1. Feladat- / ügytípus megnevezése

Elektronikus hírközlési építmények engedélyezése

2. Útmutató

Az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésének és bejelentéssel történő legalizálásának feltételeit az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII.18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: rendelet) írja elő.

A rendelet hatálya kiterjed az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 12. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési építmények, mint sajátos építmények létesítésére és bontására.

Elektronikus hírközlési építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket.

Az elektronikus hírközlési építmények engedélyezését – 2013. július 1-jétől az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében is – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala végzi.

A hatósági engedélyek fajtái

• építési engedély,
• használatbavételi engedély,
• fennmaradási engedély,
• bontási engedély,
• engedély hatálya meghosszabbításának engedélye,
• építési engedély-módosítási engedély.

A hatósági bejelentések fajtái

• jogutódlás bejelentése
• rendeltetés megváltozásának bejelentése
• antennatartó szerkezet ideiglenes elhelyezésének bejelentése

A rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési és bejelentési ügyekben első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (Hivatal) jár el. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a Hivatal 6 helyen biztosít lehetőséget a kérelmek benyújtására.

3. Ügyfélszolgálat, ügyfélkapcsolati pontok

Ügyfélszolgálat – Budapest, Pest vármegye

• Ügyintézés helye: Budapest
• Cím: 1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
• Levelezési cím: 1376 Budapest, Pf. 997.
• Telefon: (+36 1) 468-0500
• Telefax: (+36 1) 468-0509
• Ügyfélszolgálat címe: 1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
• Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (1) 468-0673
• Ügyfélszolgálat e-mail címe: info@nmhh.hu

Ügyfélszolgálati pont – Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár–Bereg vármegye

• Ügyintézés helye: Debrecen
• Cím: 4025 Debrecen, Hatvan u. 43.
• Telefon: (+36 52) 522-122

Ügyfélszolgálati pont – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád vármegye

• Ügyintézés helye: Miskolc
• Cím: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17.
• Telefon: (+36 46) 555-500

Ügyfélszolgálati pont – Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Fejér vármegye (Dunaújvárosi primer körzet)

• Ügyintézés helye: Pécs
• Cím: 7624 Pécs, Alkotmány u. 53.
• Telefon: (+36 72) 508-800

Ügyfélszolgálati pont – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, – Fejér vármegye (Székesfehérvári primer körzet)

• Ügyintézés helye: Sopron
• Cím: 9400 Sopron, Kossuth L. u. 26.
• Telefon: (+36 99) 518-500

Ügyfélszolgálati pont – Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Békés vármegye

• Ügyintézés helye: Szeged
• Cím: 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15.
• Telefon: (+36 62) 568-300

Ügyfélfogadási idő

• Hétfő-csütörtök: 8.00–16.00
• Péntek: 8.00–13.30

4. A hatályos jogszabályon alapuló ügymenetre vonatkozó tájékoztatás

4.1. A dokumentáció benyújtása, elektronikus kapcsolattartás

2023. június 1. napjától a tervdokumentáció hírközlési építményre vonatkozó adatait a Hatóság internetes honlapján közzétett EHO aktuális követelményeinek megfelelő formátumban és struktúra szerint kell benyújtani a 3. melléklet szerint.

A bejelentések és engedélykérelmek elektronikus benyújtásáról részletes információk érhetők el az alábbi linkre kattintva:

• Tájékoztató az NMHH Adatkapu működéséről

Végleges határozat és jóváhagyott tervdokumentáció megküldése

A Hatóság a végleges határozatot és az engedélyhez kapcsolódó tervet csatolja a véglegessé válásról szóló értesítéshez, amit elektronikus aláírással ellátva az építtető/tervező Cégkapujára továbbít. Ez a dokumentum csak elektronikus formában tekinthető hitelesnek, kinyomtatva nem! Ezt a fájlt változtatás nélkül fel kell tölteni az e-naplóba!

Az elektronikus aláírások megtekintéséhez, a csatolmányok megnyitására az ingyenes Adobe Acrobat Reader DC alkalmazás használata javasolt.

Az építési tevékenység – a kiemelt beruházások kivételével - csak az építési engedély véglegessé válását követően kezdhető meg a Hatóság által elektronikusan aláírt határozat és a hozzátartozó (ezáltal jóváhagyottnak tekinthető) terv alapján!

4.2. Az építési jogosultság igazolása

Az érintett ingatlanok e- hiteles tulajdoni lapjait a Hatóság a TAKARNET rendszeren keresztül ingyen kérheti le a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1996. évi LXX XV. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Az építési vagy fennmaradási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatokat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni!

4.3. Az ügyfelek értesítése

Az eljárás megindításáról

• a hivatalból indult eljárás esetén az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől
• számított 8 napon belül értesíti a Hatóság.

