Útmutató elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásához

Legutóbb frissítve: 2019. december 5.

1. Feladat- / ügytípus megnevezése

Elektronikus hírközlési építmények engedélyezése

2. Útmutató

Az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésének és bejelentéssel történő legalizálásának feltételeit az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: rendelet) írja elő.

A rendelet hatálya kiterjed az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 12. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési építmények, mint sajátos építmények létesítésére és bontására.

Elektronikus hírközlési építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – burkoló, tartó, védő, jelző stb. – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket.

Az elektronikus hírközlési építmények engedélyezését – 2013. július 1-jétől az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében is – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala végzi.

A hatósági engedélyek fajtái:

  • elvi építési engedély,
  • építési engedély,
  • használatbavételi engedély,
  • fennmaradási engedély,
  • bontási engedély.

A hatósági bejelentések fajtái:

  • építési tevékenység bejelentése
  • bontási tevékenység bejelentése
  • rendeltetés megváltozásának bejelentése

A rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési és bejelentési ügyekben első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (Hivatal) jár el. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a Hivatal 6 helyen biztosít lehetőséget a kérelmek benyújtására.

3. Ügyfélszolgálat, ügyfélkapcsolati pontok

Ügyfélszolgálat – Budapest, Pest megye

Ügyintézés helye Budapest
Cím 1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
Levelezési cím 1376 Budapest, Pf.:997.
Telefon (1) 468-0500
Telefax +36 (1) 468-0509
Ügyfélszolgálat címe 1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
Ügyfélszolgálat telefonszáma +36 (1) 468-0673
Ügyfélszolgálat e-mail címe info@nmhh.hu

Ügyfélszolgálati pont – Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár–Bereg megye

Ügyintézés helye Debrecen
Cím 4025 Debrecen, Hatvan u. 43.
Telefon (52) 522-122

Ügyfélszolgálati pont – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye

Ügyintézés helye Miskolc
Cím 3529 Miskolc, Csabai kapu 17.
Telefon (46) 555-500

Ügyfélszolgálati pont – Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Fejér megye (Dunaújvárosi primer körzet)

Ügyintézés helye Pécs
Cím 7624 Pécs, Alkotmány u. 53.
Telefon (72) 508-800

Ügyfélszolgálati pont – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, – Fejér megye (Székesfehérvári primer körzet)

Ügyintézés helye Sopron
Cím 9400 Sopron, Kossuth L. u. 26.
Telefon (99) 518-500

Ügyfélszolgálati pont – Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megye

Ügyintézés helye Szeged
Cím 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15.
Telefon (62) 568-300

Ügyfélfogadási idő

hétfő-csütörtök 8.00-16.00
péntek 8.00-13.30

4. A hatályos jogszabályon alapuló ügymenetre vonatkozó tájékoztatás

4. 1. A dokumentáció benyújtása, elektronikus kapcsolattartás

Az engedély iránti kérelem, a Hatóság honlapján közzétett adatlapon, a melléklettekkel együtt benyújtható papír alapon, postai úton vagy a Hatóság ügyfélszolgálatainál személyesen, illetve elektronikus úton – az Adatkapun elérhető – „Nyilatkozattételi űrlap” felhasználásával.

Az űrlap kitöltését az alábbi minta alapján kell elvégezni.

Ez egy képernyőfelvétel az NMHH Adatkapu rendszeréből, és azt mutatja, hogy hol található a menürendszerben a nyilatkozattételi űrlap, és hogyan kell kitölteniük az ügyfeleknek a nyilatkozattételi űrlapot. Az ábrázolt felületről itt többet nem lehet elmondani úgy, hogy az a képernyőolvasót használók számára hasznos információt tartalmazzon. Az űrlap akadálymentes kezelését az űrlaphoz és annak mezőihez kapcsolt tájékoztatóknak kell tartalmazniuk.

