Lelki segítségnyújtó anyag felnőttekkel szemben elkövetett online pénzügyi visszaélés esetén 1. oldal

Mi minősülhet online pénzügyi visszaélésnek?

  • Hamis webáruházak esetében olyan megtévesztő tevékenység, amely során a csalók látszólag jogszerű internetes kereskedelmi felületeket hoznak létre annak érdekében, hogy a vásárlókat pénzügyi adataik átadására bírják. A fogyasztók a megrendelt terméket jellemzően nem kapják meg, miközben bankkártya- és személyes adataik illetéktelen kezekbe kerülnek, ami további anyagi károkat eredményezhet.
  • Online piactereken, vásárlási szándékot színlelve az eladó bankkártyaadatainak megszerzése. Ehhez sok esetben a hirdetésre küldött érdeklődő üzenetben a „fizetés/szállítás megerősítéséhez” egy weboldal linkjét küldi el az eladónak a csaló, ahol pénzügyi adatokat próbálnak meg kicsalni tőle. Olyan is előfordul, hogy a csaló eladóként jelenik meg, terméket hirdet vagy kínál fel, majd a fizetés lebonyolítására egy külső weboldal linkjét küldi el a vevőnek. Az oldal célja a pénzügyi adatok megszerzése; a kifizetés után a termék jellemzően nem érkezik meg, az eladó elérhetetlenné válik.
  • Nem banki szolgáltatók (pl. közműszolgáltató, streamingszolgáltatő nevében küldött, URL-címet (linket) tartalmazó e-mail, SMS, amelyben például számla befizetésére szólítanak fel, azonban a befizetésre szolgáló oldal célja a bankkártyaadatok megszerzése, azokkal való visszaélés.
  • Kihagyhatatlannak tűnő lehetőségek, amelyek célja valójában a potenciális áldozat pénzügyi adatainak megszerzése és az azokkal történő visszaélés.
  • Banki szolgáltatók nevében küldött URL-címet (linket) tartalmazó e-mail, SMS, amely az internetbank felhasználói fiókunk megerősítésére hív fel, azonban a weboldal célja valójában a felhasználó belépési adatainak (pl. jelszavának), banki adatainak megszerzése és az azokkal történő visszaélés.
  • Csomagküldő szolgáltatók nevében küldött URL-címet (linket) tartalmazó e-mail, SMS, amely például hibás szállítási címre hivatkozással a szállítási cím frissítésére, vám megfizetésére hív fel, ám a weboldal célja valójában a potenciális áldozat banki adatainak megszerzése és az azokkal történő visszaélés.