Milyen hatásköre van a hatóságnak nyomtatott sajtótermékek esetén?

A médiaigazgatási jogszabályok – közkeletű nevükön a médiatörvény és a médiaalkotmány –tartalmazzák többek között azokat a jogszabályokat, amelyek érvényesek minden hazai médiatartalomra és azok előállítóira. Az NMHH pedig az a kompetens szervezet, amely felügyeli, hogy a médiumok, így a sajtótermékek is, megfelelnek-e ezeknek a jogszabályoknak. Mindez azért fontos, hogy a médiapiac szereplői kiszámítható környezetben tevékenykedhessenek, valamint hogy a fogyasztókat a lehető leghatékonyabb lehessen védeni.

A sajtótermékeket nem ellenőrzi állandó jelleggel a hatóság a médiaigazgatási szabályok alapján ( a lineáris – rádiós és televíziós – médiaszolgáltatások adásaival ellentétben, amelyeket viszont rendszeresen vizsgálhat). Ezért a sajtótermékek jogsértései elsősorban állampolgári bejelentések nyomán kerülnek a médiahatóság látóterébe. Ezek a bejelentések különösen a gyűlöletkeltést és a kirekesztést tiltó rendelkezések, illetve a kiskorúakat védő szabályok megsértését vélelmezik a tömegkommunikációs céllal készült nyomtatott és online médiatartalmakban.   

A médiaalkotmányként ismert jogszabály tartalmazza a sajtótermékekre is vonatkozó rendelkezéseket: rögzíti a sajtószabadság korlátait (valamennyi médiatartalomra vonatkozóan), és az egyes médiatartalmak sajátosságaihoz igazított különös szabályokat állapít meg.

Sajtótermékekben a hatóság az alábbi kötelezettségek betartását vizsgálhatja:

  • tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatása;
  • a nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe vagy a médiatartalomban való szereplésbe történt beleegyezéssel a médiatartalom-szolgáltató nem élhet vissza;
  • a médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet;
  • a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi vagy más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére vagy azok kirekesztésére;
  • sajtótermékben megjelenő olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejlődését (különösen pornográfia és indokolatlan erőszak) csak olyan módon tehető a nyilvánosság számára elérhetővé, ha valamilyen műszaki megoldás garantálja, hogy ahhoz kiskorúak nem férhetnek hozzá (ha ilyen nem lehetséges, a kiskorút tájékoztatni kell a lehetséges veszélyről);
  • tilos kiskorú személy olyan bemutatása, amely életkorának megfelelő lelki vagy fizikai fejlődését nagymértékben veszélyeztetheti;
  • a kereskedelmi közlemények sajtótermékekre is vonatkozó szabályainak értelmében:
    • a kereskedelmi közleménynek felismerhetőnek, más médiatartalomtól megkülönböztethetőnek kell lennie, tilos a burkolt kereskedelmi közlemény közzététele és tudatosan nem észlelhető technikák alkalmazása;
    • nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő kereskedelmi közlemény;
    • kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra;
    • dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, NAV engedélye nélküli szerencsejátékot, vényre kapható gyógyszert és gyógyászati eljárást népszerűsítő kereskedelmi közleményt médiatartalomban közzétenni tilos.

Egy alkotmánybírósági döntés nyomán az emberi méltóság tiszteletben tartását előíró rendelkezés hatálya a sajtótermékekre nem terjed ki, így annak érvényesülését a hatóság csak a médiaszolgáltatásokban vizsgálhatja.

A Médiatanács a sajtótermékekkel kapcsolatos bejelentéseket – a médiatörvény felhatalmazása szerint szakmai szervezetekkel kötött közigazgatási szerződések alapján – önszabályozó szervezeteknek továbbítja, akik e szerződésekben meghatározott ügytípusok esetében eljárnak mindazokkal szemben, akik az adott társszabályozási eljárásnak önként alávetik magukat. Az Mttv. és a szakmai szervezetekkel kötött közigazgatási szerződések kizárólag a nyomtatott és internetes sajtótermékek és a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében határozzák meg azokat az ügytípusokat, amelyek felügyeletét társszabályozó szervezet is elláthatja. A feladatellátás a Médiatanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket érinti, amelyeket a hatóság megosztottan lát el az önszabályozó szervezetekkel. A Médiatanács a nyomtatott lapokra vonatkozóan a Magyar Lapkiadók Egyesületével (MLE) működik együtt. A társszabályozási szerződés itt érhető el: http://nmhh.hu/tart/index/1002

Fontos tudni, hogy a sajtó-helyreigazítás vagy a személyiségi jogok megsértése a polgári perrendtartás keretei között szabályozott jogintézmény, ezért ezzel kapcsolatos kereset csak a polgári bíróságon indítható. Az NMHH-nak nincs hatásköre a helyreigazítási kérelmek ügyében eljárni.