Antennák és antennatartó szerkezetek engedélyezése esetén az eljárás megindulásáról a Hatóság közlemény közhírré tételével értesíti a lehetséges érintetteket. A közlemény a Hatóság honlapján közzétételre kerül.

4.4. Hiánypótlás

A Hatóság hiányos dokumentáció, az eljárás költségeinek (eljárási díj, szakhatósági eljárás díja) meg nem fizetése esetén rövid határidővel a hiányok pótlására hívja fel az építtetőt (tervezőt). A hiánypótlási felhívást a Hatóság az építtető és (ha van) meghatalmazott részére elektronikus úton küldi ki. A hiánypótlás az általános nyilatkozattételi űrlap segítségével szintén elektronikus úton teljesíthető.

A hiánypótlás nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszünteti.

4.5. A szakhatóságok közreműködése

A szakhatóságok megkeresése elsődlegesen az engedélyező hatóság feladata. A szakhatóság megkeresésére csak azt követően kerül sor, hogy az ügyfél a szakhatósági eljárás díját megfizette.
Amennyiben a benyújtott dokumentáció arra alkalmas (Adatkapun keresztül benyújtott pdf) a Hatóság a szakhatóságot hivatali kapun keresztül elektronikus úton keresi meg. Az egyes szakhatóságok részére szükséges dokumentumok összeállításához az alábbi lista nyújt segítséget:

• Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez

Szintén az ügyintézés gyorsítása érdekében érvényes előzetes szakhatósági állásfoglalás is becsatolható, ebben az esetben az eljárás során a szakhatóság ismételt megkeresésre már nem kerül sor.

Ha a szakhatóság a hozzájárulást megtagadja, a Hatóságnak a kérelmet el kell utasítania.

4.6. Az eljárás felfüggesztése, szünetelése

A Hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az építési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg szolgalmi jog alapítása iránti kérelmet terjesztenek elő, a szolgalmi jog alapítására vonatkozó döntés meghozataláig.
Az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.

4.7. Fellebbezés

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

Az eljárás megindulásáról szabályszerűen értesített ügyfél fellebbezési jogával akkor élhet, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be!

4.8. Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

• az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az építtető tulajdonában álló ingatlan határán belül végzett építési tevékenység;
• 15,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 4,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési eszközök elhelyezésére szolgáló építmény földfelszínen vagy – az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül – építményen való elhelyezése vagy bontása;
• az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében szereplő elektronikus hírközlési építmény építése, amely
• az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére irányul, feltéve, hogy az építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételére kerül sor;
• az elektronikus hírközlési építmény kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;
• az elektronikus hírközlési építmény föld alatti – mélyszinti – bányában üzemi célokat szolgál;
• hibaelhárítással és karbantartással összefüggő tevékenység;
• antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése - a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva - a 6,0 m-t nem haladja meg;
• az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg és a tartószerkezet megerősítését nem igényli;
• véglegessé vált használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy a nyilvántartásba vett elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó, közterületen maximum 100 m hosszúságú előfizetői bekötéshez szükséges hálózatrész létesítése;
• jókarbantartási kötelezettség körébe tartozó tevékenység végzése, kivéve az üzemen vagy használaton kívüli hálózatok bontása.

A fenti építési tevékenységek végzése során is be kell tartani az általános érvényű szakmai előírásokat és a jogszabályokban meghatározott követelményeket, így különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásaiban foglaltakat, a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványokat, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseit.

4.9. Egyszerűsített engedélyezési eljárásban intézhető kérelmek

Feltételek:

• a rendeletben foglaltak szerint benyújtott hiánytalan tervdokumentáció;
• a szakhatóságok bevonása nem követelmény;
• a kérelem az alábbi építési tevékenységek valamelyikére irányul:
  • az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében nem szereplő és attól eltérő időpontban megvalósuló elektronikus hírközlési építmény építése, amely
    • vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál, feltéve, hogy az építtető vagy a Magyar Állam vagy az alaplétesítmény üzemeltetőjének tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, ideértve azt az esetet is, amikor a külön jogszabály alapján az építtető a Magyar Állam nevében és javára végzi az építési tevékenységet;
    • kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;

• az elektronikus hírközlési építmény korszerűsítése;
• a jogszerűen épült
• az e-közmű alkalmazásban feltüntetett elektronikus hírközlési célra alkalmas alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba, csatornahálózatba történő kábelbehúzás, védőcső behúzás, illetve bontás;
• elektronikus hírközlő, vagy villamos energia elosztó hálózat részét képező, vagy közvilágítási, vagy tömegközlekedési célú tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezése vagy bontása;
• a fenti két alpont szerinti munkálatokhoz kapcsolódó, azzal egyidejűleg végzett legfeljebb 100 méter hosszúságú, kizárólag közterületen megvalósuló építményre irányul, amelynek nyomvonala a benyújtott tervdokumentációban szerepel;

• nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény más építési beruházás így különösen más fizikai infrastruktúra építése vagy átépítése miatt szükséges áthelyezésére, későbbi kábelbehúzás lehetőségét biztosító tartalék nyomvonal építésére irányul.