Az űrlaphoz csatolandó dokumentumok:

  • kitöltött aktuális kérelem adatlap (pdf vagy más írásvédett formátum)
  • a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet szerinti mellékletek (pdf illetve tervek esetében georeferált pdf vagy dwg formátum)
  • szakhatóságoknak küldendő dokumentáció (pdf formátum)

Végleges határozat és jóváhagyott tervdokumentáció megküldése

A Hatóság a végleges  határozatot és az engedélyhez kapcsolódó tervet csatolja a véglegessé válásról szóló értesítéshez, amit elektronikus aláírással ellátva az építtető/tervező Cégkapujára továbbít. Ez a dokumentum csak elektronikus formában tekinthető hitelesnek, kinyomtatva nem! Ezt a fájlt változtatás nélkül fel kell tölteni az e-naplóba!

Az elektronikus aláírások megtekintéséhez, a csatolmányok megnyitására az Adobe Acrobat Reader program használata javasolt.

Az építési tevékenység – a kiemelt beruházások kivételével – csak az építési engedély véglegessé válását követően kezdhető meg a Hatóság által elektronikusan aláírt határozat és a hozzátartozó (ezáltal jóváhagyottnak tekinthető) terv alapján!

2019. június 1-től már csak elektronikusan nyújthatók be az építési és bontási tevékenység végzésével kapcsolatos előzetes és utólagos bejelentések. 

A bejelentések és engedélykérelmek elektronikus benyújtásáról részletes információk érhetők el az alábbi linkre kattintva:

4. 2. Az építési jogosultság igazolása

Az érintett ingatlanok e- hiteles tulajdoni lapjait a Hatóság a TAKARNET rendszeren keresztül ingyen kérheti le a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1996. évi LXX XV. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Az építési vagy fennmaradási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatokat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni!

4. 3. Az ügyfelek értesítése

Az eljárás megindításáról

  • a hivatalból indult eljárás esetén az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
  • kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű illetve a kérelmező kivételével – az érintett ügyfeleket a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti a Hatóság.

Antennák és antennatartó szerkezetek engedélyezése esetén az eljárás megindulásáról a Hatóság kiemelt beruházások esetén hirdetményi úton, egyéb esetben közlemény közhírré tételével értesíti a lehetséges érintetteket. A hirdetmény, illetve a közlemény a Hatóság hirdetőtábláján kifüggesztésre, honlapján pedig közzétételre kerül.

4. 4. Hiánypótlás

A Hatóság hiányos dokumentáció, az eljárás költségeinek (eljárási díj, szakhatósági eljárás díja/illetéke, tulajdoni lapok lekérdezésének díja) meg nem fizetése esetén egy alkalommal

  • bejelentésnél 5 napon belül
  • kérelemnél 8 napon belül

rövid határidővel a hiányok pótlására hívja fel az építtetőt (tervezőt). A hiánypótlási felhívást a Hatóság az építtető és (ha van) meghatalmazott részére elektronikus úton küldi ki. A hiány pótlás az általános nyilatkozattételi űrlap segítségével szintén elektronikus úton teljesíthető.

A hiánypótlás nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszünteti.

4. 5. A szakhatóságok közreműködése

A szakhatóságok megkeresése elsődlegesen az engedélyező hatóság feladata. A szakhatóság megkeresésére csak azt követően kerül sor, hogy az ügyfél a szakhatósági eljárás díját vagy illetékét megfizette.
Amennyiben a benyújtott dokumentáció arra alkalmas (CD vagy Adatkapun keresztül benyújtott pdf) a Hatóság a szakhatóságot hivatali kapun keresztül elektronikus úton keresi meg. Az egyes szakhatóságok részére szükséges dokumentumok összeállításához az alábbi lista nyújt segítséget:

Szintén az ügyintézés gyorsítása érdekében érvényes előzetes szakhatósági állásfoglalás is becsatolható, ebben az esetben az eljárás során a szakhatóság ismételt megkeresésre már nem kerül sor.

Ha a szakhatóság a hozzájárulást megtagadja, a Hatóságnak a kérelmet el kell utasítania.

