A hírműsoroknak a közélet történéseinek bemutatása kell, hogy a legfőbb feladata legyen, és nem elsősorban a nézői igények kielégítése. Így elvárható, hogy a hírműsorok – ha már szükségszerű – a bűnözés világából is az olyan típusú hírekre összpontosítsanak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak a közélethez. Az ebbe a típusba tartozó hírek három kategóriába sorolhatók:

1.)   A Btk. három olyan fogalmat használ, amelyeket módszertanunkba átemelve jelentősen leszűkítettük a kizárandó bűncselekmények körét. A hivatalos személy (Btk. 459 § 11), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459 § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459 § 13) által vagy ellen elkövetett bűntettek bemutatása – értelmezésünkben – a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgálja. Ezeknek a személyeknek a tevékenységét a közvélemény részéről kiemelt érdeklődés övezi, az ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmények a demokráciába vetett hitet ássák alá.

2.)   Külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekmények, merényletek, etnikai alapú bűncselekmények, mivel ezek szinte kizárólag politikai vagy ideológiai indíttatásúak.

3.)   A szociális indíttatású bűncselekmények egyes fajtáji, pl. uzsora, lakásmaffia, mivel ezek a társadalmon belül meglévő feszültségekre hívják fel a figyelmet.

A többi bűntettet – értelemszerűen – beleszámítjuk a 20 százalékos szabály alá tartozó bűnügyi híranyagba.

A Médiatanács által JBE-ként beazonosított két médiaszolgáltatón kívül (RTL Klub, TV2) a közszolgálati médiumok hírműsorainak tájékoztatási gyakorlatát is vizsgáltuk, így került be a mintákba az M1 esti Híradó, a Duna TV Híradó és a Déli Krónika c. műsor.

További információkért kattintson felül a "Kutatás letöltése" gombra.