Amíg a közvetlen állami támogatást a Magyar Állam központi költségvetésének egyes alfejezeteihez tartozó szervezetek (MMKA, NKA, MTFA, minisztériumok, mint főbb támogatók, addig a közvetett támogatást nyereséges vállalkozások nyújtják. A támogatás nyújtása térítés nélküli pénzeszköz átadásnak minősül.

A rendszer előnye a támogatott produkció részére: pótlólagos forrást nyújt a film költségvetéséhez, annak max. 20%-áig. Tehát a költségvetés finanszírozása több ágból áll össze: az (esetlegesen elnyert) közvetlen állami támogatásból, önrészből, egyéb külső befektetői forrásból és a közvetett támogatásból.

A rendszer előnye a támogató részére: a támogatásra szánt összeget az adóalapjából és az adójából is levonhatja. Térítés nélküli pénzeszköz átadás, mint ráfordítás, általában adóalap növelő, de a Társasági adóról és osztalékadóról szóló Törvény 8.§-a 1. bek. n és nf pontjai alapján a kivételek közé tartozik, tehát ráfordításként elszámolható. A TAO TV. 22.§-a 1. bekezdése értelmében a támogatási összeg adókedvezményként figyelembe vehető (a támogató vállalkozás esetleges egyéb adókedvezményeinek figyelembe vételével.) Az adókedvezmény a vállalkozás döntése szerint három éven át tetszés szerint felhasználható.

Egy példán keresztül megmutatva (egységben, 16%-os társasági adót feltételezve):

Tehát az a vállalkozás, amely támogatást ad, 16 egységgel fizet kevesebbet, mint az, amelyik nem nyújtja. Látható, hogy az adó megfizetésének terhére keletkezik a közvetett támogatás, tehát az Állam mintegy lemond a társasági adó egy részéről a filmek jobb finanszírozása és a vállalkozások támogatási kedvének ösztönzése érdekében, ezért hívják a rendszert közvetett állami támogatásnak is.

A támogatót a produkció megszerezheti önmaga is, azonban ha nincsenek ilyen kapcsolatai, fordulhat forrásszerző cégekhez is, amelyek jutalék ellenében összehozzák a produkciót a támogatóval.