4. 6. Az eljárás felfüggesztése, szünetelése

A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az építési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg szolgalmi jog alapítása iránti kérelmet terjesztenek elő, a szolgalmi jog alapítására vonatkozó döntés meghozataláig.
Az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.

4. 7. Fellebbezés

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.
Az eljárás megindulásáról szabályszerűen értesített ügyfél fellebbezési jogával akkor élhet, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be!

4. 8. Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

  • az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az építtető tulajdonában álló ingatlan határán belül végzett építési tevékenység;
  • 15,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 3,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési eszközök elhelyezésére szolgáló építmény földfelszínen vagy – az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül – építményen való elhelyezése vagy bontása;
  • az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében szereplő elektronikus hírközlési építmény építése, amely
    • az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére irányul, feltéve, hogy az építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételére kerül sor;
    • az elektronikus hírközlési építmény kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;
  • az elektronikus hírközlési építmény föld alatti – mélyszinti – bányában üzemi célokat szolgál;
  • hibaelhárítással és karbantartással összefüggő tevékenység;
  • antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése – a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva – a 6,0 m-t nem haladja meg;
  • az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg és a tartószerkezet megerősítését nem igényli;
  • jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy a nyilvántartásba vett elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó, maximum 100 m hosszúságú hálózatrész létesítése;
  • jókarbantartási kötelezettség körébe tartozó tevékenység végzése.

A fenti építési tevékenységek végzése során is be kell tartani az általános érvényű szakmai előírásokat és a jogszabályokban meghatározott követelményeket, így különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásaiban foglaltakat, a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványokat, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseit.

4. 9. Bejelentéssel végezhető építési és bontási tevékenységek

  • az elektronikus hírközlési építménykorszerűsítése;
  • a jogszerűen épült elektronikus hírközlési célra alkalmas alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzás, védőcső behúzás, illetve jogszerűen épült elektronikus hírközlési, vagy villamos energia elosztó hálózat részét képező, vagy közvilágítási, vagy tömegközlekedési célú tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezése vagy bontása;
  • az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében nem szereplő és attól eltérő időpontban megvalósuló elektronikus hírközlési építmény építése, amely
    • vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál, feltéve, hogy az építtető vagy a Magyar Állam vagy az alaplétesítmény üzemeltetőjének tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, ideértve azt az esetet is, amikor a külön jogszabály alapján az építtető a Magyar Állam nevében és javára végzi az építési tevékenységet;
    • kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;
  • nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény legfeljebb 1000 méter hosszúságú szakaszának más fizikai infrastruktúra, így különösen a földgáz, a villamos energia, távhő ellátásával, termelésével, szállításával, elosztásával, vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra építése vagy átépítése miatt szükséges áthelyezése.

Az építtetőnek mind a munkálatok megkezdése előtt (előzetes bejelentés), mind a munkálatok befejezését követően (utólagos bejelentés) a honlapon található bejelentő adatlapot, a kapcsolódó melléklettel együtt be kell nyújtania a Hatósághoz. Az építési vagy bontási tevékenység az előzetes bejelentés megtételétől számított 12 hónapig folytatható.

Utólagos bejelentés nyilvántartásba vétele nélkül az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható. A használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a Hatóság bírságot szabhat ki.

4. 10. Rendeltetés megváltozásának bejelentése

Az építmény tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles a Hatóság honlapján található adatlapon bejelenteni, ha a korábban más céllal engedély nélkül jogszerűen épült létesítmény rendeltetése megváltozik olyan módon, hogy annak építse engedély-, illetve bejelentés-köteles lenne (pl. eredetileg külön célra épült építmény közcélúvá válik).

4. 11. Elvi építési engedély

Az építtető saját döntése alapján – az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt – elvi építési engedélyt kérhet a Hatóság honlapján közzétett adatlapon (pl. műemlékvédelem, NATURA 2000). Az elvi építési engedély egy évig hatályos és csak az elektronikus hírközlési építmény tervdokumentációjának elkészítéséhez szükséges tevékenység végzésére jogosít.