4.10. Rendeltetés megváltozásának bejelentése

Az építmény tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles a Hatóság honlapján található adatlapon bejelenteni, ha a korábban más céllal engedély nélkül jogszerűen épült létesítmény rendeltetése megváltozik olyan módon, hogy annak építse engedély-, illetve bejelentés-köteles lenne (pl. eredetileg külön célra épült építmény közcélúvá válik).

A bejelentést az Adatkapun kell benyújtani, az átalános nyilatkozattételi űrlap kitöltésével és a rendelet 2. mellékletében meghatározott dokumentáció csatolásával. Az űrlap nyilatkozat mezőjében fel kell tüntetni a bejelentés típusát (rendeltetés változás), az érintett települések és az építmény megnevezését.

4.11. Jogutódlás bejelentése

Amennyiben akár az engedélyezési eljárás során, akár az építési engedély megszerzése után a használatbavételi engedély kiadásáig változik az építtető, a jogutódlást be kell jelenteni. A bejelentést az Adatkapun kell benyújtani, az átalános nyilatkozattételi űrlap kitöltésével, a jogutódlást igazoló dokumentum csatolásával. Az űrlap nyilatkozat mezőjébe be kell írni a bejelentés típusát (jogutódlás) és amennyiben ismert meg kell adni az ügy iktatószámát, az eljáró szervezeti egységet, ügyintézőt. A bejelentés megtétele nélkül a jogutód építési tevékenységet nem végezhet. E rendelkezés megszegése esetén a Hatóság bírságot szab ki.

4.12. Antennatartó szerkezet ideiglenes elhelyezésének bejelentése

Az utóbbi években megszaporodtak Magyarországon is a többnapos kulturális rendezvények, zenei fesztiválok, sportesemények, melyek sikeres lebonyolításához az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat biztosítani kell. Elsősorban ilyen céllal a rendelet 22. §-a alapján lehetőség van antennatartó szerkezet max. 90 napos időtartamra történő elhelyezésére. A tervezett telepítést legalább 15 nappal korábban általános nyilatkozattételi űrlap benyújtásával be kell jelenteni a Hatóságnak. Az űrlaphoz csatolni kell a rendelet 2. mellékletében meghatározott dokumentumokat. Az űrlapon fel kell tüntetni a bejelentés típusát (antennatartó szerkezet ideiglenes elhelyezése), az építmény megnevezését, az érintett települést és ingatlant, valamint a nyilatkozat mezőben meg kell adni az elbontás időpontját. Az építtető az ideiglenesen elhelyezett antennatartó szerkezetet az előzetes bejelentésben meghatározott időpontig köteles elbontani, és erről a Hatóságot a bontást követő 15 napon belül nyilatkozattételi űrlap benyújtásával értesíteni. A bontási kötelezettség nemteljesítése a szabálytalan építés következményeit vonja maga után!

4.13. Hatósági bizonyítvány

Annak érdekében, hogy az engedélyezési dokumentációval nem rendelkező elektronikus hírközlési építmények ingatlannyilvántartási bejegyzését, illetve értékesítését elősegítse a Hatóság kérelemre a rendelkezésre álló adat, tény, állapot vagy szükség esetén helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki (rendelet 26. §). A létesítés jogszerűségét a Hatóság csak a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül befejezett, vagy használatba vett építmény esetében vizsgálja. A 10 évnél régebbi építményt a Hatóság az ellenkező bizonyításáig jogszerűnek tekinti.

4.14. Építési engedély

Az elektronikus hírközlési építmény kivitelezéséhez az építtetőnek, vagy (az építtető meghatalmazása alapján) a kérelmezőnek (építtető törvényes képviselőjének, vagy meghatalmazottjának) építési engedélyt kell kérni.

Az építtető jogutódja (átruházás esetén új jogosultja) a hatályos építési engedélyt jogosult felhasználni, azonban a jogutódlást köteles a hatóságnak bejelenteni. A bejelentést megelőzően folytatott építési tevékenység esetén a hatóság bírságot szabhat ki.

Az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos. A Hatóság az építési engedély hatályát egy esetben – az építtető indokolt kérelmére – egy évvel meghosszabbíthatja. A Hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja

• az építési engedély kiadásakor hatályos jogszabályokban bekövetkezett változásokat;
• a szakhatóságok ismételt megkeresésének; valamint
• a közműegyeztetés ismételt lefolytatásának szükségességét.

Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az építtető a véglegessé vált építési engedély hatályának fennállása alatt a hírközlési e-főnaplót nem zárta le és használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtott be, – a lejárat előtt 90 nappal – értesíti az építtetőt az engedély hatályának lejárati idejéről és tájékoztatja a meghosszabbítás lehetőségéről. Ha a helyszíni ellenőrzés eredményeként a Hatóság megállapítja, hogy

• az építési engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg és a már megkezdett kivitelezéssel létrejött építményre használatbavételi engedély nem adható, az építmény továbbépítéséhez határidő tűzésével új építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt;
• az építmény elkészült, határidő tűzésével használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt, és tájékoztatja a késedelmes benyújtás jogkövetkezményéről;
• az építmény elkészült, de hírközlési e-naplót nem nyitottak, határidő tűzésével fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.

A felhívásban foglaltak nemteljesítése esetén a Hatóság az elkészült építmény vagy építményrész bontására kötelezi az építtetőt.

4.15. Eltérés az építési engedélytől

A véglegessé vált és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól csak a Hatóság előzetes engedélyével – módosított építési engedéllyel – lehet eltérni. Nincs szükség a Hatóság előzetes engedélyére, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok jóváhagyott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a vizek, vízi létesítmények keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár. Ebben az esetben elegendő a Hatóságot nyilatkozattételi űrlap benyújtásával értesíteni, azzal, hogy egyidejűleg az építtető az eltérést a hírközlési e-naplóba haladéktalanul bejegyezi.

Amennyiben az építtető – a fenti kivételtől eltekintve – a Hatóság előzetes engedélye nélkül eltér a véglegessé vált és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól, abban az esetben az egész építményre vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

4.16. Használatbavételi engedély

A használatbavételi engedélyt az építési engedéllyel rendelkező építményre az építési tevékenység befejezését (sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvben rögzített befejezésének napja) követő 60 napon belül kell megkérnie az építtetőnek.

Használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira is lehet kérni.

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a benyújtott dokumentumok alapján - szükség szerint helyszíni szemle megtartása mellett - az építmény műszaki jellemzőire tekintettel megvizsgálja:

• az építési tevékenységet a véglegessé vált építési engedélynek, módosított engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezett tervdokumentációnak megfelelően végezték-e el;
• a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e;
• az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e;
• az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e;
• a felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e;
• a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti nyilatkozat és a 25. § (11) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok a hírközlési e-naplóban rendelkezésre állnak-e és a hírközlési e-főnaplót az építtető lezárta-e;
• az építmény a rendelet 13. § (1) bekezdés g) pontjában előírt azonosítóval rendelkezik-e.

Használatbavételi engedély nélkül az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható. A használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a Hatóság bírságot szabhat ki.

4.17. Fennmaradási engedély

Ha az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött elektronikus hírközlési építményt engedély vagy bejelentés nélkül illetve attól eltérő módon (szabálytalanul) létesítettek, az egész elektronikus hírközlési építményre az építtető fennmaradási engedélyt kérhet.

Amennyiben a hatóság azt állapítja meg, hogy az elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épült, határidő tűzésével felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.

A fennmaradási engedély iránti kérelemnek és dokumentációnak tartalmi szempontból meg kell felelnie mind az építési, mind a használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásoknak. A fennmaradási engedéllyel egyidejűleg a Hatóság bírságot szabhat ki.

Amennyiben az engedély nélkül létesített távközlési építmény a rendelet előírásainak nem felel meg és átalakításra szorul, akkor az átalakítások elvégzésére határozott időre szóló fennmaradási engedélyt kaphat az építtető. Amennyiben az engedély nélkül létesített távközlési építmény az átalakítással sem felel meg az előírásoknak, szabványoknak, az elrendelt átalakítást határidőre nem végezték el, az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét a felhívás szerinti határidőig nem nyújtja be, a Hatóság a fennmaradási engedély megtagadásával egyidejűleg az eredeti állapot helyreállítására kötelezi az építtetőt.

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése, vagyis rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni, ha a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött tevékenység. A fennmaradási és a továbbépítési engedély iránti összevont kérelemben mindkét eljárás lefolytatását meg kell jelölni és az azokhoz előírt dokumentációt benyújtani. Az építésügyi hatóság a döntéseit egybefoglalja. A kérelemhez a rendelet 2. melléklete szerint benyújtott műszaki terveken a tényleges, jogszerűtlenül megvalósult állapot mellett a még befejezetlen építményrész vonatkozásában a további tervezett állapotot is ábrázolni kell. Az így elkészült építmény egészére használatbavételi engedélyt kell kérni.

