Átláthatóbb piacszabályozás és fokozottabb előfizetői védelem

Az NMHH elnökének új rendelete fokozottan védi az előfizetők jogait és átlátható hírközlési piacszabályozást biztosít

Közzétéve: 2015. április 2.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a digitális kor szakmai és társadalmi igényeihez igazodva megújította a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. Az NMHH elnökének augusztus 1-jén hatályba lépő, az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló új rendelete hatékony oltalomban részesíti a fogyasztókat, és átláthatóbb szabályozási környezetet alakít ki a hírközlési piacon.

Karl Károly, Aranyosné Börcs Janka, Karas Monika, Lapsánszky András, Takách Zsuzsanna (587x254px)

Karl Károly hírközésfelügyeleti főosztályvezető, Aranyosné Börcs Janka főigazgató, Karas Monika elnök, Lapsánszky András jogi igazgató és Takách Zsuzsanna kommunikációs igazgató a sajtótájékoztatón | Fotó: Sebestyén Gábor

Átfogó, komplex jogalkotás keretében, szakmai és társadalmi egyeztetést követően március 30-án dr. Karas Monika, az NMHH elnöke kihirdette a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait.

A közérthetőbb szabályozásnak köszönhetően a piaci szereplők jogalkalmazói gyakorlata is egyszerűsödik.

A hatóság elnöke a bejelentésen elmondta: „a rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.” Karas Monika kiemelte azt is, hogy „az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban.”

„Az élet adta helyzetekhez szabtuk az új, kiszámítható, korszerű és egyértelmű szabályokat” – mutatott rá a változások jelentőségére az NMHH vezetője. Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia rohamos fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okos telefonok megjelenése, a mobilinternet elterjedése) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt az elmúlt években indult hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt, hogy a régi rendelet elavulttá vált. Egy olyan új jogszabály született, amely teljes körű megoldást nyújt számos aggályos, az előfizetők érdekeit sértő kérdésben, valamint elősegíti az elmúlt 4 évben megjelenő szolgáltatói gyakorlat egységes és világos értelmezését, és az egyértelmű partneri helyzetek megteremtését a szolgáltató és az előfizető között.

Közel 20 millió előfizetői szerződést érint a rendelet

A sajtótájékoztatón megtartott vetítés elektronikus segédanyaga | Készítette: NMHH

Az új szabályozás jelentős többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozottabb védelmére. A hatóság számára kiemelten fontos a hírközlési előfizetői jogviszonyokat illetően a fogyasztók, előfizetők hírközlés-specifikus fogyasztói jogainak, az Uniós jogforrásokkal harmonizált, garanciális védelme. A rendelet a teljes magyar lakosságot és annak közel 20 millió előfizetői szerződését érinti (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internetszolgáltatás).

Átlátható, világos szabályozás

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben tudják összehasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak. A kiskorúak védelme érdekében az ÁSZF-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödtek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma jelentősen csökkent. A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl, például a nem írásban megkötött szerződések esetén, kötelező egy, a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.

Ráutaló magatartással történő szerződéskötés, a határozott idejű szerződések Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötés”-re vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltételrendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét. A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét, mivel a határozott idejű szerződéssel nemcsak az előfizető, hanem a szolgáltató is elkötelezi magát meghatározott időre.

Elállás a szerződéstől

A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit tényleg használt. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban jelentős kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést. Jelentős újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt, a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt, az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választás során, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.

Közérthető számlázás, tételes számlamelléklet, elszámolási kötelezettség

Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az  emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes, melynek igénylési feltételeit a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeiben meghatározni. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.

Üzleti előfizetők

A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania. A kis- és középvállalkozások jelentős száma miatt elodázhatatlan volt az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározása is. Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. Míg a jelentős nagyságú, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.