4. 12. Építési engedély

Az elektronikus hírközlési építmény kivitelezéséhez az építtetőnek, vagy (az építtető meghatalmazása alapján) a kérelmezőnek (építtető törvényes képviselőjének, vagy meghatalmazottjának) építési engedélyt kell kérni.

A kérelmet a Hatóság honlapján közzétett adatlapon a kapcsolódó mellékletekkel együtt kell benyújtani Az építtető jogutódja (átruházás esetén új jogosultja) a hatályos építési engedélyt jogosult felhasználni, azonban a jogutódlást köteles a hatóságnak bejelenteni. A bejelentést megelőzően folytatott építési tevékenység esetén a hatóság bírságot szabhat ki.

Az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos. A Hatóság az építési engedély hatályát egy esetben – az építtető indokolt kérelmére – egy évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

Amennyiben a Hatóság az általa vezetett nyilvántartás alapján megállapítja, hogy az építtető a véglegessé vált építési engedély hatályának fennállása alatt használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtott be, – a lejárat előtt 90 nappal – értesíti az építtetőt az engedély hatályának lejárati idejéről és tájékoztatja a meghosszabbítás lehetőségéről. Ha a helyszíni ellenőrzés eredményeként a Hatóság megállapítja, hogy az építési engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg és a már megkezdett kivitelezéssel létrejött építményre használatbavételi engedély nem adható, az építmény továbbépítéséhez határidő tűzésével új építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.

4. 13. Eltérés az építési engedélytől

A véglegessé vált és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól csak a Hatóság előzetes engedélyével – módosított építési engedéllyel – lehet eltérni. Nincs szükség a Hatóság előzetes engedélyére, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár.

Amennyiben az építtető – a fenti kivételtől eltekintve – a Hatóság előzetes engedélye nélkül eltér a véglegessé vált és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól, abban az esetben az egész építményre vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

4. 14. Használatbavételi engedély

A használatbavételi engedélyt az építési engedéllyel rendelkező építményre az építési munka építési naplóban rögzített befejezését (műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv feltöltése, e-építési napló lezárása) követő 30 napon belül kell megkérnie az építtetőnek a Hatóság honlapján található adatlapon.

Használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira önállóan, a több építési szakaszban, az egyes szakaszokra külön-külön kiadott építési engedélyek alapján megépített elektronikus hírközlési építményre együttesen is lehet kérni.

Használatbavételi engedély nélkül az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható. A használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a Hatóság bírságot szabhat ki.

4. 15. Fennmaradási engedély

Ha az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött elektronikus hírközlési építményt engedély vagy bejelentés nélkül illetve attól eltérő módon (szabálytalanul) létesítettek, az egész elektronikus hírközlési építményre az építtető fennmaradási engedélyt kérhet.

Amennyiben a hatóság azt állapítja meg, hogy az elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épült, határidő tűzésével felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.

A fennmaradási engedély iránti kérelemnek és dokumentációnak tartalmi szempontból meg kell felelnie mind az építési, mind a használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásoknak. A fennmaradási engedéllyel egyidejűleg a Hatóság bírságot szabhat ki.

Amennyiben az engedély nélkül létesített távközlési építmény a rendelet előírásainak nem felel meg és átalakításra szorul, akkor az átalakítások elvégzésére határozott időre szóló fennmaradási engedélyt kaphat az építtető. Amennyiben az engedély nélkül létesített távközlési építmény az átalakítással sem felel meg az előírásoknak, szabványoknak, az elrendelt átalakítást határidőre nem végezték el, az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét a felhívás szerinti határidőig nem nyújtja be, a Hatóság a fennmaradási engedély megtagadásával egyidejűleg az eredeti állapot helyreállítására kötelezi az építtetőt.