4.18. Bontási engedély

Véglegessé vált használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, továbbá az építéskor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján engedélyköteles, de engedéllyel nem rendelkező elektronikus hírközlési építmény bontása esetén a bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy tulajdonos a munka tervezett megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Hatóságnak benyújtani a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon.

A bontási engedély a véglegessé válástól számított 2 évig hatályos. A bontási engedély hatályának lejárta után a bontás csak új bontási engedéllyel folytatható. Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül általános nyilatkozattételi űrlap benyújtásával közölnie kell a Hatósággal. Engedély nélkül végzett bontás esetén a Hatóság bírságot szabhat ki.

4.19. Építési napló

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót kell vezetni. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (www.e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél.

A hírközlési e-naplóba kötelező meghívni a tervdokumentációt készítő tervezőt, aki jogosult bejegyzést tenni, a mások által tett bejegyzésekre észrevételt tenni, vagy tudomásul venni azokat.

A hírközlési e-napló készenlétének megszüntetését 2021. február 15. napjától a Hatóság végzi,

• ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitották meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezték;
• ha az építtető az elkészült építményre végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy
• bontási engedély esetén, ha a bontási tevékenységet befejezték.

Az építési napló nélkül végzett kivitelezés szabálytalan építésnek minősül, amelyre csak fennmaradási engedély kérhető.

Az e-építési napló használatáért az építmény nettó értékének alapulvételével az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében megállapított mértékű rendszerhasználati díjat kell fizetni az LTK részére a Korm. rendeletben meghatározott módon.

A rendszerhasználati díj mértéke 2023. május 6. napjától

A rendszerhasználati díjat a 10032000-00332921-00000031számlaszámra kell befizetni. Az e-építésinapló készenlétbe helyezés megrendelése után – az alkalmazásból letölthető – díjbekérő tartalmazza a közlemény rovatot, illetve a befizetendő bruttó díjat.

Az átutaláskor a közlemény rovatban pontosan és kizárólag azt a közleményt kell megadni, amely a díjbekérőn szerepel. Formája: ENA999999999/99999

4.20. Kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó eljárási szabályok

A kiemelt beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások általános szabályait a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény tartalmazza.

• A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
• Az engedélyezési eljárások ügyintézési határidejére kiemelt beruházások esetén is az Eht. rendelkezése irányadó, amely 60 napot állapít meg.
• Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő 15 nap.
• A konkrét ügy kiemelt státuszát az engedély iránti kérelem űrlapjának megfelelő rovatában jelezni kell!
• A helyi építési szabályzat és a településképi rendelet előírásait a tervezés és a kivitelezés során figyelembe kell venni!
• Jogorvoslat
  • Fellebbezéssel lehet élni – többek között – a Hatóság ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező, a kérelmet visszautasító, az eljárást megszüntető, az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott, az eljárási bírságot kiszabó, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzése ellen. (önállóan fellebbezhető végzések)
• A Hatóság elsőfokú határozataival szemben fellebbezésnek nincs helye, a közléstől számított 30 napon belül a Hatósághoz benyújtott, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási per indítható. A keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya.

A részletes eljárási szabályokat az adott kiemelt beruházásra vonatkozó kormányrendelet határozza meg.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

Általános elvárások

• Hálózatfejlesztés valósuljon meg (elavult hálózat korszerűsítése vagy új építés)
• A DNFP által kitűzött célt szolgálja (a beruházás által létrejövő hálózat legalább 30 Mbps sávszélességet biztosítson)

További feltételek

• A beruházás részben vagy egészben európai uniós vagy központi költségvetési támogatásból valósuljon meg (GINOP)
• A beruházás piaci (magán) forrásból történő megvalósítása esetén a fejlesztés legalább 90 millió forint teljes költségigényű legyen, és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja. (NFM egyedi állásfoglalás)

A hatósági eljáráshoz kapcsolódó előírások

• A szakhatóság eljárására az ügyintézési határidő 8 nap.
• építésügyi hatósági ügyekben nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
• építésügyi hatósági ügyekben településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
• az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet végezni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

A nagy sebességű mobil hírközlési hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

A Korm. rendelet alapján kiemelt ügynek minősül

• a 2014-2029 közötti időszakra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiírt „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok” tárgyú pályázat alapján létrejött hatósági szerződésekben vállalt mobil hírközlési hálózatfejlesztési kötelezettségeket teljesítő, vagy
• a hálózat bővítéséhez, fejlesztéséhez szükséges nagy sebességű negyedik vagy ötödik generációs mobil hírközlési hálózatfejlesztési projektek beruházásaival összefüggő – az ilyen hálózatok megvalósításához, használatbavételéhez, valamint üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges beruházás.

A hatósági eljáráshoz kapcsolódó előírások

• Ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével – a szakhatóság eljárására az ügyintézési határidő 8 nap.
• A tárgyi beruházásokkal összefüggésben
• településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
• településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
• településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
• előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet végezni, ha a beruházó rendelkezésére állnak a próbafeltárás elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

5. Ügyintézési határidők

I. 8 napos határidő

A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a beérkezésétől számított 8 napon belül:

• a kérelmet/bejelentést visszautasítja vagy
• az eljárást megszünteti vagy
• hiánytalan dokumentáció és tisztázott tényállás esetén a jogutódlásról szóló bejelentést nyilvántartásba veszi vagy a nyilvántartásba vételt megtagadja;
• a 2021. február 15. napját megelőzően tett és a nyilvántartásba vett előzetes bejelentés alapján végzett építésre vonatkozó utólagos bejelentést nyilvántartásba veszi.

II. 15 napos határidő

A Hatóság a rendelet 13. § (8) bekezdése, illetve 15. § (7) bekezdése alapján az engedélyezési eljárást lefolytatja és – a jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén – az építési- vagy használatbavételi engedélyt kiadja.

A rendeltetés megváltozására vonatkozó bejelentést nyilvántartásba veszi vagy a nyilvántartásba vételt megtagadja.

Az antennatartó szerkezet ideiglenes elhelyezésére szóló bejelentést nyilvántartásba veszi vagy a nyilvántartásba vételt megtagadja.

III. 60 napos határidő

Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amely nem hosszabbítható meg.

A 60 napos eljárási határidőbe nem számít be (a határidő megszakad):

• az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
• az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem teljes (a kérelmező/bejelentő nem csatolta be a rendeletben előírt valamennyi mellékletet) a Hatóság hiánypótlást ír ki. Az ügyintézési határidő az ügyfél mulasztása, illetve késedelme miatt csak a hiányok teljes körű pótlását követően kezdődik!

IV. Az ügyintézési határidő túllépésének jogkövetkezményei:

Amennyiben a Hatóság a 60 napos (bejelentésnél a 8 napos) ügyintézési határidőt az építtetőnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az eljárás lefolytatásáért megfizetett díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 000 Ft-ot az építtető részére megfizetni, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

6. Az ügyfelet megillető jogok, kötelezettségek

Szolgalmi vagy más használati jog alapítása

Az Eht. alapján két esetben kérheti az elektronikus hírközlési szolgáltató szolgalmi jog alapítását a Hatóságtól.

94/A. §
Ebben az esetben a szolgáltató meglévő fizikai infrastruktúrát vesz igénybe és erről a hálózatüzemeltetővel már megállapodott. Ezt követően az érintett magáningatlanok vonatkozásában kérheti szolgalmi jog alapítását a Hatóságtól. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 25. §-ában meghatározott adatokat, továbbá csatolni kell a hálózatüzemeltetővel kötött megállapodást és a változási vázrajzot. A szolgalmi jog megalapítására irányuló kérelem benyújtása előtt célszerű megkísérelni a tulajdonossal való megállapodást, mert azon túl, hogy időt és költséget is megtakaríthat a szolgáltató, nagy valószínűséggel elkerülhetők a vitás helyzetek, jogorvoslati eljárások, amelyek mindenképpen lassíthatják a beruházások megvalósítását.

95.§
Ebben az esetben új építés történik, és ennek kapcsán kérheti a szolgáltató a szolgalmi jog megalapítását az érintett magáningatlanok tekintetében. A szolgalmi jog megalapításának feltétele annak bizonyítása, hogy a szolgáltató az Eht. rendelkezéseinek megfelelően minden tőle elvárhatót megtett a tulajdonossal való megegyezés érdekében. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 22. §-ában meghatározott adatokat, csatolni kell a tulajdonos közhiteles nyilvántartásban szereplő lakcímére/székhelyére küldött ajánlatot és a kiküldést igazoló tértivevényt, valamint a változási vázrajzot. Továbbá azt is bizonyítania kell, a szolgáltatónak, hogy az ingatlan igénybevétele nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A szolgalmi jog alapítása iránti kérelem és az építési engedély iránti kérelem egyidejűleg benyújtható. A Hatóság az engedélyezési eljárást a szolgalmi jog alapítására irányuló kérelem tárgyában folytatott eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti.

96. §
Az érintett ingatlan tulajdonosát – a közterület, az állami tulajdonban álló ingatlan, valamint a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével – az Eht-ből eredő korlátozás mértékének megfelelő Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg.
A kártalanítás mértékét – a tulajdonossal való megállapodás hiányában és a 94/A. § szerinti esetben – a szolgáltató költségén kirendelt szakértő állapítja meg. A szolgalmi jog gyakorlását a szolgáltató csak azután kezdheti meg, ha a kártalanítási összeget a tulajdonosnak átadta, vagy bírósági letétbe helyezte, vagy az összeg meglétét a Hatóságnak igazolta.

Javasoljuk, hogy szolgalmi jog alapítása iránti kérelem benyújtása előtt konzultáljanak a Hatóság munkatársaival!

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 2021. június 13-án hatályba lépett módosítása a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztésének további egyszerűsítését szolgálja a meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása tekintetében.

A 94. § pontosan meghatározza, hogy mely feltételek fennállása esetén nincs szükség az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulására és egyúttal mellőzhető a Hatóság általi szolgalmi jog megalapítása is.

Az idegen tulajdonú fizikai infrastruktúra (pl. áramszolgáltatói oszlopsor) megállapodás alapján történő igénybevétele esetén nem kell az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

A 94. és 94/A. §-t érintő többi módosító rendelkezés is jelentős könnyítést eredményez abban az esetben, ha szükséges az ingatlantulajdonos hozzájárulása, illetve ennek hiányában szolgalmi jog alapítása. Így például

• közös tulajdonban álló ingatlan esetén a hozzájáruláshoz elegendő az érintett tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése;
• megadottnak kell tekinteni az olyan ingatlantulajdonos hozzájárulását, akinek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímére vagy székhelyére megküldött ajánlat közlése
• nem lehetséges, mert
• személye bizonytalan vagy
• lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen
• meghiúsul, mert a küldemény „címzett ismeretlen”, „nem kereste”, „kézbesítés akadályozott”, „elköltözött” vagy „átvételét megtagadta” jelzéssel érkezik vissza vagy
• eredményes, de a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem nyilatkozott.

7. Igazgatási szolgáltatási díjak mértéke és befizetésének módja

Az 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról: Az engedélyezési díjat az ügyfél előre, a kérelem benyújtását megelőzően átutalással kell megfizetni, a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára. A fizetés megtörténtét a befizetést igazoló bizonylattal a kérelem benyújtásakor köteles igazolni. Az eljárási díj megfizetéséhez előzetesen - a „Befizetési azonosító igénylő űrlap” segítségével - befizetési azonosítót kell igényelni. A díj megfizetése során a közlemény rovatban fel kell tüntetni az igényelt befizetési azonosítót NMHH-XXXXX-XXXXX-XXXXX-XXXXX formátumban. Továbbá a befizetési azonosítót az engedélykérelem benyújtásakor az Adatkapun található űrlapon is meg kell adni. A befizetési azonosító igényléséhez szükséges űrlap az alábbi linken érhető el.

https://e-nmhh.nmhh.hu/e-nhh/4/urlapok/esf00126/index.html

2020. december 22. napjától fizetendő eljárási díjak

5. § (1) A Hivatal építésügyi hatósági eljárásaiért az e §-ban meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(2)

(3) Az építési engedélyezési eljárás díja a nyomvonal hossza (nyomvonal-kilométer két tizedesre kerekített értéke) alapján számítandó a következő módon:

a) 0 km-2,99 km között: 10 000 Ft/km, de minimum 15 000 Ft,

b) 3,00 km-9,99 km között: 30 000 Ft, és ezen felül arányosan a 3 és 9,99 km közé eső rész után 9000 Ft/km,

c) 10 km felett: 93 000 Ft, és ezen felül arányosan a 10 km feletti rész után 5000 Ft/km, de legfeljebb 500 000 Ft.

(4) A használatbavételi engedélyezési eljárás díja a nyomvonal hossza (nyomvonal-kilométer két tizedesre kerekített értéke) alapján számítandó a következő módon:

a) 0 km-2,99 km között: 8000 Ft/km, de minimum 8000 Ft,

b) 3,00 km-9,99 km között: 24 000 Ft, és ezen felül arányosan a 3 és 9,99 km közé eső rész után 4000 Ft/km,

c) 10 km felett: 52 000 Ft, és ezen felül arányosan a 10 km feletti rész után 5000 Ft/km, de legfeljebb 200 000 Ft.

(5) A fennmaradási engedélyezési eljárás díja a nyomvonal hossza (nyomvonal-kilométer két tizedesre kerekített értéke) alapján számítandó a következő módon:

a) 0 km-2,99 km között: 40 000 Ft/km, de minimum 25 000 Ft,

b) 3,00 km-9,99 km között: 120 000 Ft, és ezen felül arányosan a 3 és 9,99 km közé eső rész után 25 000 Ft/km,

c) 10 km felett: 295 000 Ft, és ezen felül arányosan a 10 km feletti rész után 15 000 Ft/km, de legfeljebb 800 000 Ft.

(5a) Antenna és antennatartó szerkezet építési engedélyezési eljárásának díja megkezdett folyóméterenként 30 000 Ft, de legfeljebb 1 200 000 Ft.

(5b) Antenna és antennatartó szerkezet használatbavételi engedélyezési eljárásának díja megkezdett folyóméterenként 20 000 Ft, de legfeljebb 750 000 Ft.

(5c) Antenna és antennatartó szerkezet fennmaradási engedélyezési eljárásának díja megkezdett folyóméterenként 70 000 Ft, de legfeljebb 2 500 000 Ft.

(5d) Antennatartó szerkezet magasítása esetén az engedélyezési eljárás díja tekintetében a magasított szakasz méretének alapulvételével az (5a)-(5c) bekezdések rendelkezései irányadók.

(5e) Antennatartó szerkezet alapjának vagy bármely szerkezeti elemének megerősítése esetén az építési engedélyezési eljárás díja 200 000 Ft, a használatbavételi engedélyezési eljárás díja 150 000 Ft, a fennmaradási engedélyezési eljárás díja 500 000 Ft.

(5f) Rádióamatőr tevékenység folytatásához az antenna és antennatartó szerkezet elhelyezése esetén mind az építési engedélyezési eljárás, mind a használatbavételi engedélyezési eljárás díja 100 000 Ft, amennyiben a kérelmező a Hatóság által nyilvántartásba vett, érvényes rádióamatőr engedéllyel rendelkezik és az építményt a saját tulajdonában lévő ingatlanra, állandó jelleggel telepíti. A fennmaradási engedélyezési eljárás díja megkezdett folyóméterenként 70 000 Ft, de legfeljebb 2 500 000 Ft.

(6) Az építési engedélytől való eltérés miatti építési engedély-módosítási eljárás díja a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás díjával egyező mértékű.

(7) Az építési engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési eljárás díja 30 000 Ft.

(8) A rendeltetés megváltozás bejelentésének díja 50 000 Ft.

(8a) Az építési vagy bontási engedély nélkül, bejelentés alapján végezhető építési és bontási tevékenység előzetes bejelentésének díja 5000 Ft.

(8b) Az építési vagy bontási engedély nélkül, bejelentés alapján végezhető építési és bontási tevékenység utólagos bejelentésének díja 5000 Ft.

(9) A bontási engedélyezési eljárás díja 0 Ft.

(10) Építésügyi hatósági ügyben a másodfokú eljárás díja: 40 000 Ft.

(11) A Hivatal építésügyi hatósági ügyben lefolytatott újrafelvételi eljárásának díja azonos mértékű az első fokú eljárás díjával.

6. § Az ingatlan használatát korlátozó szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozat iránti kérelem díja 25 000 Ft. A kérelem elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban történő benyújtása esetén az eljárás díja 0 Ft.

7. § Az ingatlan tulajdonosának, birtokosának az elektronikus hírközlés védelmével összefüggő munkálatok elvégzésére kötelezés iránti eljárásért fizetendő díj összege 25 000 Ft.

Díjmentesség

19/A. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesülnek az Itv. (1990. évi XCIII. törvény az illetékekről) 5. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek. Az Itv. 5. § (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a személyes díjmentesség esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Nem terheli az 5. § szerinti díjfizetési kötelezettség azt, aki a Magyar Állam nevében és javára végzi tevékenyégét.

Az Itv. 5. § (1) bekezdése értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül többek között:

• a Magyar Állam,
• a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
• a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
• az egyesület, a köztestület,
• az egyházi jogi személy,
• az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
• a vízgazdálkodási társulat,
• az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
• a Magyar Nemzeti Bank,
• a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.

A díjmentességről a helyi önkormányzatok kivételével minden eljárásban az építtetőnek nyilatkoznia kell. A tévesen befizetett eljárási díjat a Hatóság minden esetben a költségviselő bankszámlájára utalja vissza.

Elektronikus közműegyeztetés

Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet értelmében a közműegyeztetést a Lechner Tudásközpont által üzemeltett közműegyeztető rendszerben kell lefolytatni, a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet kiválasztásával.

A Hatóság mind az engedélyezési eljárásokban, mind a bejelentéseknél a közműegyeztetés sikeres lefolytatásakor a rendszer által elektronikusan hitelesített közműnyilatkozatot fogadja el. A közműegyeztetés dokumentációját nem kell becsatolni, elegendő az azonosító szám feltüntetése!

A rendszer használatával kapcsolatos további információk a www.e-epites.hu és a www.lechnerkozpont.hu portálokon érhetők el.

9. Hatályos jogszabályok

Építésüggyel kapcsolatos jogszabályok

• 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
• 2023. évi C. törvény a magyar építészetről
• 2023. évi LXIX. törvény az állami beruházások rendjéről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
• 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv)
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
• 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
• 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről
• 343/2006 (XII.25.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
• 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
• 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
• 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
• 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról
• 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamin az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
• 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
• 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Szakhatóságok

• 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
• 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
• 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
• 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
• 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
• 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
• 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
• 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól