussal, eszmecserével kezelhetők, illetve válaszolhatók meg. Hangsúlyos az is, hogy a GDI felületén jelenleg is elérhető egy 2020-as blog, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy le kell állítani a hirdetéseket a Covid-19 vírus eredetét egy wuhani laboratóriumból származtató összeesküvés-elméleteket megjelenítő oldalakon. Ez annak ellenére van így, hogy a Facebook és más techcégek is már régen belátták, hogy ez egy legitim hipotézisként megfogalmazható álláspont. Az UnHerd főszerkesztője cikkében beszámolt arról is, hogy 2024. április 16-án a Lordok Háza Kommunikációs és Digitális Bizottsága előtt volt lehetősége kifejteni álláspontját annak kapcsán, hogy a GDI-hoz hasonló „önjelölt minősítő ügynökségek”milyen komoly fenyegetést jelentenek a szabad médiára nézve. Meglátása szerint „a GDI csupán a jéghegy csúcsa: egy olyan időszakban, amikor az egyébként is alacsony bizalmat élvező hírmédia üzleti modellje is közel működésképtelen, a kormánynak meg kellene akadályoznia, nem pedig ösztönöznie, és végképp nem finanszíroznia a monopolhatalom – bizonyos ideológiai szempontok mentén történő – megszilárdulását. Mindez nem csupán médiaügyi kérdés. A cégeknek és a reklámszektorban dolgozóknak is cselekedniük kell: nem tekinthető sikeresnek az a marketingstratégia, amelynek eredményeként a márkahirdetések a lakosságnak csak egy részét célozzák meg.”

Sayers tiltakozását követően Elon Musk 2024. április 19-ei X-bejegyzésében a GDI beszüntetésének szükségességére hívta fel a közvélemény figyelmét. Az akkor még Rishi Sunak miniszterelnök által vezetett konzervatív brit kormányon belül ugyancsak aggályok merültek fel a GDI-jal kapcsolatban: Kemi Badenoch korábbi kereskedelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a szervezet szólásszabadságra gyakorolt ​​hatása miatt. Ezt követően az akkor hivatalban lévő David Cameron külügyminiszter 2024. május 8-án kelt miniszteri levelében kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kormánya 2023 óta nem finanszírozza a GDI-t, és pénzügyi támogatást a továbbiakban sem tervez nyújtani. A miniszter kifejtette, hogy bár fontos az ellenséges hatalmaktól származó dezinformáció felszámolása, a szólásszabadság védelme a minisztérium prioritása, a kormány által támogatott szervezeteknek pedig összhangban kell lenniük az erre vonatkozó értékrenddel. A levél értelmében a brit külügyminisztérium elkötelezett a dezinformáció elleni küzdelem mellett, és e tekintetben továbbra is együttműködne technológiai és médiaszervezetekkel, azonban nem adna anyagi támogatást a GDI-nak. A Free Speech Union brit szervezet által közzétett adatok szerint a szigetország kormánya 2019 és 2022 között körülbelül 2,6 millió fontot csoportosított át a külügyminisztériumtól a GDI-hoz.

5. Az USA-ban bírósági eljárás indult és jogalkotásra is sor került a GDI kapcsán

Az Egyesült Királyságban tapasztaltakhoz hasonló okoknál fogva alakult ki jogi-politikai aggály a GDI körül az Egyesült Államokban is, azzal a különbséggel, hogy a tengerentúlon bírósági eljárás is indult a külügyminisztérium ellen, illetve törvénymódosításra is sor került.

2023. február 9-én jelent meg a Washington Examiner amerikai hírportálon a „konzervatív médiát letörni szándékozó önjelölt dezinformáció-kutató szervezetek” tevékenységét feltérképező oknyomozó cikksorozat első közleménye. A cikk felhívja a figyelmet, hogy a nagy reklámcégek egyre gyakrabban kifejezetten kérik ezen szervezetek segítségét, az álhírterjesztő oldalakon való hirdetés elkerülése érdekében. A közlemény által ismertetett álláspont szerint e gyakorlatnak köszönhetően az alternatív hírforrások már nem képesek egyenlő gazdasági feltételek mellett versenyezni az olyan mainstream médiumokkal, mint a CNN vagy ​​a The New York Times. Egy, a Washington Examinernek névtelenül nyilatkozó GDI tanácsadó testületi tag maga is elismerte, hogy a dezinformációs címkézés álcázott cenzúrának tűnhet.

2023. december 6-án, Ken Paxton,Texas állam republikánus főügyésze,valamint két konzervatív médiavállalatot, a The Daily Wire-t és a The Federalistot képviselő New Civil Liberties Alliance beperelte az amerikai külügyminisztériumot a texasi Tyler városában lévő szövetségi bíróságon. A felperesek állítása szerint a tárca olyan cenzúratechnológiákat finanszíroz, amelyek a dezinformáció elleni küzdelemre hivatkozva jobboldali hírügynökségeket cenzúráznak. Ez esetben is felmerült, hogy a technológiát kialakító és alkalmazó szervezetek egy – sajátos módszertanra épülő – megbízhatósági besorolás alapján gyakorlatilag álhírterjesztőnek bélyegeznek médiaoldalakat, ami a hirdetők távolmaradásához vezet. Így e sajtóorgánumok jelentős reklámbevételtől eshetnek el, aminek következtében könnyen veszteségessé válhatnak. A perben egy, a GDI által 2022 decemberében közzétett, az Egyesült Államokat vizsgáló országspecifikus jelentésben szereplő listára is hivatkoztak, amely a The Daily Wire-t és a The Federalistot a tíz „legkockázatosabb hírportál” közé sorolta. A kereset szerint a szervezetek által összeállított „feketelisták” eredményeként csökkennek a két médium bevételei, valamint a közösségi médiában és a böngészőkben való láthatóságuk is korlátozottabbá válik.

A GDI amerikai hírmédiumokra vonatkozó dezinformációs kockázati értékelése 2022-ből – kivonat

Legkevésbé kockázatosak	Legkockázatosabbak
NPR	New York Post
AP News	Reason Magazine
The New York Times	RealClearPolitics
ProPublica	The Daily Wire
Insider	TheBlaze
USA Today	One America News Network
The Washington Post	The American Conservative
BuzzFeed News	The Federalist
Wall Street Journal	Newsmax
HuffPost	The American Spectator

Bár sem a GDI, sem a – hasonló tevékenységet végző – NewsGuard nem alperese a pernek, a kereset alapján mindkét szervezet kapott támogatást a külügyminisztérium Globális Elkötelezettség Központjától (Global Engagement Center – GEC), amelynek feladata a külföldi – kiváltképp az ellenséges, valamint a terrorista – „propaganda és dezinformáció” elleni küzdelem volt. Az előbbi 2021-ben 100 ezer dolláros, míg az utóbbi 2020-ban 25 ezer dollárnyi támogatásban részesült. Megjegyzendő, hogy a külügyminisztérium a Fox News Digitalnak azt a tájékoztatást adta, hogy a GEC és a GDI közös munkája csupán a kelet-ázsiai és európai dezinformációs erőfeszítésekre korlátozódott. A The Washington Post pedig arról számolt be, hogy a GDI-nak juttatott 100 ezer dolláros támogatás egy dezinformációs eszköz bővítéséhez járult hozzá Ázsiában. Mindazonáltal Elon Musk 2023 februárjában közzétett X-bejegyzésében a GEC-et az amerikai kormányzati cenzúra és médiamanipuláció „legrosszabb bűnelkövetőjeként” aposztrofálta. A republikánus képviselők által is bírált szervezet megbízatása 2024. december 23-án végül megszűnt, tekintettel arra, hogy a Kongresszus minden olyan javaslatot elutasított, amely annak meghosszabbítását célozta volna. E fejlemény a folyamatban lévő per kimenetele szempontjából is különös relevanciával bírhat.

A külügyminisztérium a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért (National Endowment for Democracy – NED) nevű nonprofit szervezeten keresztül is juttatott pénzügyi támogatást a GDI-nak, 2020 és 2022 között hozzávetőleg 860 ezer dollár mértékben. Azonban a Washington Examiner oknyomozásának és republikánus képviselők tiltakozásának eredményeként a NED 2023 februárjában bejelentette, hogy a továbbiakban nem finanszírozza a GDI-t. A döntést azzal magyarázták, hogy – bár a támogatást Afrika, Ázsia és Latin-Amerika vonatkozásában kifejtett dezinformációellenes tevékenységre juttatták a szervezetnek – így kívánják elkerülni azt a gyanút, hogy belföldön fejtetnének ki bármilyen tevékenységet. Az oknyomozás felhívja a figyelmet arra is, hogy 2021-ben a NewsGuard a Pentagontól is kapott mintegy 750 ezer dollárt.

A felperesek amellett érvelnek, hogy a minisztériumnak nincs törvényi felhatalmazása a GDI és a NewsGuard által alkalmazott módszerek finanszírozására. E gyakorlat szerintük sérti a The Daily Wire-nek és a The Federalistnak az amerikai alkotmány első kiegészítése szerinti szólásszabadsághoz való jogát.

A Biden-adminisztrációnak a kereset elutasítására tett indítványa nem járt sikerrel. Donald Trump kinevezettje, Jeremy Kernodle kerületi bíró a texasi Tylerben 2024. május 7-én arra a következtetésre jutott, hogy Texas állam, valamint a The Daily Wire és a The Federalist kellő jogalappal rendelkeznek a külügyminisztérium intézkedéseinek a megtámadásához. A bíró érvelése szerint az utóbbiak arra ösztönözték a közösségimédia-oldalakat, hogy „deplatformálják” a két híroldalt, ami felveti a platformcenzúra elleni texasi törvény sérelmét is. Kernodle megállapította, hogy a Texas képviseletében eljáró Paxton meggyőzően állítja azt, hogy sérült a törvény végrehajtásához fűződő állami érdek. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy a közösségimédia-platform nem cenzúrázhat nézőpont alapján egy felhasználói profilt vagy egy felhasználói véleménynyilvánítást. Emellett a platform ezen az alapon nem korlátozhatja a felhasználót abban, hogy egy másik személy véleményét megismerje.

Közvetlenül a perindítást követő napon, 2023. december 7-én tették közzé a Kongresszus fegyveres szolgálatok bizottságai a 2024-es Nemzetvédelmi Felhatalmazási Törvény (National Defense Authorization Act – NDAA) végleges tervezetét, amely meghatározta a Pentagon költségvetési előirányzatait a pénzügyi évre. Az akkor hivatalban lévő Joe Biden elnök által 2023. december 22-én aláírt törvényben rögzítettek egy olyan módosítást, amely a republikánus várakozásokkal összhangban arra irányult, hogy megakadályozza a Pentagon és a „cenzúrázó” szervezetek közötti szerződéskötést. Az 1555-ös szakaszszámú módosítás értelmében a védelmi miniszter, mielőtt szerződést köt egy szervezettel abból a célból, hogy az katonai toborzási hirdetéseket adjon fel a honvédelmi minisztérium nevében, a szerződés feltételeként megköveteli annak igazolását, hogy a szervezet nem politikai meggyőződés alapján helyezi el a hirdetéseket a híroldalakon. A normaszöveg azt is előírta a védelmi miniszter számára, hogy a GDI-jal, a NewsGuarddal vagy más hasonló szervezettel történő szerződéskötésről minden alkalommal értesítse a Kongresszus vezetőségét és védelmi bizottságait.

Megállapítható, hogy a perindítás óta a GDI tevékenységének kárvallottjai számára több biztató változás is történt az Egyesült Államokban, kérdéses azonban, hogy a továbbiakban milyen fejleményekre lehet számítani a tényellenőrző szervezet tevékenységével és jövőbeli működésével összefüggésben, valamint általánosságban a dezinformáció problémájának méltányos kezelése terén.

6. Következtetések

Az online hírfogyasztás és a közösségimédia-platformokról történő tájékozódás korszakában az álhírek jelentős manipulatív hatást gyakorolhatnak az emberek gondolkodására, ami sok esetben negatívan befolyásolja a közéletet, hozzájárulva a politikai, világnézeti alapú társadalmi polarizálódás erősödéséhez. Erre tekintettel a félretájékoztatás és a dezinformáció elleni fellépés napjainkban alapvető fontosságú feladat, amelyben az államnak, a magánszférának és maguknak a felhasználóknak az együttműködése egyaránt szükséges.

Hangsúlyozandó, hogy a dezinformáció elleni küzdelem minden esetben csak a jogszerűség keretei között képzelhető el, mögöttes politikai motivációktól mentesen, máskülönben a szólásszabadság alapvető jogának érvényesülését sértheti. Mindazonáltal a GDI és más hasonlóan befolyásos szervezetek, minősítő ügynökségek tevékenysége táptalaja lehet a manipulációnak. Bár ennek kapcsán elmarasztaló bírósági ítélet még nem született, azonban több olyan információt osztott meg a GDI saját működéséről és rendeltetéséről, amelyek arra mutatnak rá, hogy az ellene felhozott kritikák megalapozottak is lehetnek.

A GDI bevallottan azokat a tényszerűen igaz információkat is álhírnek tekinti, amelyek támadó jellegük miatt az emberek között ellenségeskedést szülnek. Bár széleskörű szakmai egyetértés van abban, hogy a dezinformáció szükségszerű velejárója a közölt információ hamis jellege, a szervezet e kategorizálással valószínűsíthetően az álhírterjesztésnek a politikai polarizációt erősítő társadalmi következményét próbálná kezelni. A probléma azonban ennél sokkal összetettebb, ugyanis objektíve nem, csakis valamilyen szubjektív – adott esetben politikai – meggyőződés mentén lehetséges meghatározni az e kategóriába sorolható tartalmak körét, ami már önmagában kizárja az értékelés tárgyilagosságát.

A szervezet honlapjáról az derül ki, hogy a dezinformáció „pénzügyi ösztönzőinek” a visszaszorításával igyekszik elejét venni az álhírek terjedésének. Ennek érdekében sajátos módszertana alapján minősít álhírterjesztőnek egy híroldalt, ami a hirdető vállalatok távolmaradásához, így reklámbevétel kieséshez vezet. Politikai elfogultság gyanúját vetheti fel az is, hogy a GDI által dezinformatívnak minősített híroldalak rendszerint azonos politikai-ideológiai irányultságúak.

A Washington Examiner oknyomozó tevékenysége, republikánus képviselők tiltakozása, valamint az UnHerd és más érintettek nyomására a brit és az amerikai kormányzatnak a GDI további finanszírozása megszüntetéséről hozott intézkedései szintén arra engednek következtetni, hogy a szervezet működése aggályos.

A The Daily Wire és a The Federalist ügyében indult, folyamatban lévő bírósági eljárás felperesei számára a GEC mandátumának meghosszabbítás nélküli lejárta mindenképpen biztató fejlemény, azonban ismeretes, hogy a perben hivatkozott texasi platformcenzúra elleni törvény alkotmányosságával kapcsolatban aggályok merültek fel. A jogszabály ebből a szempontból tavaly júniusban már az USA Szövetségi Legfelsőbb Bírósága elé is került, amely visszautalta az ügyet az alsóbb fokú bíróságnak, hogy a törvény összes lehetséges alkalmazására nézve végezze el az alkotmányossági vizsgálatot. A legfőbb bírói fórum egy jogi kötőerővel nem rendelkező véleményt is kibocsátott az ítéletében, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban. Következésképpen a tárgybeli ügy alakulását a platformcenzúra elleni törvénnyel kapcsolatos eljárás eredménye is befolyásolhatja.