4. 16. Bontási Engedély

Véglegessé vált használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlési építmény bontása esetén a bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy tulajdonos a munka tervezett megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Hatóságnak benyújtani a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon.
A bontási engedély a véglegessé válástól számított egy évig hatályos. A bontási munkát az engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell a Hatósággal. Engedély nélkül végzett bontás esetén a Hatóság bírságot szabhat ki. A bejelentés alapján létesült építmény bontása is bejelentéssel legalizálható.

4. 17. Építési napló

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési elektronikus építési naplót kell vezetni. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (www.e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél.
Az építési napló nélkül végzett kivitelezés szabálytalan építésnek minősül, amelyre csak fennmaradási engedély kérhető.
Az e-építési napló használatáért az építmény nettó értékének alapulvételével az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében megállapított mértékű rendszerhasználati díjat kell fizetni az LTK részére a Korm. rendeletben meghatározott módon.
A rendszerhasználati díj mértéke

#AB
1 e-építési napló vezetési kötelezettséggel érintett építmény
nettó értékének alapulvételével
e-építési napló rendszerhasználati díj
bruttó (általános forgalmi adót tartalmazó) összege
2 0 – 50.000.000 Ft 2 620 Ft
3 50.000.001 – 100.000.000 Ft 3 930 Ft
4 100.000.0001 – 250.000.000 Ft 7 860 Ft
5 250.000.001 – 500.000.000 Ft 11 790 Ft
6 500.000.001 – 1.000.000.000 Ft 18 340 Ft
7 1.000.000.001 Ft felett 23 580 Ft

A rendszerhasználati díjat a 10032000-00332921-00000031 számlaszámra kell befizetni. Az e-építésinapló készenlétbe helyezés megrendelése után – az alkalmazásból letölthető – díjbekérő tartalmazza a közlemény rovatot, illetve a befizetendő bruttó díjat.

Az átutaláskor a közlemény rovatban pontosan és kizárólag azt a közleményt kell megadni, amely a díjbekérőn szerepel. Formája: ENA999999999/99999

4. 18. Kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó eljárási szabályok

A kiemelt beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások általános szabályait a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény tartalmazza.

  • A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
  • Az engedélyezési eljárások ügyintézési határidejére kiemelt beruházások esetén is az Eht. rendelkezése irányadó, amely 60 napot állapít meg.
  • Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő 15 nap.
  • A konkrét ügy kiemelt státuszát az engedély iránti kérelem (bejelentés) űrlapjának megfelelő rovatában jelezni kell!
  • A helyi építési szabályzat és a településképi rendelet előírásait a tervezés és a kivitelezés során figyelembe kell venni!
  • Jogorvoslat
    • Fellebbezéssel lehet élni – többek között – a Hatóság ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező, a kérelmet visszautasító, az eljárást megszüntető, az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott, az eljárási bírságot kiszabó, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzése ellen. (önállóan fellebbezhető végzések)
    • A Hatóság elsőfokú határozataival szemben fellebbezésnek nincs helye, a közléstől számított 30 napon belül a Hatósághoz benyújtott, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási per indítható. A keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya.

A részletes eljárási szabályokat az adott kiemelt beruházásra vonatkozó kormányrendelet határozza meg.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

Általános elvárások

  • Hálózatfejlesztés valósuljon meg
    (elavult hálózat korszerűsítése vagy új építés)
  • A DNFP által kitűzött célt szolgálja
    (a beruházás által létrejövő hálózat legalább 30 Mbps sávszélességet biztosítson)

További feltételek

  • A beruházás részben vagy egészben európai uniós vagy központi költségvetési támogatásból valósuljon meg (GINOP)
  • A beruházás piaci (magán) forrásból történő megvalósítása esetén a fejlesztés legalább 90 millió forint teljes költségigényű legyen, és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja. (NFM egyedi állásfoglalás)

A hatósági eljáráshoz kapcsolódó előírások

  • A szakhatóság eljárására az ügyintézési határidő 8 nap.
  • építésügyi hatósági ügyekben nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • építésügyi hatósági ügyekben településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
  • az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet végezni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

A nagy sebességű mobil hírközlési hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
A Korm. rendelet alapján kiemelt ügynek minősül:

  • a 2014-2029 közötti időszakra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiírt „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok” tárgyú pályázat alapján létrejött hatósági szerződésekben vállalt mobil hírközlési hálózatfejlesztési kötelezettségeket teljesítő, vagy
  • a hálózat bővítéséhez, fejlesztéséhez szükséges nagy sebességű negyedik vagy ötödik generációs mobil hírközlési hálózatfejlesztési projektek beruházásaival összefüggő – az ilyen hálózatok megvalósításához, használatbavételéhez, valamint üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges

beruházás.

A hatósági eljáráshoz kapcsolódó előírások

  • Ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével – a szakhatóság eljárására az ügyintézési határidő 8 nap.
  • A tárgyi beruházásokkal összefüggésben
    • településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
    • településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
    • településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
    • előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet végezni, ha a beruházó rendelkezésére állnak a próbafeltárás elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

5. Ügyintézési határidők

  • 8 napos határidő

A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a beérkezésétől számított 8 napon belül:

  • a kérelmet/bejelentést visszautasítja vagy
  • az eljárást megszünteti vagy
  • hiánytalan dokumentáció és tisztázott tényállás esetén a bejelentést nyilvántartásba veszi vagy a nyilvántartásba vételt megtagadja.
  • 60 napos határidő

Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amely nem hosszabbítható meg.

A 60 napos eljárási határidőbe nem számít be (a határidő megszakad):

  • az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
  • az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének

időtartama.

Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem teljes (a kérelmező/bejelentő nem csatolta be a rendeletben előírt valamennyi mellékletet) a Hatóság hiánypótlást ír ki. Az ügyintézési határidő az ügyfél mulasztása, illetve késedelme miatt csak a hiányok teljes körű pótlását követően kezdődik!

  • Az ügyintézési határidő túllépésének jogkövetkezményei:

Amennyiben a Hatóság a 60 napos (bejelentésnél a 8 napos) ügyintézési határidőt az építtetőnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az eljárás lefolytatásáért megfizetett díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 000 Ft-ot az építtető részére megfizetni, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

6. Az ügyfelet megillető jogok, kötelezettségek

Szolgalmi vagy más használati jog alapítása

Az Eht. alapján két esetben kérheti az elektronikus hírközlési szolgáltató szolgalmi jog alapítását a Hatóságtól.

94/A. §
Ebben az esetben a szolgáltató meglévő fizikai infrastruktúrát vesz igénybe és erről a hálózatüzemeltetővel már megállapodott. Ezt követően az érintett magáningatlanok vonatkozásában kérheti szolgalmi jog alapítását a Hatóságtól. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 22. §-ában meghatározott adatokat, továbbá csatolni kell a hálózatüzemeltetővel kötött megállapodást és a változási vázrajzot. A szolgalmi jog megalapítására irányuló kérelem benyújtása előtt célszerű megkísérelni a tulajdonossal való megállapodást, mert azon túl, hogy időt és költséget is megtakaríthat a szolgáltató, nagy valószínűséggel elkerülhetők a vitás helyzetek, jogorvoslati eljárások, amelyek mindenképpen lassíthatják a beruházások megvalósítását.

95.§
Ebben az esetben új építés történik, és ennek kapcsán kérheti a szolgáltató a szolgalmi jog megalapítását az érintett magáningatlanok tekintetében. A szolgalmi jog megalapításának feltétele annak bizonyítása, hogy a szolgáltató az Eht. rendelkezéseinek megfelelően minden tőle elvárhatót megtett a tulajdonossal való megegyezés érdekében. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 22. §-ában meghatározott adatokat, csatolni kell a tulajdonos közhiteles nyilvántartásban szereplő lakcímére/székhelyére küldött ajánlatot és a kiküldést igazoló tértivevényt, valamint a változási vázrajzot. Továbbá azt is bizonyítania kell, a szolgáltatónak, hogy az ingatlan igénybevétele nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A szolgalmi jog alapítása iránti kérelem és az építési engedély iránti kérelem egyidejűleg benyújtható. A Hatóság az engedélyezési eljárást a szolgalmi jog alapítására irányuló kérelem tárgyában folytatott eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti.

96. §
Az érintett ingatlan tulajdonosát – a közterület, az állami tulajdonban álló ingatlan, valamint a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével – az Eht-ből eredő korlátozás mértékének megfelelő Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg.
A kártalanítás mértékét – a tulajdonossal való megállapodás hiányában és a 94/A. § szerinti esetben – a szolgáltató költségén kirendelt szakértő állapítja meg. A szolgalmi jog gyakorlását a szolgáltató csak azután kezdheti meg, ha a kártalanítási összeget a tulajdonosnak átadta, vagy bírósági letétbe helyezte, vagy az összeg meglétét a Hatóságnak igazolta.

Javasoljuk, hogy szolgalmi jog alapítása iránti kérelem benyújtása előtt konzultáljanak a Hatóság munkatársaival!

7. Igazgatási szolgáltatási díjak mértéke és befizetésének módja

Az 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról: Az engedélyezési díjat az ügyfél előre, a kérelem benyújtását megelőzően köteles megfizetni. A fizetés megtörténtét a befizetést igazoló bizonylattal a kérelem benyújtásakor köteles igazolni.

SzakhatóságElsőfokú eljárásMásodfokú eljárásLerovás módja
megyei rendőr-főkapitányság/budapesti rendőr-főkapitányság 3000 Ft 5000 Ft illetékbélyeg
környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal 7000 Ft 3500 Ft eljárási díj a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet szerinti számlaszámra
területi vízvédelmi hatóság/területi vízügyi hatóság (Katasztrófavédelmi Igazgatóság) 7000 Ft 3500 Ft eljárási díj a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet szerinti számlaszámra
települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője/fővárosi főjegyző 3000 Ft 5000 Ft illetékbélyeg
erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal 7500 Ft 2250 Ft eljárási díj a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet szerinti számlaszámra
talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal 50000 Ft 15000 Ft eljárási díj a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet szerinti számlaszámra
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság (gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei) 3000 Ft 5000 Ft illetékbélyeg
fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala 3000 Ft 5000 Ft illetékbélyeg
bányászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal 23000 Ft 11500 Ft eljárási díj a 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet szerinti számlaszámra
Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője 3000 Ft 5000 Ft illetékbélyeg
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 26000 Ft 13000 Ft eljárási díj a 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet szerinti számlaszámra
tűzvédelmi hatóság 3000 Ft 5000 Ft illetékbélyeg

Elektronikus közműegyeztetés

Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet értelmében a közműegyeztetést a Lechner Tudásközpont által üzemeltett közműegyeztető rendszerben kell lefolytatni, a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet kiválasztásával.

A Hatóság mind az engedélyezési eljárásokban, mind a bejelentéseknél a közműegyeztetés sikeres lefolytatásakor a rendszer által elektronikusan hitelesített közműnyilatkozatot fogadja el. A közműegyeztetés dokumentációját nem kell becsatolni, elegendő az azonosító szám feltüntetése!

A rendszer használatával kapcsolatos további információk a www.e-epites.hu és a www.lechnerkozpont.hu portálokon érhetők el.

9. Az ügyintézéshez használt formanyomtatványok

  • építési/bontási tevékenység előzetes bejelentés adatlap
  • építési/bontási tevékenység utólagos bejelentés adatlap
  • engedélykérelem adatlap

10. Hatályos jogszabályok

Építésüggyel kapcsolatos jogszabályok:

  • 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)
  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
  • 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
  • 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv)
  • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
  • 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
  • 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
  • 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről
  • 343/2006 (XII.25.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
  • 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről
  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
  • 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
  • 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról
  • 313/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamin az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
  • 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
  • 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről
  • 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Szakhatóságok:

  • 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
  • 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról
  • 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
  • 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
  • 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
  • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
  • 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
  • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
  • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól